EU KUTATÁS ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉS HÍRLEVÉL ePLUSZ BME OMIKK 2002. december

A 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs keretprogram első pályázati felhívásait 2002. december 17-én közzétették a Hivatalos Lap (Official Journal of the European Communities) C sorozatának 315. számában. Az Európai Bizottság egy-egy dokumentumot jelentetett meg az alábbi három specifikus program pályázati felhívásairól:

1) Az Európai Kutatási Térség integrálása és megerősítése

2) Az Európai Kutatási Térség strukturálása

3) EURATOM kutatási és képzési specifikus program (2002-2006)

A pályázati felhívásokat tartalmazó dokumentumok letölthetők a következő web címekről:

· EUR-LEX

http://europa.eu.int/eur-lex/en/oj/2002/c_31520021217en.html

· CORDIS

http://fp6.cordis.lu/fp6/calls.cfm

G2. A görög elnökség prioritásai: Európai Kutatási Térség, innováció és az EU bővítése

2003. január 1-től Görögország veszi át az EU soros elnöki tisztét. Az adott félévben az elnökséget ellátó ország prioritásai – az általános EU prioritásokon túl – befolyásolják a térség fejlődésének irányait és mértékét. Így – a címben szereplő prioritások mellett – jelentős figyelmet kívánnak fordítani a Görögországot környező régió – a Fekete tenger, a Balkán és a Mediterrán térség – kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos problémáira.

[http://dbs.cordis.lu/news/en/home.html, RCN 19265]

G3. Az Európai Bizottság jóváhagyta a 6. KP 1. és 2. Specifikus Programját

A Bizottság 2002. december 6-án hagyta jóvá a két specifikus programot*, amelyek révén a Bizottság támogatni kívánja a kutatási projekteket és az alkalmazásra kerülő finanszírozási mechanizmust.

További információ:

http://dbs.cordis.lu/cordis-cgi/srcidadb?ACTION=D&RCNSESSION=180642002-11-29&DOC=3&TBL=EN_DOCS&RCN=EN_RCN:1910005&CALLER=EISIMPLE_EN_DOCS (specific programme 1)

http://dbs.cordis.lu/cordis-cgi/srcidadb?ACTION=D&RCNSESSION=180642002-11-29&DOC=3&TBL=EN_DOCS&RCN=EN_RCN: 1911005&CALLER=EISIMPLE_EN_DOCS

(specific programme 2)

[http://www.cordis.lu/news/en/newsalert.htm, RCN 19366]

G4. Participating in European Research
Guide for Applicants under the Sixth Framework Programme

A Bizottság fenti című kiadványát a 6. KP november 11-13. között tartott brüsszeli nyitókonferenciáján kapták kézhez a résztvevők. A mindeddig csak angol nyelven megjelent útmutató tömör és teljes körű áttekintést nyújt mindarról, amit a potenciális pályázóknak feltétlenül tudniok kell.

A kiadvány letölthető a következő web címen: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/pdf/how_to_participate_en.pdf

[http://dbs.cordis.lu/news/en/home.html, RCN 19261]

G5. Előkészítés alatt a fenti Útmutató magyar nyelvű változata

Az OM Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkársága megbízásából az EU-kiadvány felhasználásával a BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (BME OMIKK) készíti a magyar nyelvű ÚTMUTATÓ-t, amelynek a címe a következő:

Részvétel az Európai Kutatásban

ÚTMUTATÓ

a 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram pályázói részére

A közel 90 oldalas Útmutató fő fejezetei a következők:

· A 6. Keretprogram főbb jellemzői

· Részvétel a 6. Keretprogramban

· A 6. Keretprogramban való részvétel módja

· A 6. KP tematikus prioritásai

· A 6. KP egyéb prioritásai

· Hasznos információforrások és tanácsadás

Az ÚTMUTATÓ előzetes kézirata olvasható a BME OMIKK 6. Keretprogramról tájékoztató honlapján (http://6kp.info.omikk.bme.hu )

További információ:

BME OMIKK

EU Technológiai Tájékoztató és Tanácsadó Szolgálat

1011 Budapest, Gyorskocsi u. 5-7.

http://www.info.omikk.bme.hu

Czeglédi Gyuláné szerkesztőségi titkár, Tel: (1) 457 5360, E-mail: czegledi@info.omikk.bme.hu

AZ EURÓPAI UNIÓ 6. KERETPROGRAMJA

G6. A BME-n 2002. december 17-én tartott Információs Nap programja

A keretprogram struktúrája, eszközei, a hazai intézmények együttműködésének lehetőségei

10³⁰ Köszöntő – Horvai György rektorhelyettes, BME

10⁴⁰ Az új keretprogram jelentősége a hazai K+F fejlesztésében – Siegler András, helyettes államtitkár, Oktatási Minisztérium K+F Helyettes Államtitkárság

10⁵⁵ Az új keretprogram előzményei, a magyar K+F potenciál megítélése és lehetőségei az EU-ban – Mezei István, I. o. tanácsos, tudományos és technológiai attasé, Brüsszel, EU Misszió

11¹⁰ Az EU 6. keretprogram szerkezete, új eszközei, a részvétel szabályai – Zsigmond Attila, irodavezető, Magyar EU Kutatási és Technológiafejlesztési Kapcsolati Iroda, Brüsszel

11³⁰ A hazai kutatóintézetek és az egyetemek együttműködésének lehetőségei és jelentősége az új keretprogram eszközrendszerének ismeretében – Szegő Károly, főosztályvezető, MTA

11⁴⁵ A BME lehetőségei és feladatai a 6. keretprogramban – Horvai György, rektorhelyettes, BME

12⁰⁰ Hozzászólások, kérdések, konzultáció – meghívott szakértő: Szendrák Erika, EU Kutatási Főigazgatóság, Brüsszel

Szünet, büfé, partnerkeresés, tapasztalatcsere

A hazai részvétel támogatása, mobilitás, praktikus információk, első pályázati felhívások

13⁰⁰ A keretprogramban történő részvétel támogatásának kormányzati eszközei - NCP-rendszer, pályázati források, hazai K+F pályázatok, egyéb elképzelések (pl. strukturális források bevonása, stb.) – Kleinheincz Ferenc, főosztályvezető, Oktatási Minisztérium K+F Helyettes Államtitkárság

