EU
KUTATÁS ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉS
HÍRLEVÉL ePLUSZ
BME OMIKK
2003. március
(az EU KTF HÍRLEVÉL-lel megegyező weboldalon)
TARTALOM
Gyorshírek
G1. A
K+F menedzsment kiválósága és az innovációs kihívás
G2. IST információs nap a SZTAKI-ban
G3. Nemzetközi konferencia az étkezési rostanyagokról
G4. Konferencia az IST eredmények alkalmazásának
ösztönzéséről
G5. Az „e-Europe 2002” áttekintése
G6. A 6. KP pályázatok előzetes regisztrációja
G7. A Bizottság új technológiát alkalmaz a városi
légszennyezés elleni küzdelemben
G8. A CORDIS gyorsan és könnyen áttekinthető tájékoztatást
ad a 6. KP-ről
G9. Műhelytanácskozás az egyetemektől az iparba irányuló
tudástranszferről
G10. A Bizottság támogatja a pán-európai technológiatranszfer
hálózat létrehozását
G11. Német államtitkár felszólítja honfitársait a 6. Keretprogramban való aktív részvételre
EGYÉB INFORMÁCIÓK
E1. Magas szintű európai tanácskozás az e-kormányzatról
E2. Jelentés a 3. generációs (3G) mobiltelefon-piac
fejlődéséről
E3. A társadalmi-gazdasági kutatás a tudományos haladás
irányításának kulcsa
E4. A Bizottság közzétette a „kutatás és innováció”
tematikus szakterület munkatervét
E5. A vállalkozókedv szorgalmazása a gazdasági növekedés
kulcsa
E6. Jelentés a biológiai talajkezelés korlátairól
E7. Növekszik a szakadék a biotechnológia ígéretei és a
valóság között
E8. Beszámoló az IST program információs napjáról
GYORSHÍREK
G1. A K+F menedzsment kiválósága és az innovációs kihívás
2003. márc. 20-21-én kerül sor a hollandiai Hágában a "K+F menedzsment kiválósága és a szervezetek tesztelése" c. konferenciára. Az első napon a kiválóság eszközeivel és megközelítési módjaival foglalkoznak. A második nap témája az innovációs kihívásnak való megfelelés lesz. Az előadások az EU-ban, a tagjelölt országokban és Kanadában kialakult és a fenti témákra vonatkozó véleményeket mutatnak be. A rendezvényt az európai kutatási és technológiafejlesztési szervezetek egyesülete (EARTO), valamint a nemzeti mérési, tesztelési és analitikai laboratóriumok európai szövetsége (eurolab) szervezi, együttműködésben a holland alkalmazott tudományos kutatások szervezetével (TNO).
Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19623
*
G2. IST információs nap a SZTAKI-ban
Az ISTOK iroda együttműködve az Európai Bizottság
DG INFSO D3-mal információs napot rendez 2003. április 2-án Budapesten, az MTA SZTAKI-ban, a Kende u. 13-17-ben, a 6. Keretprogram IST prioritásának
2. pályázati felhívásához kapcsolódva „Szoftver technológiák és elosztott
rendszerek” témában.
Az esemény a 2003/2004 IST munkaprogram "Nyílt fejlesztési platformok a
szoftver és szolgáltatások számára" című (http://www.cordis.lu/ist/so/sw-platforms/home.html)
stratégiai célra koncentrál, és az IST programban való részvétel lehetőségeiről
tájékoztatja a tagjelölt országok pályázóit.
Az információs nappal kapcsolatos további információk: (meghívó, program, regisztráció) a honlapunkon http://www.sztaki.hu/istok/infoday) található.
*
G3. Nemzetközi konferencia az étkezési rostanyagokról
A rostban gazdag élelmiszerekkel kapcsolatos táplálkozástudományt, valamint az élelmiszer-technológiát, termékfejlesztést, elemzést és ezek jogi vonatkozásait integrálni hivatott, rostban gazdag élelmiszerekkel foglalkozó konferenciát rendeznek a hollandiai Noordwijkerhoutban, 2003. május 18. és 21. között. A konferencia témái az alábbiak lesznek:
·
tudomány, fogyasztói vélemények és ipari perspektívák;
·
rostban gazdag élelmiszerek és egészségőrzés: rák;
·
rostban gazdag élelmiszerek, bélflóra és egészségőrzés: szív- és
érrendszeri betegségek;
·
elhízás és cukorbetegség;
·
gabonafélék fokozott egészségjavító hatású termékei – kutatási igények
és lehetőségek.
A konferencián megtárgyalják az EU-nak egy, a gabonafélék táplálkozási értékével és egészségőrző hatásaival foglalkozó kutatási program kezdeményezésére vonatkozó tervét.
További
információ: http://www.bastiansee-communication.com
Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19746
*
G4. Konferencia az IST eredmények alkalmazásának ösztönzéséről
Bolognában 2003 október 22-24-én kerül sor annak a konferenciának a megrendezésére, amelynek célja az európai ipar, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások (KKV-k) buzdítása, hogy mielőbb vegyék át az alkalmazott IST kutatások eredményeit. Az "e-Kihívások e-2003" nevű konferencia programjában a plenáris ülés nagyobb lélegzetű beszámolói mellett műszaki témájú előadások, üzleti esettanulmányok, munkaülések, oktatási szemináriumok és kiállítás szerepelnek. A vizsgált fő szakmai területek: e-business, e-kormányzat, szervezeti ismeretek, e-munka és e-Európa 2005 lesznek. A rendezvény egyben fórumot biztosít az 5. Keretprogram eredményeinek ismertetésére, valamint a kapcsolódó regionális és országos kezdeményezések bemutatására, továbbá a 6. Keretprogram és az Európai Kutatási Térség tematikus prioritásainak áttekintésére.
További
információ: http://www.eChallenges.org
Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19599
*
G5. Az „e-Europe 2002” áttekintése
10 milliárd euró az „online EU”
megteremtésére
Az Európai Bizottság áttekintette saját e-Európa 2002 Akcióterve két évi intenzív tevékenységét. Európában ez alatt az időszak alatt gyorsan gyarapodott az internet-használat az otthonokban, iskolákban és az üzleti életben, azóta, amióta a tervet 2000-ben elindították. Az EU teljes „online-ná tétele” politikai jelentőségét bizonyítja az, hogy a szerkezeti alapokból 10 milliárd eurót fordítottak két év folyamán az e-Európa céljaira. Ez az összeg egy-egy évre vetítve nagyobb a 6. Keretprogram éves ráfordításainál.
Forrás: http://www.cordis.lu/express/summary.htm, 2003.02.18.
