EU KUTATÁS ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉS HÍRLEVÉL ePLUSZ BME OMIKK 2002. október

08:30 – 09:00	Regisztráció
09:00 – 09:10	Miniszteri megnyitó, köszöntő Magyar Bálint oktatási miniszter
09:10 – 09:30	Magyar K+F politika az Európai Kutatási Térség megvalósításában. Az 5. Keretprogrambeli részvételünk tapasztalatai, eredményeink Siegler András kutatás-fejlesztési helyettes államtitkár, Oktatási Minisztérium
09:30 – 09:50	A tudományos szakértelem és tanácsadás érvényesítésének lehetőségei a 6 Keretprogramban Kroó Norbert az MTA főtitkára
09:50 – 10:20	Az Európai Kutatási Térség, a 6. Keretprogram, a nemzeti programok kölcsönös megnyitása Clara de la Torre[1], osztályvezető, EU Kutatási Főigazgatóság
10:20 – 10:50	Kávészünet
10:50 – 11:30	A 6. Keretprogram szerkezete, új eszközei és céljai (integrált projektek, kiválósági hálózatok, nemzeti programokban való részvétel támogatása; specifikus tevékenységek; az EKT strukturálása; az EKT alapjainak erősítése) Christiane Bernard¹ osztályvezető, EU Kutatási Főigazgatóság
11:30 – 12:00	Részvételi szabályok – gyakorlati tudnivalók Zsigmond Attila igazgató, HunOR Iroda, Brüsszel
12:00 – 12:30	Hozzászólások, kérdések, konzultáció
12:30 – 13:30	Ebédszünet

2. rész: A kutatás integrációja
13:30 – 13:45	Génkutatás, egészségügyi biotechnológia Pörzse Gábor Oktatási Minisztérium
13:45 – 14:00	Információs társadalom technológiái Bognár Vilmos Oktatási Minisztérium
14:00 – 14:15	Nanotechnológiák, új anyagok, új gyártási eljárások Mokry Zsuzsa Oktatási Minisztérium
14:15 – 14:30	Élelmiszer-minőség, élelmiszerbiztonság Somogyi Zoltán Oktatási Minisztérium
14:30 – 14:45	Fenntartható fejlődés Szabó Ilona Oktatási Minisztérium
14:45 – 15:00	Polgárok és kormányzás az európai tudásalapú társadalomban Darányi Sándor Oktatási Minisztérium
15:00 – 15:20	Kávészünet
15:20 – 15:40	A kis- és középvállalkozások részvételi lehetőségei a 6. Keretprogramban Kőnig Zsuzsa nemzeti szakértő, EU Kutatási Főigazgatóság
15:40 – 16:00	Humán erőforrások (Mobilitás) Tudomány és társadalom Csuzdi Szonja, NCP
16:00 – 16:20	Háttértámogatás és érdekérvényesítés (kiegészítő hazai pályázatok, NCP-rendszer, szakértői részvételi lehetőségek az EU-nál) Kleinheincz Ferenc főosztályvezető, Oktatási Minisztérium
16:20 – 16:50	*Hozzászólások, kérdések, konzultáció*
16:50 – 17:00	Elnöki zárszó Siegler András

G2. Az EU 6. Keretprogramjának magyar nyitókonferenciája Budapesten

Az Európai Unió 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjának magyar nyitókonferenciája 2002. november 5-én kerül megrendezésre a Magyar Tudományos Akadémia Kongresszusi Termében, a Budai Várban. A rendezvény célja, hogy részletes betekintést nyújtson az új Keretprogram által kínált lehetőségekbe a magyar kutatói társadalom, az ipari szféra, a kormányintézmények és minden egyéb szervezet számára, melyek akár pályázóként, akár tanácsadóként részt kívánnak venni a programban.

Az Európai Bizottságtól meghívott magas rangú előadók bemutatják az Európai Kutatási Térséget és a Keretprogram új eszközeit, míg a magyar előadók a tematikus prioritásokra koncentrálnak (pl. biotechnológia, információs technológiák, nanotechnológia, élelmiszerbiztonság), valamint az ún. „horizontális témákkal” is foglalkoznak, mint a kutatói mobilitás, kis- és középvállalkozások, tudomány és társadalom. Az előadások kitérnek a nemzeti kapcsolati pontokra és a hazai támogatási rendszerre is.

Az eseményt az Oktatási Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia rendezi, a szervezői feladatokat pedig a Tudományos és Technológiai Alapítvány látja el. A rendezvény nyelve magyar, az angol nyelvű előadásokhoz összefoglaló tolmácsolást biztosítunk. A részvétel ingyenes. Jelentkezési lap és további információ a TéT Alapítványnál igényelhető.