13¹⁵ Mobilitási programok – Csuzdi Szonja, Oktatási Minisztérium K+F Helyettes Államtitkárság

13³⁰ Az EU pályázatok beadásával kapcsolatos stratégiai és gyakorlati tanácsok: a keretprogram eszközrendszere, különös tekintettel a hazai pályázati környezetre – Szendrák Erika, EU Kutatási Főigazgatóság, Brüsszel

13⁵⁰ A pályázati irodák és szervezetek együttműködésének tapasztalatai és lehetőségei – Groó Dóra, igazgató, TéT Alapítvány

14⁰⁵ A BME K+F Pályázati Iroda szolgáltatásai – Tömösközi Sándor, igazgatóhelyettes, BME

14²⁰ Az EU Technológiai Tájékoztató és Tanácsadó Szolgálat EU 6. KTF Keretprogram pályázati információs tevékenysége és szolgáltatásai – Nyerges Gyula osztályvezető, BME OMIKK/Budapest Kapcsolati Iroda

14³⁰ Az új felhívások ismertetése

144⁰ Kerekasztal-beszélgetés – Javasolt témák: partnerkeresés, hazai együttműködések, az új

eszközök. (kiválóság-hálózatok, integrált projektek) értelmezése, lehetőségei, adminisztratív,

pénzügyi, szervezési kérdések, információterjesztés.

Az elhangzott előadások anyaga hamarosan elektronikusan is hozzáférhető lesz a 6. Keretprogramról tájékoztató honlapunkon (http://6kp.info.omikk.bme.hu )

G7. A Bizottság projektet indít a levegőszennyezés lakossági hatásának mérésére

Az EU kutatási főbiztosa, Philippe Busquin kísérleti projektet indított el, amely a levegőszennyezésnek a városi lakosságra gyakorolt, egészségre ártalmas hatásait vizsgálja.

A PEOPLE nevű projekt (a lakosság levegőszennyezésnek való kitétele Európában) a levegőszennyező anyagok külső és belsőtéri szintjeit méri folyamatosan, ezeken belül is elsősorban a benzol szintjét, valamint a levegőszennyezés hatásának kitett népesség ebből adódó ártalmait európai fővárosokban. Az egyelőre kísérleti programnak induló méréseket Brüsszelben és Lisszabonban végezték el elsőként, de hamarosan más városokban is megkezdik a méréseket, köztük Bukarestben, Dublinben, Helsinkiben, Krakkóban, Párizsban és Rómában. A projekt költségei városonként mintegy 19 000 euró.

A legveszélyesebb levegőszennyező a benzol, mert ez felelős a leukémiáért. A folyamatosan benzolnak kitett 1 millió városi lakos közül minden mikrogramnyi benzol esetében átlagosan 6-an lesznek leukémiások. A statisztikai adatok szerint a levegőszennyezés miatt Franciaországban, Ausztriában és Svájcban évente 40 000 ember hal meg idő előtt.

A mérési projekt céljára 200-200 embert választanak ki minden városban. Mindegyiküket mérőműszerrel látják el, és felkérik őket, hogy a környező levegőben végezzenek méréseket bizonyos napokon, meghatározott időben és ideig. Munkába járnak tömegközlekedési eszközökkel, gépkocsin, gyalog, vagy biciklin. Ezek mérési eredményeit összehasonlítják egy otthon maradt csoport és egy dohányzó csoport mérési adataival. Egy másik méréssorozatban levegőszennyezési eloszlási térképeket készítenek az adott városról. A kétféle méréssorozat eredményeinek összehasonlításával megállapítják, hogy a személyekre gyakorolt levegőszennyezési hatások lényegesen eltérnek-e a környezeti adatoktól, különösen azoktól, amelyeket a levegőminőségi előírásoknak való megfelelésre használnak.

A Bizottság nemcsak más városokra terjeszti ki a vizsgálatokat, hanem egyéb veszélyes levegőszennyező anyagoknak kitett emberekre is. A bővített programra 2003-ban és 2004-ben kerül sor.

[http://dbs.cordis.lu/news/en/home.html RCN 18953]

G8. A 6. KP szolgáltatások hivatalos megnyitása a CORDIS-on

Az Európai Bizottság Kutatási és Fejlesztési Információs Szolgálata, a CORDIS új szolgáltatási fejezetet nyitott meg a 6. Keretprogram (6. KP, 2002-2006) nyomonkövetésére. A szolgáltatás lépésről lépésre segíti az érdeklődőket valamennyi tevékenység megértéséhez, valamint az európai támogatott kutatási-fejlesztési projektekben való részvételhez, amelyekre 17,5 milliárd eurót különítettek el.

A frissített CORDIS szolgáltatások valamennyi, a 6. KP keretén belül induló és folyó tevékenységi terület, téma szerkezetéről, költségeiről és tartalmáról átfogó és késedelem nélküli információkat közöl, valamint bepillantást enged a hagyományos és új műszerek, mérések világába. Ezt a pedagógiai módszerű feltárást egy fogalommagyarázat egészíti ki, amely segíti az olvasókat a Bizottság szakterminológiájának elsajátításában. A szolgáltatás továbbá csatolók útján mutat rá kapcsolódó hírekhez és releváns fontos eseményekhez.

A 6. KP szolgáltatás a 2002. december 17-étől kezdve folyamatosan publikálandó valamennyi pályázati felhívást ismerteti. A potenciális résztvevők hozzáférhetnek egy pályázati szolgáltatáshoz, amely a releváns dokumentumokat elérhetővé teszi, továbbá a potenciális partnerek jegyzékéhez és az elektronikus javaslat-előkészítő és -benyújtó rendszer (EPSS) csatolópontjához.

Kiemelt oldalakban olvashatjuk a részvételhez szükséges lépések összefoglalóit, köztük a részvétel szabályainak útmutatóit, az adminisztratív eljárásokat, az értékelési szempontokat és a szerződéskötéssel kapcsolatos tudnivalókat. A szolgáltatás olyan további információkat is képes nyújtani, mint pl. a kapcsolatfelvétel részleteire, az ügyfélszolgálati tudakozódóra és a helyi támogatást kínáló elérési pontokra, a partnerkeresésre, az online kereshető dokumentumokra és a gyors és biztonságos eszközökre vonatkozó tudnivalók.