*
G6. A 6. KP pályázatok előzetes regisztrációja
Az Európai Bizottság kutatási és fejlesztési információs szolgáltatása, a CORDIS a 6. KP jövő pályázói számára új online űrlapot kínál fel egy bizonyos pályázat előzetes regisztrációja érdekében. Az űrlapon, amely minden pályázati felhívás weblapján elérhető, a következő rovatokat kell kitölteni: a koordinátor adatai, a 6. KP adott aktivitási területének részletei, a pályázattal kapcsolatos alapvető információk és a konzorcium összetétele. A koordinátorok ily módon egyszerűen előzetesen regisztráltathatják a pályázatot a végleges pályázat benyújtása előtt. Az előzetes regisztráció önkéntes, és semmiféle kötelezettséget nem jelent a pályázat későbbi benyújtására vonatkozóan. Előnye azonban az, hogy az előzetes regisztráció segíti a Bizottságot a pályázatértékelés tervezésében azzal, hogy lehetősége van egyrészt a pályázatok adatainak és témaköreinek, másrészt pedig a pályázatokat értékelő személyek számának és képzettségének összehangolására. 2003. január vége óta több, mint 300 előzetes regisztráció érkezett be.
További
információ: http://www.cordis.lu/fp6/pre_registration.htm
Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19653
*
G7. A Bizottság új technológiát alkalmaz a városi légszennyezés elleni küzdelemben
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) egy kísérleti programot indított Milánó légszennyezettségének mérésére. A méréssorozatot 2003. januárban és februárban végezték. A mérések célja a veszélyes részecskeszennyezők forrásainak meghatározása. A kísérlet során első alkalommal használták a JRC új részecske-elemző és méret meghatározó rendszerét (SPASS). Ez az új eljárás az egyedi részecskékről szolgáltat információkat, köztük potenciális eredetüket, ami segíti az EU helyi és országos hatóságait a levegőszennyezés elleni intézkedések meghozatalában. A részecskeanyagok fő forrásai a közúti közlekedés, a fűtés és az ipari szennyezők. A különböző források különféle szennyezőrészecskéket termelnek, pl. a közúti forgalom szervesanyagokat és nitrátokat, a fűtés és az ipar szulfátokat, a mezőgazdaság ammóniumot. A SPASS eljárás alkalmas mindegyik részecske azonosítására és elemzésére, majd különleges statisztikai program alkalmazásával meghatározható az egyes források részesedése a légkör szennyezőkoncentrációjában.
További
információ: http://ies.jrc.cec.eu.int/Units/eh/
Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19651
*
G8. A CORDIS gyorsan és könnyen áttekinthető tájékoztatást ad a 6. KP-ről
Mindazon szervezetek, amelyek érdekeltek a 6. KP-ban való részvételben „egy pillantás alatt” tájékozódhatnak a 6. KP célkitűzéseiről, a részvételre jogosult szervezetekről, a nemzetközi dimenzióval kapcsolatos részletekről és a pályázati rendszerről. Ez a gyorsan áttekinthető weboldal ideális első lépés mindazok számára, akik először informálódnak a Keretprogrammal kapcsolatban. Az új weblap kiegészíti a „What is 6. KP” (Mi a 6. KP?) c. fejezetet, amely a kutatási tevékenységekkel, a hagyományos és új eszközökkel, valamint a költségvetés részleteivel foglalkozik.
A CORDIS 6. KP-val foglalkozó weblapjai útbaigazítást és hozzáférést biztosítanak a részvétel szempontjából fontos valamennyi dokumentumhoz és eszközhöz. A potenciális résztvevők jobb kiszolgálása érdekében további fejlesztéseket terveznek.
Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19798
*
G9. Műhelytanácskozás az egyetemektől az iparba irányuló tudástranszferről
A spanyolországi Palma de Mallorca-n ez év április 10-11. között műhelytanácskozást tartanak a fenti címmel. Az innováló régiók innovációközvetítő központja (IRC) által szervezett tanácskozásnak az a célja, hogy az egyetemektől a cégekhez irányuló tudástranszfer közvetlen és közvetett útjait feltárja.
Számos sikeres egyetem-ipar együttműködési séma kerül bemutatásra a rendezvényen azzal a céllal, hogy szemléltesse, miként lehet az egyetemeken keletkező tudományos eredményeket a helyi cégek javára hasznosítani.
Az alábbi együttműködési sémák kerülnek bemutatásra:
·
Madrid regionális
információs és technológiahasznosítási rendszere,
·
a Shannon régió tudáshálózata, amelynek keretében
együttműködik a regionális fejlesztési iroda és négy felsőoktatási intézmény az
innováció hatékonyabb támogatása céljából,
·
a FIRST
elnevezésű séma, amelynek Wallóniában az a szerepe,
hogy előmozdítsa az érdekelteknek az egyetem és a cégek közötti mobilitását,
·
a TULI eljárás
Finnországban, amely gazdaságilag megvalósítható, életképes ötleteket karol fel
az államilag finanszírozott kutatásban,
·
egyetemi kutatási
eredményeket hasznosító innovatív kisvállalkozások (spin-offs)
támogatása az Overijssel’s Twente
körzetben.
A konferencián mindazon tényezőkről szó lesz, amelyek szerepet játszottak ezeknek a regionális sémáknak a sikerében.
Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19804
*
G10. A Bizottság támogatja a pán-európai technológiatranszfer hálózat létrehozását
Brüsszelben megtartották az egyetemek és állami kutatóintézetek mellett működő technológiatranszfer irodák páneurópai hálózata, a ProTon Europe indító értekezletét.
A ProTon Europe (public research organisations transfer office network – kutatással foglalkozó állami szervezetek transzferirodáinak hálózata) fórumot teremt a technológiatranszfer területén kialakított jó gyakorlat kicseréléséhez. „A legjobb gyakorlat kicserélése képezi a program sarokkövét: a technológiatranszfer még viszonylag új szakma, gyorsan fejlődik, így a tapasztalatok kölcsönös cseréje rendkívül fontos” – fejtette ki Ernst Max Nielsen, a ProTon Europe hálózati menedzsere.
A brüsszeli indító értekezleten a hálózat első 42 tagszervezete vett részt, amelyeket azon irodák közül válogattak ki, amelyek beküldték érdekeltségi nyilatkozataikat a Bizottság ezzel kapcsolatos felhívására. A felhívásra egyébként több, mint 160 érdekeltségi nyilatkozat érkezett, s a beküldők között valamennyi EU tagállam és a legtöbb tagjelölt ország képviseltette magát. A tervek szerint a hálózat tagjainak végleges létszáma mintegy kétszerese lesz a jelenleginek.
Mindegyik tagszervezet részt vesz a hét munkacsoport valamelyikében, amelyek a hálózati munka egy-egy fontos elemének továbbfejlesztésén dolgoznak. Az egyes munkacsoportok a következő témakörökkel foglalkoznak: a transzferiroda szervezeti felépítése és vezetése, szabadalmi kérdések és szellemi tulajdonjogok, a technológiahasznosítás engedélyezése, interaktív kapcsolatok az iparral, az egyetemi kutatások eredményeit hasznosító cégek, a szakpolitika továbbfejlesztése, végül folyamatos szakmai továbbképzés.
A tervek szerint egy olyan rendszert fognak kidolgozni, amely révén azok a technológiatranszferrel foglalkozó szakemberek is részt vehetnek a legjobb gyakorlat cseréjében, akik nem a hálózathoz tartozó irodában dolgoznak.