Az információs kapuszolgálatot a CORDIS egyéb értéknövelt szolgáltatásaival együtt lehet használni, olyanokkal, mint a partnerszolgálat, a projektek adatbázisa, a kapcsolatfelvevő szolgálat, a hírszolgálat és a technológiai piacfeltáró szolgálat. Ezeknek a szolgáltatásoknak a többségét már a 6. KP-nak szentelt speciális szekciókként üzemeltetik. Ezek mellett kapcsolatot teremtenek a CORDIS-nak az Európai Kutatási Térségre (ERA) vonatkozó információival.

Az új szolgáltatási kör bemutatóját a 6. KP hivatalos megnyitó konferenciája idején, Brüsszelben, 2002. november 11-től 13-ig tartották meg. A szolgáltatás a következő internet címen érhető el: http://www.cordis.lu/fp6

[http://www.cordis.lu/news/en/newsalert.htm, RCN 19177]

Kutatás + fejlesztés

Pályázatok és sikerek

G9. Megjelent a JÖVŐ MÉRNÖKE különszáma

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lapjának november 22-i különszáma egyrészt az EU 6. KP-ra való felkészüléssel és a megújult K+F Pályázati Iroda tevékenységével, másrészt nyertes műegyetemi pályázatok és eredmények ismertetésével foglalkozik.

A BME K+F Pályázati Iroda (PIR) alapvető célja az egyetemi kutatóközösségek pályázati tevékenységének hatékony segítése, az aktuális pályázatok felkutatásával, az információk átadásával, a pályázatok és szerződések összeállításának támogatásával.

A K+F Pályázati Iroda szolgáltatásai:

· A hazai és nemzetközi pályázati források, pályáztató szervezetek és információs adatbázisok felkutatása, saját adatbázisba rendezése, annak folyamatos karbantartása.

· A pályázatokkal kapcsolatos információk terjesztése: Információs napok, tanfolyamok, rendezvények szervezése, tájékoztató kiadványok, brosúrák készítése, heti rendszerességgel K+F Hírlevél kiküldése (nyomtatott és elektronikus formában), a pályázati információk közzététele az Iroda honlapján: www.tudig.bme.hu/pir.

· A pályázati felhívások érdemi feldolgozása, tartalmi, formai, pénzügyi, jogi, statisztikai, stb. szempontok alapján.

· A pályázati tanácsadás, a pályázatok elkészítésének és beadásának mind szélesebb körű támogatása: a pályázati feltételek tisztázása, űrlapok formai követelményeinek összesítése, kitöltött formanyomtatványok közzététele elektronikus formában (adószámmal, MNB számmal, statisztikai azonosítóval, stb.), érdemi pénzügyi-jogi tanácsadás.

· Sikeres pályázatok szerződéskötésének előkészítése segítése, „tanácsadó” rendszer kialakítása elsősorban pénzügyi, ügyintézői (adó, vám, stb.) és jogi vonalon.

· A pályázatok és szerződések életútjának követése, nyilvántartása K+F statisztikák és jelentések készítése.

· Kapcsolattartás a pályáztató szervezetekkel.

· Az egyetemi kutató-fejlesztő tevékenység összesítése tanszéki-intézményi szinten (Kutatási témák begyűjtése, karbantartása, adatbázisba rendezése.)

· K+F kiadványok (K+F összefoglaló, Research News) szerkesztése és kiadása.

Rövid áttekintés mutatja be a 6. KP legfontosabb adatait és közli az „Európai Unió 6. Keretprogram – NYITÓ NAP a Műegyetemen” c. december 17-i rendezvény előzetes programját.

Végül 14 díjnyertes projekt célkitűzéseit, résztvevőit és eredményeit ismerhetjük meg a Különszámból.

G10. A 6. KP Információs Társadalom Technológiái (IST) tematikus prioritás munkaprogramja és a pályázati felhívások időpontjai

Az EU Bizottság Információs Társadalom Főigazgatóság közzétette a 2002-2003. évekre szóló végleges munkaprogramot. Az első felhívás megjelenését 2003. június 17-ére tűzték ki.

A felhívások megjelennek az EU Hivatalos Lapjában és a CORDIS-on (http://www.cordis.lu ).

További információ:

http://www.ukishelp.co.uk/framework6/07documentation.php

G11. Javaslat európai városi központok hálózatának létesítésére

Finnország délkeleti területén fekvő Kouvola város partnereket keres, amelyek érdekeltek kis és közepes városok digitális hálózatának kiépítésében a 6. Keretprogram égisze alatt. A javasolt internet-portál neuronhálózati technológiát hasznosítana. A városok konzorciumától azt várják, hogy hálózatuk hozzájárulhat a kisebb városokban felmerülő gazdasági innovációk sikeréhez. E mellett elősegítené a kisebb városi központokat abban, hogy nemzetközi döntéshozó fórumokká legyenek.

–

A CORDIS partnerszolgálat, amelyet nemrégiben újjászerveztek, egy, a korábbinál nagyobb mértékben felhasználóbarát eljárást kínál kutatási együttműködő partnerek kereséséhez azzal a céllal, hogy az EU-tól vagy más forrásból származó pénztámogatást előnyösen hasznosíthassák. A felhasználók saját keresőprofilt is bevihetnek a rendszerbe, vagy egyszerűen naprakészen figyelhetik azokat a partnerajánlatokat, amelyek saját érdeklődési körükbe esnek.

[http://www.cordis.lu/express, 2002.10.28.]

G12. Városok és régiók közlekedésének fejlesztése az EU-ban

A 17. éves Polis konferenciát Brüsszelben rendezték meg november 21-22-én. Az eseményen az egyes területek helyi szintjén a közlekedésben és szállításban elért eredményekről számoltak be, elsősorban a tiszta közlekedésről, a mobilitás menedzsmentjéről, a rugalmas közlekedési szolgáltatásról és a városi áruszállításról és -elosztásról. A programban helyet kap egy utastájékoztatással foglalkozó szekció, és egy, az elektronikus biztonsággal foglalkozó kerekasztal-megbeszélés. A közszolgálati hatóságok és vállalatok eszmét cserélnek arról, hogyan találhatják meg partnerkapcsolatok útján a fenntartható mobilitás jobb megoldásait. A kétnapos esemény nyitva áll valamennyi terület közszolgálati és magánvállalkozó képviselője előtt, és kitűnő lehetőségeket kínál a hálózatos megoldások és új partnerkapcsolatok kialakítására.