A hálózat első éves konferenciájára 2003 novemberében kerül sor, ahol áttekintik a hálózatnak a jelenleg rendelkezésére álló tudás, tapasztalat és szakmai eszközök kicserélése terén végzett munkáját. A tagirodák remélik, hogy a hálózat tevékenysége kedvező hatást fog gyakorolni a növekedésre, a versenyképességre és a foglalkoztatottságra Európában.
Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19783
*
G11. Német államtitkár
felszólítja honfitársait
a 6. Keretprogramban való aktív részvételre
Christoph Matschie, Németország oktatás- és kutatásügyi minisztériumának államtitkára felszólította a német kutatókat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a 6. KP programokban, és felhívta a tagországok figyelmét arra, hogy a kutatási és innovációs tevékenységre optimális feltételeket biztosítsanak hazájukban. Mindez 2003. február 3-án hangzott el, egy Hannoverben rendezett 6. KP információs szemináriumon. Matschie örömmel nyugtázta, hogy a tavaly nyáron benyújtott valamennyi érdekeltségi nyilatkozat 15%-a német kutatócsoportoktól származott. Az államtitkár a 6. KP-t a gazdasági és szociális innovációk "motorjának" nevezte. Elismerően nyilatkozott az EU kutatási főbiztosának, Philippe Busquin-nek az erőfeszítéseiről is, amelyek nyomán az Európai Kutatási Térség koncepcióján keresztül a kutatás társadalmi támogatottsága nőtt, és EU-szerte kitűzték a célt, hogy a GDP 3%-át kutatásra fordítsák. Németországban elérték, hogy az ország GDP-jének 2,5%-át költik kutatásokra, és az összeg kétharmada a magánszektorból származik.
Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19657
EGYÉB INFORMÁCIÓK
E1. Magas szintű európai tanácskozás az e-kormányzatról
A második magas szintű „e-kormányzat Európa” csúcstalálkozót március 3-tól 5-ig rendezték a hollandiai Noordwijk aan See-ben. A rendezvény célja az volt, hogy fórumot biztosítson az európai országos, regionális vagy helyi kormányok, ill. és önkormányzatok azon képviselői számára, akik felelősek az e-kormányzat tervezéséért és szolgáltatásainak bevezetéséért. A szervezők szándékai között szerepelt az is, hogy az európai döntéshozók számára alkalmat biztosítson a találkozásra annak érdekében, hogy feltárják az online kormányzati szolgáltatások következő generációjának stratégiáját és technológiáját.
Forrás: http://www.cordis.lu/express/summary.htm, 2003.02.18.
*
E2. Jelentés a 3. generációs (3G) mobiltelefon-piac fejlődéséről
Az Európai Parlament ipari és kutatási bizottsága január 23-i ülésén elfogadta a 3G mobil kommunikáció jelenlegi kihívásairól és piaci potenciáljáról készített részletes jelentést, amelyet a francia Danielle Auroi, európai parlamenti képviselő ismertetett. Auroi hangsúlyozta, hogy az általános gazdasági megújulás keretében a mobiltelefon-piacot akkor szolgálják legjobban, ha hagyják a piaci erőket érvényesülni a folyamatban, és engedik az egészséges versenyt az új termékek kifejlesztésében. Ugyanakkor szükség van a 3G kommunikációs infrastruktúra, alkalmazások és szolgáltatások stabil szabályozási környezetére Európában. A parlamenti bizottság aggodalmát is kifejezte az elektromágneses hullámoknak a közvetítőállomások közelében tapasztalható egészségkárosító hatásáról, különösen a gyerekek és a betegek esetében. Ezért nyomatékosan felhívta a Bizottságot, a tagországokat és az országos hatóságokat a megfelelő védelmi intézkedések bevezetésére.
További
információ: http://europarl.eu.int/meetdocs/committees/itre/20030122/482385en.pdf
Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19610
*
E3. A társadalmi-gazdasági kutatás a tudományos haladás irányításának kulcsa
J-F. Marchipont-nak, a Kutatási Főigazgatóság igazgatójának nyilatkozata
A CORDIS News részére adott interjúban J-F. Marchipont kifejtette, hogy a társadalomtudományi kutatások kulcsfontosságú kapcsolatot teremtenek a tudomány és a szakpolitikák kialakítása között. Ezen erőfeszítéseknek köszönhetően az európai és nemzeti szakpolitikák kidolgozásához rendelkezésre álló tudományos bázis ma sokkal gazdagabb, mint a múltban volt. A társadalmi-gazdasági (TG) kutatásnak a tudomány és társadalom kapcsolatában betöltött másik fontos szerepe a következő: a tudományos haladás jelenlegi üteme igen gyors, de a mi képességünk arra, hogy felmérjük a társadalmi hatásait ennek a haladásnak, messze lemaradt. A társadalomtudományi kutatás teszi lehetővé számunkra azt, hogy pontosan felmérjük ezeket a következményeket, és rendkívül nagy jelentősége van a kutatásnak abból a szempontból, hogy továbbra is irányításunk alatt tartsuk a haladásunkat.
A fentiekre tekintettel az 5. KP „célzott társadalmi-gazdasági kutatás” c. alprogramja részére rendelkezésére álló 147 millió eurós költségvetéssel szemben a 6. KP „állampolgárok és kormányzás” c. alprogramjára 225 millió eurós költségvetést különítettek el. Marchipont szerint a társadalom- és bölcsészettudományok átszervezésére lesz szükség annak érdekében, hogy a szakterület nagyobb teljesítményre legyen képes. „A társadalomtudományok túlságosan el vannak aprózva és gyakran kevésbé tartják őket tudományosnak, mint a természettudományokat. Az Európai Kutatási Térség (EKT) létrehozása jelentős ösztönzést fog adni a társadalomtudománynak, hogy átalakítsa saját magát” – hangsúlyozta a Bizottság kutatási igazgatója. Ezt az átalakítást hivatott előmozdítani a Bizottság által létrehozott és a korábbi portugál kutatási miniszter, Maria Joao Rudriguez által vezetett, az állampolgárok és kormányzás c. prioritással foglalkozó tanácsadó csoport is. A csoport feladatai közé tartozik annak elemzése, milyen hatást gyakorol az EKT létrehozása a társadalomtudományokra, továbbá a TG kutatás szerepének értékelése, mind önmagában, mind más szakpolitikai területekhez való viszonyát tekintve.
Marchipont szerint eljött az ideje annak, hogy a fenti európai szintű intézkedésekkel párhuzamosan nemzeti szinten is lépéseket tegyenek a társadalmi-gazdasági kutatás átalakítására.
Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19793
*
E4. A Bizottság közzétette a „kutatás és innováció” tematikus szakterület munkatervét
A Bizottság Vállalkozás Főigazgatósága közzétette a 6. KP „kutatás és innováció” tematikus szakterületének munkatervét. Ez a témakör „Az Európai Kutatási Térség (EKT) strukturálása” c. specifikus program részét képezi, amely azt célozza, hogy orvosoljon számos olyan jelentős strukturális gyengeséget, amelyek gátolják az európai kutatásból származó előnyök maximális érvényesülését.