[http://dbs.cordis.lu/news/en/home.html RCN 19132]

G13. Fenntartható termékek, szolgáltatások és termék-szervíz-rendszerek

A fenti című konferenciára 2003. okt. 27-28. napján kerül sor Svédországban. A konferencia célja, hogy elősegítse 10 évre szóló nemzeti és regionális keretprogramok létrehozását a fenntartható fogyasztás és termelés fejlesztésére, az erőforrások pazarlásának, a légszennyezésnek és a hulladékoknak a csökkentésére.

A rendezők (Centre for Sustainable Design) felhívást bocsátott ki előadások benyújtására.

További információ:

Professor Martin Charter

Tel: + 44 1252 892772

E-mail: mcharter@surrart.ac.uk

[http://www.cordis.lu/news/en/newsalert.htm, RCN 19287]

G14. Nemzetközi szimpózium a papír újrafelhasználására

2003. június 12-13. napján rendezik a konferenciát Valenciában (Spanyolország).

Jelenleg a papírgyártás nyersanyagának közel 50%-át teszi ki a hulladékpapír. Fő téma: a hulladékpapír hatékonyabb felhasználásának új technológiái.

További információ:

María José Gutiérrez

E-mail: mj.gutierrez@ipe.es

[http://www.cordis.lu/news/en/newsalert.htm, RCN 19269]

EGYÉB INFORMÁCIÓK

E1. Városi levegőszennyezés elleni küzdelem műholddal

Az Európai Bizottság ICAROS-NET programja keretében műholdra telepített érzékelőkkel vizsgálják a városi légkör részecskeszennyezését. Az ICAROS-NET program keretében Görögország, Magyarország, Németország és Olaszország 11 kutatója működik közre, a Közös Kutató Központtal szoros együttműködésben. Ezt a projektet a 4. Keretprogram „Környezetvédelem és klimatikus program”-ja keretében finanszírozza a Bizottság. Az újonnan kifejlesztett rendszer a légkör szennyezését igen nagy felbontással monitorozza, mindössze 30 m átmérőjű területeket is meg lehet figyelni, a részecskék által tompított fénysugár arányának pontos mérésével. A műholdas mérőrendszert európai városi területeken tesztelik, és a műholdas adatokat összevetik földi monitorozó rendszerek méréseredményeivel.

További információ: http://mara.jrc.it/icaros.html, http://europa.eu.int/comm/space/gmes_en.html

[http://dbs.cordis.lu/news/en/home.html, 207. sz. RCN 19038]

E2. Az Európai Bizottság a tavak és folyók szennyezéséről

Az Európai Bizottság megbízásából végzett tanulmány a tavak és folyók foszforszennyezésével foglalkozik. A tanulmány ajánlásai közé tartozik a foszfát-alapú detergensek használatának megtiltása, és az 1991. évi városi szennyvíz-kezelési direktívák szigorúbb betartatása. Ezek az ajánlások az EU tagállamok és a világ más országai által bevezetett intézkedések elemzésén alapulnak, és a felszíni vizek gyors eutrifikációs károsodásának elkerülését szolgálják. A természetes eutrifikációs folyamatban a tavak és folyók folyamatosan öregednek, és évezredek alatt az elalgásodás következtében minőségük romlik. A foszfátok jelentősen elősegítik az alganövekedést, és az algásodás egy bizonyos szintje felett egyes halfajták eltűnnek a vízből, és egyéb környezetkárosodás jön létre. A foszfortartalom 70–90%-os csökkentése már megfordíthatja az eutrifikációs folyamatot.

További információ: www.europa.eu.int/comm/environment/water/phosphates.html

[http://dbs.cordis.lu/news/en/home.html, 207. sz. RCN 19025]

E3. A humán kutatási potenciál és a társadalmi-gazdasági tudásbázis fejlesztése (IHP)

Az Európai Unió 5. Kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramjának (EU-5) harmadik horizontális programja.

Alapvetően két területet fog át:

· az emberi erőforrás-fejlesztés elősegítését a kutatási szférában és

· a társadalomtudományi K+F politikához kapcsolódó kutatásokat.

Az emberi erőforrás fejlesztését szolgáló alprogramok legfőbb célja a kutatók képzésének és mobilitásának elősegítése a

Marie Curie ösztöndíjakon

keresztül, melyek elősegítik a kutatók szakmai tapasztalatszerzését külföldi (EU illetve társult országok) intézményekben. (Nemcsak az IHP programban, hanem az EU-5 tematikus programjaiban is.)

A tudományos-technológiai kiválóság támogatása:

A magas szintű tudományos kutatómunka elismerése. A program keretében még két díjra lehet pályázni. A Descartes-díjat link a Descartes-díjra kutatócsoportoknak ítélik oda európai közös kutatásokból származó kimagasló tudományos eredményekért. Az Archimedes-díjat link az Archimedes-díjra olyan egyetemi hallgatók nyerhetik el, akik újszerű, eredeti, az európai tudomány jövője szempontjából meghatározó tudományos elképzeléseket, ötleteket valósítottak meg.

A tudomány társadalmi elismertetése

elnevezésű program célja, hogy közelebb vigye a tudományt a mindennapok emberéhez. Segítsen megértetni, hogy a modern kutatások hogyan befolyásolhatják életüket, irányítsa rá a tudósok figyelmét azokra a problémákra, amelyek az átlagembert foglalkoztatják. A program keretében támogatják a különböző tudományos ismeretterjesztést szolgáló rendezvényeket (A Tudomány és Technológia Hete elnevezésű rendezvénysorozat), és a tudományos élet szereplői, a tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozó szakemberek, a politikai döntéshozók és az állampolgárok közti párbeszédet elősegítő hálózatok létrehozását is.

[http://www.tpf.iif.hu ]

E4. Socrates/Erasmus Tematikus Hálózatok

Az Erasmus Tematikus Hálózatok célja, hogy egy adott tudományágon belül vagy más, közös érdeklődésre számot tartó területen a felsőoktatási tanszékek, karok, tudományos és szakmai szervezetek közötti együttműködést elősegítsék. Támogatott tevékenységek: – a szakterületen már meglévő együttműködés minőségének értékelése – tantervi fejlesztések értékelése – az oktatási módszerek fejlesztéséről folytatott vita élénkítése – a közös programok és speciális szakok/kurzusok kidolgozásának elősegítése.

A 2003. márciusi főpályázati fordulón való részvétel előfeltétele a 2002. november 1-i előpályázati fordulón való sikeres továbbjutás. A 2002. november 1-ig esedékes előpályázatokat és a 2003. március 1-ig esedékes főpályázatokat a koordináló intézménynek az akció nevét (Socrates/Erasmus) a borítékon feltüntetve, ajánlott küldeményként a pályázati űrlapon megjelölt címre kell megküldeni az Európai Bizottság számára. A koordinátor intézménynek továbbá el kell juttatni a pályázat egy-egy példányát a partnereknek is, akik a pályázatot megküldik saját nemzeti irodájuknak. A magyar résztvevők a Socrates Nemzeti Irodának küldik meg a pályázatot: Socrates Nemzeti Iroda, 1438 Budapest 70, Pf. 508. További információ: Tempus Közalapítvány, 1082 Budapest, Üllői út 82, tel: 210-9700, fax: 210 9701, e-mail: info@tpf.hu.

[BME Tudományos és Nemzetközi Igazgatóság 115. számú Hírlevele]

E5. Innovációs brókerképzés 2002-2003

Befejeződött az INNOSTART által szervezett, 4x2 napos INNOVÁCIÓS BRÓKERKÉPZÉS, mely a Közép-Magyarországi Régió KKV-i számára, valamint a KKV-kal foglalkozó szervezetek munkatársainak került meghirdetésre. A képzés célja az volt, hogy átfogó ismereteket adjon a teljes innovációs folyamatról: az innovatív ötletek módszeres feltárásától, illetve fogadásától, azok előzetes minősítésén és szükség szerint fejlesztésének támogatásán keresztül a partnerek felkutatásáig és az ötlet megvalósításáig. Távlati célként az INNOSTART egy professzionális innovációs brókerhálózatot akar kialakítani, melynek segítségével fel lehetne pezsdíteni a régiók gazdasági életét, valamint szerepet vállalni az innovációs kultúra magyarországi elterjesztésében.

A tanfolyam 19 résztvevője az alábbi 4 műhelymunkában sajátíthatta el az ismereteket:

1. műhely: “Az innovációs folyamat és az innovatív gondolkodás” témakörét foglalta magában

2. műhely: “Az új, innovatív megoldás és az üzleti vállalkozás (marketing)” témakörét tárgyalta. Ezen belül az alábbi kérdéseket elemezték a trénerek és a résztvevők:

· a projekt üzleti elemzése:

újdonság, relatív helyzet (szabadalmaztathatóság)

jövőbeli várható helyzet

piaci helyzet, piaci elemzés

megvalósíthatóság

költség, gazdaságosság

személyi feltételek és partnerek áttekintése

· a projekt marketing technológiája

piackutatás – bevezetés

szükségleteink meghatározása

nyilvános információk használata

interaktív piackutatás

a piac tesztelése

piachoz vezető utak

· az innovációs brókeri szolgáltatások marketingje.

3. műhely: “Az innovációs folyamat finanszírozása, gazdasági, pénzügyi ismeretek” kérdéseit vizsgálta, s célja volt:

· megismerkedni a pénzügyi tervezés alapjaival,

· megérteni, megismerni, hogyan becsülhetők az innováció költségei, a kiadási oldal tervezése,

· megismerni, hogy milyen pénzügyi források léteznek és hogyan kezeljük ezeket, a bevételi oldal tervezése,

· megismerni a pénzügyi kimutatásokat és a pénzügyi elemzések egyes módszereit,

· kidolgozni a kockázati elemek teljes körét és megbecsülni a mértékét,

· elemezni az innovációs brókereknek a pénzügyi források felkutatásával és finanszírozásával kapcsolatos feladatait.

4. műhely: “Üzleti tervezés, üzleti vállalkozás létrehozásának előkészítése” témakörben zajlott, ahol a résztvevők megismerhették:

· az üzleti terv és a tervezés szerepét

· az üzleti terv tartalmi elemeit

· üzleti terv elkészítését

· az üzleti terv értékelési technikáit.

A tanfolyamot a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács támogatta, így a résztvevők nagyon kedvező feltételekkel juthattak hasznos információkhoz, tapasztalatokhoz. A tanfolyamok elvégzéséről a résztvevők oklevelet vettek át.

E tanfolyamot jövő év február-márciusában tervezik újraindítani. Akik érdeklődnek a jövőre megrendezésre kerülő képzés iránt, jelentkezhetnek az INNOSTART titkárságán, s így biztos értesítést kapnak az induló képzés pontos időpontjáról.

Jelentkezés: INNOSTART Titkárság, tel.: 06-1/382-1500, fax: 06-1/382-1510

[http://www.innovacio.hu ]

E6. Az Európai Bizottság „melegen” üdvözölte az Európai Parlament által elfogadott gyógyszertörvényt

Az Európai Parlament új gyógyszertörvényt fogadott el Európa számára, amelyet a Bizottság örömmel üdvözöl, de sajnálkozását fejezi ki azért, mert egy kulcselem kimaradt a dokumentumból. Október 23.-án a képviselők elfogadták Strassbourgban a javaslatokat és számos módosítást. A Bizottság módosító javaslatai közül viszont elutasították egy kísérleti eljárás bevezetését, amely lehetővé tette volna, hogy a gyógyszergyárak hiteles információkkal látták volna el a betegeket az új gyógyszerekről, amelyek az AIDS, az asztma és a cukorbetegség kezelésére szolgálnak. A képviselők ugyanis aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy ez a gyógyszerek reklámozásához vezetne, mint ahogyan ez az USA-ban is történt.