A munkaprogram ismerteti a kutatás és innováció szakterület célkitűzéseit, tartalmi részleteit és tájékoztatást ad a várható pályázati felhívásokról.
A kutatás és innováció tematikus szakterület előmozdítani hivatott egy, a jelenleginél nagyobb mértékben innovációbarát környezet kialakítását és az innovatív technológiai vállalkozások létrehozását. E célok megvalósítását a munkaprogram a következő lépéseken keresztül irányozza elő:
·
egy európai
innovációs rendszer alapjának megteremtése egymással hálózati kapcsolatban
lévő szereplőkkel, az együttműködés előmozdításával, az akadályok megszüntetésével
és a transznacionális tanulás ösztönzésével,
·
új megközelítések
megvizsgálása és kipróbálása, tanulságok levonása a közösségi projektekből és
a vállalkozói innováció elősegítése,
·
olyan
szolgáltatások kínálása, amelyekre európai szinten igény van.
Az innováció előmozdítása a 6. KP valamennyi részterületét érintő kulcsfontosságú kérdés, amelyre valamennyi tematikus szakterületen különös gondot fordítanak. Eltekintve a „kutatás és innováció” szakterülettől, ez az EKT strukturálása c. specifikus program más témaköreiben is kiemelt helyen szerepel, továbbá az ETK integrálása és erősítése c. specifikus programon belül „a kutatási és innovációs politikák koherens fejlesztése” c. szakterületnek is fontos elemét képezi. Összehangolt intézkedéseket tesznek annak biztosítása érdekében, hogy az ezeken a szakterületeken folytatott tevékenységek egymással összhangban legyenek és rendelkezzenek az integráció kívánt fokával. Törekszenek arra, hogy a tagjelölt országok is teljes mértékben részt vegyenek az innováció előmozdítására irányuló munkában.
Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19807
*
E5. A vállalkozókedv szorgalmazása a gazdasági növekedés kulcsa
Erkki Liikanen, a Vállalkozás és az Információs Társadalom főbiztosa, a Brüsszelben, január 22-én tartott szemináriumon sürgette a vállalkozókedv potenciáljának felszabadítását Európában. A főbiztos ezen a szemináriumon mutatta be a kis- és közepes vállalkozások (KKV-k) vállalkozókedve és kezdeményezései témájában kiadott Zöld Könyvet. A Zöld Könyv a jövő európai gazdaságpolitikájának javítását, és több európai vállalkozó felkészítését és bátorítását célozza meg. Ugyanakkor a KKV-kre vonatkozó dokumentumok csomagja (a KKV Csomag) a kisvállalkozási politikának az utóbbi időszakban az Európa szerte bekövetkezett fejleményeit ismerteti.
A főbiztos az akcióknak a Zöld Könyvben olvasható három pilléréről beszélt: az üzleti élet fejlődése és növekedése akadályai megszüntetésének szükségessége, a vállalkozások kockázatainak és sikerességének kiegyensúlyozása, és mindenekelőtt a társadalom véleményének megváltoztatása a vállalkozások tekintetében.
A szemináriumon Roy Thurik professzor és Juan Roure professzor méltatta a Zöld Könyv megállapításait. Thurik professzor szerint a vállalkozási kedv "Európa titkos fegyvere". Üdvözölte a Zöld Könyvet, mint vitaindító dokumentumot, de hiányolta benne a kvantitatív célok kifejtését. Roure professzor elsősorban a KKV-k növekedésével foglalkozott. Megállapította, hogy csupán 30%-uk fejezte ki azt a kívánságát, hogy növekedjen. A professzor közölte, hogy ez az arány nem elegendő, és számos javaslatot tett a növekedés ösztönzésére.
További
információ: http://europa.eu.int/comm/enterprise/entrepreneurship/green_paper/index.htm
Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19593
*
E6. Jelentés a biológiai talajkezelés korlátairól
Az 5. KP "Energia, környezet és fenntartható fejlődés" alszekciójában végrehajtott projekt elemeként az EU-ban alkalmazott biológiai talajkezelés bevezetésének korlátairól és akadályairól készített jelentés elérhetővé vált. A biológiai talajjavítás a szennyezett talajok kiküszöbölésének hatékony eszköze, azonban az EU egyes tagországaiban nem vezették be, mert a szennyezett talaj elhelyezését feltöltési helyeken engedélyezik és támogatják. A jelentés szerint azonban a szennyezett talajokkal való feltöltés a biológiai talajkezelés legnagyobb akadálya. A jelentés a szabályozás jelentős megváltoztatását, valamint a szigorúbb monitorozást szorgalmazza, amennyiben a talajjavítást továbbra is az EU prioritásai között kívánják megtartani.
A
jelentés e-mailen kérhető: john.vijgen@get2net.dk, vagy juergen.buesing@cec.eu.int
Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19589
*
E7. Növekszik a szakadék a biotechnológia ígéretei és a valóság között
A fejlődő országok fenntartható mezőgazdaságáról Brüsszelben rendezett konferencián a FAO főigazgató-helyettese, Louise Fresco kifejtette, hogyan növekszik a szakadék a biotechnológia és az élettudományok mezőgazdasági hasznosításának várakozásai és valósága között. Példaként hozta fel, hogy bizonyos termények, mint a kukorica és a gyapot termesztését szorgalmazzák, mert a munkát és a költségeket csökkentik, de az olyan termények termesztését, mint a csicseriborsó és a manióka, amelyek segítenének a szegénység és az éhség leküzdésében, alig. Fresco professzor szerint molekuláris szakadék van a gazdagok és szegények között. Ezt a szakadékot az egyes országok közötti eltérések okozzák, amelyek az élettudományok eredményeinek alkalmazásából és a költségvetési támogatás hiányából fakadnak. Társadalmi szerződést sürgetett a fejlődő országok valós igényeinek kielégítése és a biotechnológia és élettudományok új eredményeinek hasznosítása érdekében. Ilyen szerződés különösen elősegíthetné a genetikusan módosított termények kutatását. Számos konkrét javaslatot tett a fenntartható mezőgazdasági fejlődést elősegítő biotechnológiai és élettudományi feladatok megoldására.
További
információ: http://europa.eu.int/comm/research/sadc
Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19644
*
E8. Beszámoló az IST program információs napjáról
A komplex problémamegoldásra szolgáló GRID alapú rendszerek az IST egyik stratégiai prioritása a 6. Keretprogramban. A terület az első pályázati felhívásnak nem része, az első lehetséges pályázati határidő 2003. októbere lesz. A kutatási terület kezelésére az Információs Társadalom Főigazgatóság F igazgatóságán belül 2003. január 1-jével új egységet hoztak létre ("Grids for Complex Problem Solving", F2), melynek vezetője Wolfgang Boch lett.
Az információs napot 2003. január 29-én és 30-án rendezték, a 6. KP és a téma rövid ismertetését követően a résztvevők előadásainak szenteltek hosszabb időt, melynek során bemutathatták kutatási elképzeléseiket, javaslataikat. További információ található az információs nap honlapján:
http://www.cordis.lu/ist/events/29-01-2003.htm
GRID kutatásokat már az 5. Keretprogram utolsó éveiben is támogattak, de a 6. KP-ban az erre fordítható költségvetés több mint a duplájára növekedett (58 millió euróról 125 millió euróra).
A GRID hálózatokkal kapcsolatos tevékenységek az alkalmazott kutatás és az új ismeretek szerzésére irányuló kutatás között valahol félúton helyezkednek el. A 6. KP-ban a GRID kutatás két részre bontható:
Ÿ Összetett problémamegoldásra szolgáló GRID
- architektúra, tervezés és a következő generációs
GRID rendszerek fejlesztése;
- alkalmazó technológiák;
- felelős egység: DG InfoSo,
F2;
- a tevékenység alapvetően kutatásra
irányul;
- a teljes költségvetés 125 millió;
- a költségvetésből 50 millió eurót kísérleti
tesztelésre kívánnak fordítani;
- pályázati formák: IP, NoE,
STREP, CA. SSA.
Ÿ Kutatási infrastruktúrák
- specifikus nagyteljesítményű GRID-ek
üzembe helyezése;
- magas kapacitású és nagy-sebességű
kommunikációs hálózatok üzembe helyezése (GÉANT);
- felelős egység: DG InfoSo,
F3;
- a tevékenység alapvetően üzembe helyezésre irányul;
- a teljes költségvetés 200 millió;
- a költségvetésből 100 millió eurót
szánnak a GÉANT hálózatra, és 100 milliót más GRID-ekre;
-
pályázati formák: I3, CA, SSA.
Az
F2 egység általános célkitűzései:
Ÿ járuljon hozzá a jövő
GRID típusú rendszereinek, alkalmazásainak, eszközeinek és szolgáltatásainak
kifejlesztéséhez;
Ÿ járuljon hozzá a komplex tudományos, ipari, üzleti és
társadalmi problémák megoldásához a GRID-ek
segítségével.
2003/04-re a következő stratégiai céljaik vannak:
Ÿ következő
generációs GRID és a felhasználók közvetlen kommunikációját lehetővé tevő, ún. peer-to-peer architektúrák tervezése és fejlesztése;
Ÿ összetett problémák
megoldására szolgáló technológiák fejlesztése GRID alapú megközelítéssel;
Ÿ a
program-szintű, nemzeti és nemzetközi GRID fejlesztések együttműködésének és
integrációjának ösztönzése.
A kutatási témajavaslatok tanulságai:
Ÿ az új instrumentumok
támasztotta követelményeket a kutatók csak korlátozott mértékben értették meg,
elsősorban a megfelelő előrelátó-képesség hiányzik;
Ÿ az érintettek
egy részét, különösen az ipari szektort, nem vonták be a javaslat-tevők;
Ÿ a kiválósági
hálózatok esetében az akadémiai és ipari szektor összekapcsolására nem tettek
elegendő erőfeszítést.
A pályázók feladata tehát,
Ÿ hogy szélesítsék
a pályázatok céljait, vagy vonják össze az egyes kutatási témajavaslatokat;
Ÿ fejlesszék ki a
kutatási programot;
Ÿ az alkalmazás-orientált
kutatási témajavaslatokat vonják össze strukturált integrált projektekbe, amelyek
megosztják a GRID infrastruktúrákat.
Az egység hivatalos honlapja, ahol a konferencia anyagai is hozzáférhetőek lesznek az ígéret szerint:
[HunOR Iroda,
Brüsszel]
*
Az információs napot 2003. február 14-én rendezték. A Megújuló energiaforrások és a Társadalmi-gazdasági eszközök kutatási terület a 6. Keretprogramban a Fenntartható fejlődés prioritás Fenntartható energiarendszerek tématerületének része, a munkaprogramban szereplő sorszámaik rendre 6.1.3.2.3., illetve 6.1.3.2.5.
Mivel a területen folytatott kutatások hatása közép- és hosszú távon érvényesül, a tevékenységet a Kutatási Főigazgatóság koordinálja. A rövid és közép távú hatású kutatások koordinálását a Közlekedési és Energiaügyi Főigazgatóság végzi, az általuk 2003. február 5-én szervezett információs napról külön összefoglaló készült.
Az információs nap délelőttjén a Bizottság alkalmazottai mutatták be az egyes kutatási területeket és a Keretprogram általános előírásait, a délután folyamán a munka szekciókra bontva folyt, ahol a részvevők vázolhatták fel kutatási elképzeléseiket.
További
információ található az információs nap honlapján:
http://www.cordis.lu/fp6/sustdev_infoday2.htm
Wiktor Raldow, a Kutatási Főigazgatóság J3 osztályának vezetője
mutatta be a Fenntartható Energiarendszerek tématerületet. A terület célja
fenntartható, biztonságos és megengedhető költségű energiatermelés
megteremtése, és ezzel egyidejűleg:
Ÿ csökkenteni az üvegház hatású gázok és a szennyező
anyagok kibocsátását;
Ÿ növelni az energiaellátás biztonságát;
Ÿ növelni a megújuló energiaforrások részesedését;
Ÿ növelni a hatékonyságot;
Ÿ növelni az Európai Unió energiaiparának
versenyképességét;
Ÿ növelni az Európai Unióban és globálisan az
életszínvonalat.
A
rövid- és közép távú (SM), illetve közép- és hosszú távú (ML) kutatási akciók
közötti különbségeket mutatja az alábbi táblázat:
|
SM |
ML |
A kutatás jellege |
Integrált demonstrációs akciók |
Kutatás, beleértve a
prototípusokat és kísérleti létesítményeket |
Hatása |
A
2010-re vonatkozó energiaügyi ágazatpolitika célkitűzéseire koncentrálva a piaci
elterjedés felgyorsítása |
Technológia fejlesztés
(széles körű alkalmazás 2010 után) |
A kockázat típusa |
Technológiai, de
piaci/pénzügyi is |
Tudományos és technológiai |
Ágazatpolitika |
Energia ágazatpolitika
(figyelembe véve a kutatási és más kapcsolatos ágazatpolitikákat) |
Kutatási ágazatpolitika
(figyelembe véve az energia és más kapcsolatos ágazatpolitikákat) |
A
közép- és hosszú távú kutatás teljes költségvetése 405 millió euró, az alábbi
területek tartoznak ide:
Ÿ üzemanyag cellák és alkalmazásaik;
Ÿ új technológiák energiahordozók számára (hidrogén és
elektromosság);
Ÿ új és fejlett koncepciók a megújuló energiaforrások
technológiáknál
- a napenergia felhasználása;
-
bioenergia;
- egyéb területek (a szél, a geotermikus energia, az
óceán, vagy a napenergia termikus felhasználása);
Ÿ a széndioxid felhasználása;
Ÿ társadalmi-gazdasági eszközök és koncepciók az
energia stratégia területén.