Erkki Liikanen, az EU vállalkozási főbiztosa üdvözölte a Parlament határozatát és sajnálta, hogy az említett módosítás kimaradt. A kifogásokra az volt a válasza, hogy a módosítás nem engedte volna meg a gyógyszerek reklámozását, viszont a gyógyszerekre vonatkozó fontos információkkal lehetett volna ellátni a betegeket. A Bizottság azért állt ki a javaslat mellett, mert az USA-ból származó gyógyszereknek az interneten elérhető információi félrevezetők, mivel számos ottani gyógyszernek azonos neve van, mint egyéb európai gyógyszereknek, viszont azoktól különböznek. Sok információ áll rendelkezésre ugyan angolul, de más európai nyelveken alig.

A szabadalmi oltalom kérdésében a képviselők elfogadták a Bizottság állásfoglalását, hogy tíz év elegendő a gyógyszeripari feltalálóknak ahhoz, hogy kutatási és fejlesztési munkájuk pénzügyileg is megtérüljön. Ez után az időszak után más gyárak szabadon gyárthatnak olcsóbb generikus termékeket a polgárok javára.

A törvénykezési folyamat egy másik szekciójában a Parlament megnyitotta az utat egy új központi gyógyszer-engedélyezési eljárás előtt, amelyet az Európai Orvosi Értékelő Ügynökség (EMEA) végez.

A közös döntési folyamat részeként a javaslatokat és a Parlament módosításait a Miniszterek Tanácsa fogja megtárgyalni, ahol megkísérlik olyan kompromisszum kidolgozását, amelyet mind a Bizottság, mind a Parlament elfogad. Liikanen úr is abban bízik, hogy a tagállamokkal és az Európai Parlament képviselőivel folytatott megbeszélései során egyezségre fognak jutni a vitás kérdésben.

További információ: http://pharmacos.eudra.org

[http://dbs.cordis.lu/news/en/home.html, 208. sz. RCN 19131

E7. SERENATE tanulmány
az elektronikus Európa kutatási és oktatási hálózatáról

Az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával hozták létre azt a projekt konzorciumot, amelynek feladata a SERENATE című tanulmány előkészítése az e-Európa kutatási és oktatási hálózatának létesítéséről.

A kezdeményezés a „szupergyors” kutatási hálózati technológiák stratégiai aspektusait vizsgálja 14 egymással kapcsolódó munkaterületen, amelyek mindegyikéről nyilvános jelentésben számolnak be. Ezek a hálózatok lehetővé teszik az oktatási és kutatási intézményeknek azt, hogy igen nagy sebességgel osszák meg egymással az elosztott adatokat, és férjenek hozzá azokhoz. A hálózatok a technológiai fejlesztés első vonalában vannak. A konzorcium tagjai között van az Academia Europaea és az Európai Tudományos Alapítvány (European Science Foundation).

A tanulmányok a műszaki, szervezési és pénzügyi problémákkal, a piaci feltételekkel és a szabályozási környezettel foglalkoznak. Egy szeminárium tekinti át az üzemeltető nézeteit az infrastruktúráról és valószínű alakulásáról. Ezen a prioritásokat és az európai kutatási közösség igényeit, a jövőbeli európai infrastruktúra fejlesztésének időigényeit és költségkalkulációját tanulmányozzák, nemzetközi, országos és helyi szinteken, és ezeket részleteiben megvitatják.

A projektet az 5. Keretprogram információs társadalom technológiája (IST) szekciója finanszírozza. Abban bíznak, hogy a projekt a politikai döntéshozókat, a beruházókat és a kutatási hálózatok irányítóit ellátja olyan ajánlásokkal, amelyek képessé teszi őket a további fejlesztések politikájának megalkotásához az egyes területeken.

A kutatási hálózatokat Erkki Liikanen, a vállalkozások és az információs társadalom főbiztosa ismertette. Liikanen úr az „innováció hajtóerejének” tartja a hálózatokat, mert összehozza Európa valamennyi régiójának kutatóit. A GÉANT nevű hálózat, amelynek a Bizottság az egyik társfinanszírozója, eddig 32 európai országot kapcsol össze. Ennek kapcsolódási lehetősége más egyenértékű hálózatokkal a világ egyéb régióiban további kutatási együttműködés eszköze lehet.

Liikanen úr úgy tekint erre a technológiára, mint az Európai Kutatási Térség megteremtésének egyik kulcsfontosságú eszközére. Az EU pénztámogatása a 6. Keretprogram (FP6) során várhatóan megduplázódik. A SERENATE csapat által vállalt tanulmányok vélhetően megteremtik az európai kutatási hálózati technológia fejlődésének szükséges kereteit.

[http://dbs.cordis.lu/news/en/home.html, RCN 19121]

E8. IST Mobil/Wireless projektek értékelése

Forrás: 8th concertation meeting of IST Mobile/Wireless projects – Open discussion on 6. KP developments

Az információtechnológiai kutatásokat felölelő 2. prioritás teljes költségvetése a 6. Keretprogramban 3,625 millió euró, ebből ez első két felhíváson körülbelül 850-850 millió eurót kívánnak elkölteni a 2003-as, illetve a 2004-es költségvetés terhére. Az első felhívás valószínűleg idén decemberben jelenik meg április 24-ei beadási határidővel, a második pályázati felhívás megjelenése 2003 júniusára várható 2003. október 1-i beadási határidővel.

A Geant/Grid célokra a 2. prioritásból 100 millió eurót, a kutatási infrastruktúra-fejlesztésére elkülönített 665 millió euróból pedig további 200 millió eurót szánnak.

Az integrált projektek bemutatása során külön kiemelték, hogy a megfelelő méretű kritikus tömeg és hatás elérése érdekében a konzorciumok ne szorítkozzanak kizárólag a tagállamokra, hanem bátran létesítsenek együttműködést társult és tagjelölt államok intézményeivel is.