A 6. prioritásban az új energia-technológiákhoz
kapcsolódó társadalmi és gazdasági elemzésekhez modelleket és eszközöket
fejlesztenek, a fenntartható fejlődésre vonatkozó ágazatpolitikák általános
kutatási támogatását a 8. prioritás végzi.
A
terület célja versenyképes üzemanyag cellák és a kapcsolódó technológiák
kifejlesztése közlekedési és álló alkalmazások számára.
Kutatási
területek:
Ÿ alacsony és
magas hőmérsékletű üzemanyag cellák kifejlesztése: stacks, fuel processors,
fuel-cell/ electrolysers, etc.;
Ÿ
rendszerfejlesztés
kutatási területek: system simplification, simulation and modeling, optimisation and cost reduction of auxiliary components and
balance of plant;
alkalmazási
területek: power generation (0.5 - 5 MW), portable power systems, small road
vehicles and for heavy duty transportation.
A terület célja a hidrogén-energiára
alapuló gazdaság felé történő átmenet előkészítése.
Kutatási területek:
Ÿ tiszta előállítás;
Ÿ hidrogén infrastruktúra (disztribúció és tárolás);
Ÿ alapanyagok;
Ÿ biztonság;
Ÿ átmenet a hidrogénre alapuló gazdaság felé.
A terület
célja a konvencionális elektromos hálózat átalakítása egységes és interaktív
energiaszolgáltató hálózattá.
Kutatási
területek:
Ÿ új hálózati koncepciók és összetevők a megosztott
energiaforrások használatára;
Ÿ energiatárolás és rendszerek a hálózatba kötött
alkalmazások számára;
Ÿ az interaktív hálózatot lehetővé tevő technológiák és
új berendezések.
4. A napenergia felhasználása
(Photovoltaics − PV)
A
terület célja a napenergiából származó elektromosság versenyképesebbé tétele az
alábbi területek támogatásával:
Ÿ tervek és anyagok a következő generációs napelemek
előállításához;
Ÿ feldolgozási
és gyártástechnológiák PV modulok és elemek előállításához;
Ÿ PV szerkezeti részek és rendszerek;
Ÿ PV az épített környezetben.
Jelenleg
a területen a következő problémákat érdemes megemlíteni:
Ÿ a túl magas
költségek (0.5 és 1 euró/kWh az elektromos energia
kevesebb mint 0.1 euró/kWh árával szemben) miatt
javítani kell az anyagok minőségét, a gyártási technikákat, stb.;
Ÿ az alacsony területegységre
eső teljesítőképesség (100-150 W/m2) miatt javítani kell a hatékonyságot,
a beépített területeket is fel kell használni, valamint csökkenteni kell a
rendszer költségeket;
Ÿ az elektromosság
előállítása nem folyamatos, függ az év- és napszaktól, ezért hálózatok vagy
tárolási kapacitás (drága elemek) kialakítására van szükség;
Ÿ a rendszer
összetevőinek korlátozott az élettartama, emiatt új tárolási megoldásokra, vagy
üzemanyagcellákra van szükség.
A
integrált projektek és kiválósági hálózatok számára kijelölt kutatási
területek:
Ÿ Thin-film PV technologies with higher efficiency /
cost ratio
Develop
manufacturing techniques for thin-film solar cells and large area modules, using
new materials and concepts;
Ÿ Crystalline Si modules costing below 1€/Wp
Achieve cost
reductions using clean manufacturing processes and recycling techniques;
Ÿ High efficiency PV
through better utilisation of the solar spectrum
Improve the
efficiency of PV cells, laying the foundations for a future breakthrough in PV
technology.
A
specifikus célzott kutatási projektek számára kijelölt kutatási területek:
Ÿ Szerves napelemek
Materials
and photochemistry for very low cost PV;
Ÿ PV koncentráció
High
concentration optical elements and high-performance solar cells;
Ÿ PV alkalmazása épületekben
Innovative
concepts and novel system designs for the built environment;
Ÿ PV systems for
MW-size plants
Grid-connected
PV systems design.
5. Bioenergia
A
terület célja az olcsóbb és tisztább bioenergia előállítása az alábbi területek
támogatásával:
Ÿ Combustion technologies;
Ÿ Gasification
systems;
Ÿ Biofuels for transport and fuel cells;
Ÿ Energy from
bio-residues and energy crops.
A
integrált projektek és kiválósági hálózatok számára kijelölt kutatási
területek:
Ÿ Biofuel production systems
from ligno-cellulosic feedstock
Optimise thermochemical and
enzymatic pathways to obtain high yields and high-quality fuel for the
automotive sector;
Ÿ Hydrogen rich gas
from multiple biomass feedstocks
Meet a hydrogen
cost target of 10€/GJ through development of advanced production processes
and components, and prototype testing;
Ÿ Overcoming
barriers to the development of bio-energy production systems
Covering
technological as well as economic, social and environmental aspects.
A
specifikus célzott kutatási projektek számára kijelölt kutatási területek:
Ÿ Environmentally friendly biomass combustion
technologies
Large
scale systems with multi-fuel resources
Self-running
processes for small scale systems;
Ÿ Production and
coupling of biofuels to fuel cells;
Ÿ Energy from
bio-residues and energy crops
Ÿ Low-emission waste-to-energy and
crop-to-energy concepts.
6. Egyéb megújuló
energiaforrások
A terület célkitűzése hogy, közép- és hosszú távon jelentős mértékben hozzájáruljon az Európai Unió energiaellátásához, valamint az elektromos energia előállítási költségeit 2020-ra 0.05 euró/kWh-ra csökkentse.
A
specifikus célzott kutatási projektek számára kijelölt kutatási területek:
Ÿ Szél
New concepts and
designs, innovative materials, enhanced aerodynamics, measurement and testing
methods;
Ÿ Óceán (ár-apály és hullámenergia – olcsóbb és biztonságosabb
rendszerek)
Concepts to improve
the availability and predictability of deliverable energy, coupled with better
installation and production methods and harmonised
testing methods, to support the development of cheaper and safer shoreline and
offshore systems;
Ÿ
A koncentrált naphőt hasznosító szerkezeti elemek és rendszerek,
beleértve a napreaktorokat
is
New concepts for
low-cost, efficient and reliable components and systems for electricity and
heat generation; high temperature chemical solar reactors for the production of
hydrogen and other high-value materials;
Ÿ Geotermikus energia − tökéletesített geotermikus rendszerek
Innovative concepts
for cost-efficient exploration, assessment, development and management of
potentially exploitable enhanced geothermal systems.
7.
Széndioxid
A terület célja többek között a széndioxid elnyelési költségének csökkentése a jelenlegi 50-60 eurós tonnánkénti árról 20-30 euróra, 90%-nál magasabb elnyelési aránnyal.
Kutatási
területek:
Ÿ Post-combustion
capture;
Ÿ Pre-combustion
capture;
Ÿ Geological
sequestration;
Ÿ Chemical/mineral
sequestration.
8. Társadalmi-gazdasági
eszközök és koncepciók
A terület célja az új energia technológiákhoz kapcsolódó társadalmi és gazdasági kérdések elemzéséhez szükséges modellek és eszközök kifejlesztése.
Kutatási területek:
Ÿ externális költségek;
Ÿ az energia technológiák megvalósításával kapcsolatos társadalmi kérdések, például etika;
Ÿ kvantitatív és kvalitatív előrejelzési módszerek.
Az első pályázati felhívás határideje 2003. március 18., költségvetése 198 millió euró (a teljes költségvetés 50%-a!), ebből várhatóan az integrált projektek és a kiválósági hálózatok 129 millió euróval, a specifikus célzott kutatási projektek és a koordinált akciók 65 millió euróval, a specifikus támogató akciók 4 millió euróval részesednek. A valószínűleg 2003. nyarán megjelenő második felhívás kizárólag a specifikus célzott kutatási akciókra és a koordinált akciókra szorítkozik, ennek megfelelően költségvetése is rendkívül mérsékelt, mindössze 4 millió euró. A 2004-ben, illetve 2005-ben megjelenő harmadik és negyedik felhívás részletei még nem ismertek, több felhívás nem várható.
Nincs előírás a projektek méretére, de figyelembe véve a költségvetést könnyen kiszámolható, hogy mekkora átlagos közösségi hozzájárulás adható a területen tervezett 20 új instrumentum és 23 STREP számára (azaz a közösségi hozzájárulás átlagos mértéke az új instrumentumok esetében 6 millió euró körül, míg a STREP-ek esetében 3 millió euró körül alakulhat). Ezen a területen is igaz az a Keretprogram több más prioritásában is felfedezhető szemlélet, hogy nem csak a pályázatok versenyeznek az adott kutatási területen, hanem maguk a kutatási területek is versenyeznek egymással (azaz az egyes kutatási területek költségvetése előre nem meghatározott, hanem a beérkezett pályázatoktól függ).
A pályázók számára külön kiemelték, hogy projektjüket helyezzék az aktuális kutatási és energia ágazatpolitika kontextusába, vegyenek be partnereket a társult országokból, illetve vizsgálják meg a KKV-k részvételének és a nemzetközi együttműködés lehetőségeit.
A pályázatok értékelése két lépésben történik: az első lépésben 3 vagy 5 tagú szakértői bizottság bírálja a pályázatot (2003. április 7-11. között; az új instrumentumok esetében összeállítják a személyes meghallgatáson felteendő kérdések tervezetét), a megfelelő eredményt elért új instrumentumra pályázó konzorciumoknak elküldik a személyes meghallgatásra a meghívót (2003. április közepe), majd a második lépésben az új instrumentumok esetében sor kerül egy személyes meghallgatásra, amelyet követően egy kibővített bizottság hozza meg a végső döntést (2003. május 5-8.). Minden koordinátornak megküldik az értékelés összefoglaló jelentését (2003. május és június). Az első szerződések megkötésére 2003. szeptembere és 2004. februárja között kerülhet sor.
[HunOR Iroda, Brüsszel]
*
Második specifikus program - Az Európai Kutatási Térség strukturálása
A "Tudomány és társadalom"
program második pályázati felhívása 2003. március 1-jén jelent meg.
Forrás: Official Journal of the European
Communities C 49/8-13 (01.03.2003)
A hivatalos közlönyben
történő megjelentetésen túlmenően a pályázati felhívások a CORDIS (Community Research and Development Information Service) információs rendszeren is hozzáférhetők
a 6. Keretprogram honlapján.
Eredeti cím: Calls for
proposals for indirect RTD actions under the specific programme
for research, technological development and demonstrations: 'Structuring the
European Research Area'
Magyarország a 6.
Keretprogramban társult tagjelölt országnak (ACC – associated
candidate country) számít,
amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy az Európai Unió jelenlegi tagállamaival
minden szempontból azonos elbánásban részesül.
Az egyes pályázati felhívások pályázati azonosítója, beadási
határideje, valamint a tervezett közösségi hozzájárulás mértéke a Mellékletben
található.
A pályázati felhívásban kizárólag a pályázati
felhívásban, illetve az alább található Mellékletben részletezett kutatási
területeken és pályázati eszközökkel lehet pályázni.
Az Európai Bizottság a pályázók számára Pályázati
útmutatót (Guide for Proposers) tesz közzé. A Pályázati útmutató, a
munkaprogram, illetve a pályázati felhívásokkal kapcsolatos információ a
következő címen kérhető, illetve tölthető le:
European Commission, Science
and society helpdesk, Directorate-General for Research
B-1049
E-mail address: rtd-sciencesociety@cec.eu.int
Internet address: http://www.cordis.lu/rtd2002/science-society
A
pályázatok készítésére a feltehetőleg hamarosan hozzáférhetővé váló
elektronikus pályázatbenyújtó szoftvert (Electronic Proposal Submission System, EPSS) ajánlják. A pályázatok benyújtására
mindenesetre addig is elsősorban az elektronikus formátumot ajánlják (CD-ROM
vagy hagyományos floppy lemez), de a pályázatok kizárólag nyomtatott formában
történő eljuttatása is lehetséges. Az elektronikus
formában benyújtott pályázatokhoz minden esetben csatolni kell ugyanabban a
borítékban a pályázat nyomtatott verzióját is!
Az
EPSS szoftver bevezetéséig átmeneti megoldásként a pályázatokhoz szükséges (eszköztipusonként eltérő) formanyomtatványok az alábbi
címről tölthetők le:
http://fp6.cordis.lu/fp6/subprop.cfm
Minden
pályázatnak tartalmaznia kell a megfelelően kitöltött A és B részeket. Az
elektronikus formában elkészített pályázatok formátuma kizárólag portable document format (.pdf) és rich text format
(.rtf) lehet. A feltételeknek nem megfelelő vagy
számítógépes vírust tartalmazó pályázatokat kizárják. A pályázatokat a CORDIS
honlapon később elindítandó szolgáltatás segítségével on-line
is be lehet nyújtani, az így eljuttatott pályázatokra is vonatkoznak az
elektronikus formára vonatkozó előírások. A pályázatokat nem lehet
elektronikus levélben vagy faxon benyújtani.
A
pályázati felhívásban kizárólag a pályázati felhívásban, illetve az alább
található Mellékletben részletezett kutatási területeken és pályázati
eszközökkel (specifikus célzott kutatási projekt - STREP, koordinált akcióval -
CA és specifikus támogató akcióval - SSA) lehet pályázni.
Az egyes pályázati eszközöknél minimálisan előírt
részvevők számát a következő táblát mutatja:
Pályázati
eszköz |
A
részvevők minimális száma |
STREP,
CA |
Három
független jogi személyiség három különböző tagállamból vagy társult
országból, melyek közül legalább kettő tagállami vagy társult tagjelöltbeli |
SSA |
1
jogi személyiség egy tagállamból vagy társult országból |
1. Pályázati
azonosító: FP6-2002-Science and society-4
A pályázat neve: Az etikai
problémák megértésének elmélyítése
A pályázatok beadási határideje: 2003. június 5. 17
óra
A közösségi hozzájárulás tervezett mértéke: 5 millió
euró.