Az integrált projekt méretét illetően ismét a néhány tízmillió eurós értéket nevezték meg felső határként, de hozzátették, hogy nem létezik alsó küszöb. A projektek résztvevői feltehetőleg három finanszírozási modell közül választhatnak:

Ÿ FC: teljes aktuális közvetlen és aktuális közvetett költségek;

Ÿ FCF: teljes aktuális közvetlen költségek plusz az összköltség 20%-a (kivéve a kiszerződött tevékenységeket);

Ÿ AC: addicionális közvetlen költségek plusz az összköltség 20%-a (kivéve a kiszerződött tevékenységeket);

Az első két esetben a költségek a KTF kiadások legfeljebb 50, a demonstrációs elemek legfeljebb 35, illetve a projekt menedzsmenttel kapcsolatos költségek legfeljebb 100 százalékát fedezik, de utóbbiak nem haladhatják meg a teljes Közösségi hozzájárulás 7%-át.

A pályázati felhívásokat kutatási témajavaslatok (expression of interest) benyújtására történő felhívás előzheti meg. A pályázatok értékelése többlépcsős eljárással fog történni, amelyben helyet kaphat egy szakértők által történő pontozási rendszer és a pályázók személyes meghallgatása is. Valószínűleg - ha a pályázati felhívás nem rendelkezik másképp - kötelező lesz konzorciumi szerződést kötni.

Az integrált projekteknek három változatát ismertette az előadó:

Ÿ "monolitikus": a partnerek, a feladatok és a költségvetés már kezdetben ismertek;

Ÿ "inkrementális részvétel": az előbbivel szemben kezdetben nincs benne az összes résztvevő a konzorciumban;

Ÿ "inkrementális finanszírozás": bár a célkitűzések és a technológiai stratégiai tervezet ismert, de a pontos feladatokat még azonosítani kell, így változhatnak a résztvevők és a költségvetés is.

A kiválósági hálózatok működését virtuális kiválósági központhoz hasonlították. Méretüket illetően az évi néhány millió eurós támogatást valószínűsítették. Bár a támogatás mértéke nem kötődik a hálózat teljes költségvetéséhez, de ideális esetben nem haladja meg a közös akcióprogram 25%-át.

A közös akcióprogramban a résztvevők újragondolják kutatási tevékenységüket, melynek lényege hogy kevesebb átfedéssel nagyobb lefedettséget érjenek el az egységesen irányított egyetlen közös K+F tevékenységgel. Az integrációs tevékenységek lehetnek közös fejlesztési platformok, közös K+F csapatok, kutatócsere, a szellemi tulajdonjogok megosztása. A COST típusú akciók jól példáznak egy lehetséges kiválósági hálózatot.

A finanszírozás mértéke az integrációs tevékenységben résztvevő kutatók számához kötődik, évente kb. 20000 euró kutatónként, amely a méret növekedésével csökken.

A jelenleg ismert pályázati formák közül a célzott K+F projektek, a jelenlegi tematikus hálózatokhoz hasonló ún. koordinációs akciók, illetve az 5. Keretprogram kísérő intézkedéseihez hasonló specifikus támogatási akciók maradnak meg.

Az előadáson röviden értékelték a kommunikáció és audiovizuális technológiák, rendszerek és szolgáltatások területére beadott kutatási témajavaslatok eredményeit is.

A Bizottság elképzeléseinek megfelelő, ún. igazi kiválósági hálózatok és integrált projektek aránya alacsony, mindössze 20%. A lehetséges okokat, és néhány kapcsolódó megjegyzést az alábbiakban lehet összefoglalni:

Ÿ az elkötelezettség egyértelműsége sokszor megkérdőjelezhető;

Ÿ az integrált projektre beadott javaslatok 50%-a hasonlít a mai pályázatokhoz, és jól illene egy valódi integrált projektbe alegységként;

Ÿ számos irreleváns IP;

Ÿ a munkát rendszer szinten kell kezelni, a különböző technológiák az egyes al-IP-knek lenne a feladata;

Ÿ a kiválósági hálózatok előkészítettsége általában jobb mint az integrált projekteké;

Ÿ a kiválósági hálózatok nagy része tartalmaz ipari partnereket;

Ÿ számos kiválósági hálózat COST akciókat fejleszt tovább (ez pozitívum);

Ÿ az IP integrációs hatása elsősorban a vertikális integrációhoz kötődik;

Ÿ a források integrálásának szükségét sok esetben nem értették meg kellőképpen a kiválósági hálózatok esetében, nem említve az integrált képességeket;

Ÿ egyes kiválósági hálózatokat "utazó cirkuszként" képzeltek el;

Ÿ a kiválósági hálózatok hosszú távú fenntarthatóságával nem igazán foglalkoztak;

Ÿ konzisztens IP/NoE együttesek azonosíthatóak;

Ÿ a további integráló tényezőket, mint a kutatók mobilitását és a képzést csak érintőlegesen tárgyalták;

Ÿ az IP-k zöme 20 millió euró körüli költségvetést tervezett, de vannak 100 millió eurót is meghaladó javaslatok;

Konklúzióként elmondható, hogy

Ÿ a kutatási témajavaslatok jelentős hányadának tanúsága szerint az alapvető kapcsolatok kiépültek;

Ÿ a javasolt KTF területek jól egyeznek az előzőleg azonosítottakkal, illetve megfelelnek a stratégiai célkitűzéseknek;

Ÿ számos esetben ugyanakkor szükség van az új instrumentumok szerepének és céljainak pontosabb megismerésére, különösen igaz ez az integrációs szempontokra;

Ÿ fontos lenne a KKV-k és az újonnan társult államok részvételét erősíteni;

Ÿ az egyes javaslattevők együttműködését elősegítheti, ha figyelemmel kísérik a Cordis információs rendszeren időközben már hozzáférhetővé vált kutatási témajavaslat kivonatokat;

Ÿ a jelenlegi helyzetben a specifikusan célzott kutatási projektek koncepciója még mindenképpen hasznos.

[http://www.hunoriroda.hu ]

E9. Az információs társadalom 2003. évi prioritásai

Az "Információs társadalom 2003. évi prioritásai: a növekedés és jövedelmezőség visszaállítása Európa információs és kommunikációs szektorában " A fenti című konferenciára 2002. december 5-én került sor a 2003. második felében sorra kerülő olasz elnökséget előkészítő rendezvényként. A félnapos esemény programjában olyan előadók szerepeltek mint Erkki Liikanen, az Európai Bizottság Információs társadalmi főigazgatóságának főbiztosa, Pat Cox, az Európai Parlament elnöke, valamint az Európai Unió elnökségét jelenleg, illetve a közeljövőben ellátó országok legmagasabb szintű felelősei.

Helge Sander, az elnökséget jelenleg ellátó Dánia tudományügyi minisztere alapvetően sikeresnek ítélte meg az elmúlt fél évben végzett munkát, de nem hagyta figyelmen kívül a nyilvánvaló nehézségeket és hiányosságokat sem. Elsősorban az eEurope akcióterv megújítását emelte ki, melyet eredetileg a Lisszaboni Csúcstalálkozón kitűzött közösségi célok megvalósítása érdekében indítottak el, de sikerességére tekintettel idén „eEurope 2005” néven átdolgoztak. Míg az eEurope 2002-ben még a legfontosabb jogalkotási feladatok felgyorsításán és az internetes hozzáférés minél szélesebb körű elterjesztésén volt a hangsúly, az eEurope 2005-ben a mennyiségi tényezők helyett már a minőséget helyezték előtérbe. Mint elhangzott, Európában korábban nem látott egyetértés van az Európai Intézmények és a tagállamok között a szélessávú internetes hozzáférés biztosításának kiemelt prioritásként történő kezelésében. További prioritás a hálózati és internetes biztonság is. A legfontosabb események közül a novemberi IST 2002 konferenciát és az októberi eSkills konferenciát emelte ki.

Emmanuel Stratakis, az Európai Unió elnökségét a jövő félévben ellátó Görögország közlekedésért és kommunikációért felelős miniszter-helyettese elmondta, hogy elnökségi idejük alatt a szélessávú internetes hozzáférés mellett a telekommunikációt, valamint a hálózati és internetes biztonságot kezelik kiemelt területként. Mivel 2003. a fogyatékosok éve, ezért különös figyelmet szentelnek e csoport internetes hozzáférésének a megkönnyítésére. Ezért a horizontális eEurope akciók mellett (mint a szélessávú internet) a vertikális akcióknak is kellő figyelmet szentelnek (eHealth, eCommerce, eGovernment). További feladatként említette, hogy az eEurope 2002 akcióterv megfelelő elemzésére is sor kerüljön a konszenzussal kialakított 22 indikátor segítségével. Az előzetes adatok alapján sikerként könyvelhető el, hogy az elmúlt évek alatt a háztartások internetes hozzáférése megduplázódott, készen áll az infrastruktúra a SmartCard bevezetésére, és az általános hálózati sávszélesség is Európában a legmagasabb. A rendezendő események közül két miniszteri szintű találkozót, az áprilisi Multimédiás szolgáltatások és szélessávú hozzáférés szemináriumot, valamint az eKormányzati eszközök fejlesztésére irányuló ülést emelte ki.

Lucio Stanca, az Európai Unió elnökségét 2003. második félévében ellátó Olaszország innovációért és technológiáért felelős minisztere elmondta, hogy elnökségük ideje alatt az ICT jelenti majd a legnagyobb kihívást. Legfontosabb prioritásként az emberek technológiába vetett bizalmának visszaállítását jelölte meg. Folytatni kívánják a megelőző elnökségek alatt megkezdett munkát és helyre akarják állítani a Lisszaboni Csúcstalálkozó szellemét. Elkötelezettségük legfőbb bizonyítékaként azt említette meg, hogy az olasz elnökség első rendezvénye 2003. július 1-2-án egy miniszteri szintű találkozó lesz az eKormányzat témájában. Véleménye szerint közös európai eKormányzati projektek indítására van szükség. A K+F kiemelt fontosságát hangsúlyozza, hogy a 6. Keretprogramban a 2. prioritás (IST) továbbra is a legnagyobb költségvetési támogatást élvező terület. 2003. decemberében Genfben kerül sor Információs Társadalom Világtalálkozójára, ahol a digitális szakadék áthidalása kerül előtérbe.

Erkki Liikanen, az Európai Bizottság Információs társadalmi főigazgatóságának főbiztosa öt prioritási területet jelölt meg:

Ÿ szélessávú hozzáférés;

Ÿ tartalom és szolgáltatások;

Ÿ K+F;

Ÿ a jogszabályi környezet;

Ÿ a különböző rendszerek együttműködését szolgáló interoperabilitás.

2003-ban két új kezdeményezést is indít a Bizottság: egyrészt miniszteri szintű konferenciát szervez a szélessávú hozzáférés biztosítása területén, másrészt a közeljövőben a tagállamok számára megjelenik egy felhívás a legjobb e-Health és e-Government szolgáltatások bemutatására.

Az ipar képviseletében az Alcateltől Jozef Cornu és a Microsofttól Bernard Vergnes tartott előadást. Előbbi szerint, bár a nemzeti össztermék növekedésének 60%-a az ICT szektorból származik, mégis Európa és az Egyesült Államok között hatalmas szakadék van az egy főre számított termelékenység növekedés területén. A megoldást elsősorban a szolgáltatások hozzáadott értékének növekedésében látja. Jelenleg a szektor árbevételének nagy része a hozzáféréshez köthető, azonban egészséges körülmények között nagyjából kiegyensúlyozottnak kellene lennie a hozzáféréshez köthető bevételek és a szolgáltatásból származó bevételek közötti aránynak. Mintapéldaként Dél-Koreát említette meg, ahol a szélessávú hozzáféréssel rendelkezik a lakosság 67(!)%-a, míg Európa 2010-re is csak 30%-ot tűzött ki. Ezzel a példával hosszan elnyúló vitát váltott ki.

A Microsoft 5 területet kezel prioritással:

Ÿ K+F;

Ÿ a szellemi tulajdonjogok védelme, szabadalmak;

Ÿ a technológiai műveltség és a információtechnológiai képzettség támogatása;

Ÿ a szélessávú hozzáférés támogatása;

Ÿ a KKV-k támogatása a technológiák adoptációja során.

[http://dbs.cordis.lu/news/en/home.html, RCN 19362.]

E10. EU ÉS HAZAI RENDEZVÉNYEK

Időpont

Hely/ország

Cím

Információforrás