A pályázati felhívásra vonatkozó részletek, például
a tevékenység célja, előírásai és az alkalmazott kritériumok tekintetében, a
munkaprogramban találhatók.
A felhívásra kizárólag specifikus célzott kutatási
projektekkel és koordinált akciókkal lehet pályázni.
A felhívásban mindössze egy, a munkaprogramban
megnevezett kutatási területre lehet pályázni (zárójelben a munkaprogram
vonatkozó fejezete):
Ÿ deepening the
understanding of ethical issues (4.3.2.3)
A terület a tudományhoz, a technológiafejlesztéshez, valamint ezek alkalmazásaihoz kapcsolódó etikai kérdések összehasonlító kutatását, valamint technológiai előretekintés és hatástanulmány készítését foglalja magában. A hangsúly azokon a több tudományterület (például az információs társadalom, a nanotechnológia, az emberi génkutatás, az élelmiszertechnológiához kapcsolódó orvosbiológiai kutatás) számára is fontos kérdéseken van, amelyek a tematikus prioritások integrált projektjeiben nem tárgyalhatók.
2003-ban elsősorban az újonnan felmerülő kutatás-etikai kérdéseket és az ezek kezelésére vonatkozó javaslatok, ajánlások kidolgozását kívánják előtérbe helyezni.
2004-ben a területen újabb felhívás várható, de jelentős mértékben különböző célkitűzésekkel (hangsúly: interkulturális dialógus, az iparosodott és a fejlődő országok tudományos és technológiai együttműködése).
A felhíváson résztvevő konzorciumok számára a
konzorciumi szerződés nem kötelező.
A pályázatok bírálatát egy lépcsőben végzik el, a bírálat során nem lesz
anonim értékelési rész, amennyiben szükséges bevonhatnak külső szakértőket. Az
értékelés eredményét várhatóan a beadási határidőt követő 4 hónap múlva teszik
közzé, az első szerződések 2003. vége előtt léphetnek hatályba.
Az akár elektronikus, akár nyomtatott formában elkészített pályázatokat postai küldeményként vagy gyorsposta szolgálattal a következő címre kell eljuttatni:
European
Commission, 'FP6 - Research Proposals', (Call Identifier: FP6-2003-Science and
society-4), B-1049 Brussels
A pályázatot személyesen vagy megbízotton keresztül is el lehet juttatni az alábbi címre:
European
Commission, 'FP6 - Research Proposals', (Call Identifier: FP6-2003-Science and
society-4), Rue de Genève, 1, B-1140 Brussels
A pályázatnak a beadás módjától függetlenül a megadott beadási határnapokon 17 óráig kell Brüsszelbe érnie. A beadási határidő után érkezett pályázatokat nem értékelik.
A pályázáshoz szükséges összes anyag a
http://fp6.cordis.lu/fp6/call_details.cfm?CALL_ID=57
címen érhető el. Felhívjuk
figyelmüket, hogy a Pályázati útmutató (Guide for Proposers) eszköztípusonként
eltérő ajánlásokat tartalmaz.
2. Pályázati azonosító: FP6-2002-Science
and society-5
A pályázat neve: A tudományok oktatásának
előmozdítását célzó európai kezdeményezés
A
pályázatok beadási határideje: 2003. október 8. 17 óra
A közösségi hozzájárulás tervezett mértéke: 7 millió
euró.
A pályázati felhívásra vonatkozó részletek, például
a tevékenység célja, előírásai és az alkalmazott kritériumok tekintetében, a
munkaprogramban találhatók.
A felhívásra kizárólag koordinált akciókkal és
specifikus támogatási akciókkal lehet pályázni.
A felhívásban mindössze egy, a munkaprogramban
megnevezett kutatási területre lehet pályázni (zárójelben a munkaprogram
vonatkozó fejezetének száma):
Ÿ A
fiatalok tudományos érdeklődésének fokozása, a tudományok oktatásának* előmozdítása és a tudományos karrierek monitoringja (4.3.4.3)
A terület célja egy egész Európát átfogó kezdeményezés
indítása, amely erősíti a természettudományok iskolai tanítását és fokozza a
diákok érdeklődését és motivációját a tudomány és technológia iránt.
2003-ban olyan mechanizmust kell létrehozni, amely lehetővé
teszi a természettudományokat oktató tanárok, a tudományos szakemberek és az
oktatási specialisták ötleteinek, technikáinak és módszereinek európai szintű
cseréjét a létező tudományos tanmenetek és oktatási stratégiák kiegészítéseképpen,
a természettudományos tárgyak iskolai tanításának vonzóbbá tétele érdekében. Az
akció felöleli a tudományos tárgyakat oktató tanárok létező hálózatait,
valamint az Interneten hozzáférhető források felhasználását a megosztott
információ lehető legszélesebb körben történő terjesztése érdekében. A
pályázatoknak a korlátozás nélkül hozzáférhető források infrastruktúráját is
biztosítania kell. A pályázóknak bizonyítaniuk kell a tudomány tanításának
részletes ismeretét, valamint képesnek kell lenniük a különböző szakmai területek
(tudomány oktatása, kutatás, technológia, ipar) tapasztalatainak ötvözésére. A
pályázatokban a tudomány széles körű megközelítésére van szükség, a társadalmi
aspektusok figyelembe vételét is beleértve. Várhatóan egyetlen integrált
kezdeményezést fognak támogatni, amely egyetlen projekt vagy több projektből
álló klaszter is lehet.
A felhíváson részvevő
konzorciumok számára a konzorciumi szerződés nem kötelező.
A pályázatok bírálatát egy
lépcsőben végzik el, a bírálat során nem lesz anonim értékelési rész. Az
értékelés eredményét várhatóan a beadási határidőt követő 4 hónap múlva teszik
közzé, az első szerződések a beadási határidőt követő 8 hónap múlva léphetnek
hatályba.
Az akár elektronikus, akár nyomtatott formában elkészített
pályázatokat postai küldeményként vagy gyorsposta szolgálattal a következő
címre kell eljuttatni:
European
Commission, 'FP6 - Research Proposals' (Call Identifier: FP6-2003-Science and
society-5), B-1049 Brussels
A pályázatot személyesen vagy megbízotton keresztül is el lehet juttatni az alábbi címre:
European Commission
'FP6 - Research Proposals', (Call Identifier: FP6-2003-Science and society-5),
Rue de Genève, 1, B-1140 Brussels
A pályázatnak a beadás módjától függetlenül a megadott
beadási határnapokon 17 óráig kell Brüsszelbe érnie. A beadási határidő után
érkezett pályázatokat nem értékelik.
A pályázáshoz szükséges összes anyag a http://fp6.cordis.lu/fp6/call_details.cfm?CALL_ID=58
címen érhető el. Felhívjuk
figyelmüket, hogy a Pályázati útmutató (Guide for Proposers) eszköztípusonként
eltérő ajánlásokat tartalmaz.
* Beleértve tudománnyal,
technológiával, valamint ezek történelmi, kulturális és gazdasági környezetével
kapcsolatos európai egyetemi stúdiumok bevezetését.