Tudományos és Technológiai Alapítvány

E-mail: tetalap@tetalap.hu, Tel: +36-1-214-7714, +36-1-225-0437, Fax: +36-1-214-7712

Web: http://www.tetalap.hu/nyitokonferencia.htm

Magyar nemzeti kapcsolati pontok (NCP-k)

(2002. december 31-ig)

*Tématerület*	*NCP*	*E-mail*
Biotech/Health	PÖRZSE Gábor	gabor.porzse@om.hu
IST	BOGNÁR Vilmos	vilmos.bognar@om.hu
Nanotechnology	MOKRY Zsuzsa	zsuzsa.mokry@om.hu
Aeronautics	PATKÓS Enikő	both@hso.hu
Food	SOMOGYI Zoltán	zoltan.somogyi@om.hu
Ecotech	SZABÓ Ilona	ilona.szabo@om.hu
Knowledge-based society	DARÁNYI Sándor	sandor.daranyi@om.hu
NEST	HANÁK Péter	peter.hanak@om.hu
SME	BARKÓ József	jozsef.barko@om.hu
INCO	GULYÁS Ágnes	agnes.gulyas@om.hu
Co-ordination	HEGYVÁRI NAGY Ágnes	agnes.nagy@om.hu
Innovation	ROBOZ András	andras.roboz@om.hu
Mobility	CSUZDI Szonja	szonja.csuzdi@om.hu
EURATOM	LENGYEL Zoltán	lengyel@haea.gov.hu

G3. A 6. KP jelentősége Svájc és a tagjelölt országok számára
Konferencia Budapesten

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.)

2002. november 21-23.

A németországi Baden-Württemberg tartomány Tudományos, Kutatási és Művészeti Minisztériuma „Együtt a jövőért” címmel konferenciát szervez Budapesten 2002. november 21-23. között, amely a 6. Keretprogram jelentőségével foglalkozik Svájc, valamint a közép- és kelet-európai országok vonatkozásában. A résztvevők megvitatják azt, hogy milyen lépéseket kell tenni a 6. Keretprogramban előirányzott kutatások területén az együttműködés elmélyítéséért, továbbá azt, hogy a társult országok miként járulhatnak hozzá az Európai Kutatási Térség megvalósításához. Svájc 2002 júniusa óta az EU társult tagja a kutatási tevékenységek tekintetében és az 5. KP-vel összefüggésben megkötött kétoldalú megállapodás feltételeit újratárgyalják azzal a céllal, hogy Svájc teljes joggal rendelkezzen a 6. Keretprogramban való részvételre is. A tagjelölt országok már csatlakoztak az EU 5. és 6. Keretprogramjához és így teljes joggal vesznek részt az uniós kutatásban.

Az európai együttműködés keretében jelenleg futó projektek közül néhányat műhelytanácskozásokon mutatnak be. A konferencia jó alkalmat biztosít hálózati kapcsolatok építésére és erősítésére, továbbá partnerkeresésre, amivel jövőbeni tevékenységek alapjait lehet lerakni.

További információ: Elisabeth Frank

Attempto Service GmbH, Karlstr. D72072 Tübingen, Németország

+ Tel: 49-7071-910361, Fax: + 49-7071-910366

E-mail efrank@attempto-service.de

G4. Európai témájú szemináriumok Budapesten

„Informatika vállalkozások az Európai Unióban és belső piaci kihívások az informatika vállalkozások számára” szeminárium (10.00-13.00 óráig), valamint a „Kis és középvállalkozások ágazat és szakma specifikus EU-felkészítési projektje a versenyképes európai vállalkozásokért" és a „KKV-k lehetőségei az Európai Unióban” szeminárium (14.00-17.00) óráig a BKIK székházban (Krisztina krt. 99.). Jelentkezés: dr. Vízhányó Lászlóné, tel.: 499 21 78.

G5. A Középdunántúli Regionális EU5 Kontaktpont következő rendezvénye

Az egyetemek és az ipari szféra kapcsolata az EU6 programban, lehetséges együttműködések

Helyszín: Pápai Ipari Park, Pápa

Időpont: 2002. október 28. hétfő

G6. Dán miniszter az ERA definíciójának szükségességéről

Dánia kutatási, technológiai és innovációs minisztere, Helge Sander az Európai Kutatási Térség (ERA) koncepciójának megvalósítását előmozdító alapítványra tett javaslatot, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy szükség van az ERA célkitűzéseinek pontosabb meghatározására. Mindezt abban a beszédében vetette fel, amelyet az Európai Parlament ipari, külkereskedelmi, kutatási és energiaügyi bizottságán tartott. A miniszter kiemelte azokat az előnyöket, amelyeket az ERA koncepciója jelenthet, különös tekintettel a megnövelt költségvetésre, amely az európai együttműködés keretében folyó kutatásra fordítható.

„Az EU által támogatott kutatások a tagállamok kutatásra fordított kiadásainak mintegy 5%-át képviselik. Nagyobb előnyre úgy tehetünk szert, ha meg tudjuk növelni az együttműködést a 95%-os költséghányad jobb hasznosítása érdekében. Ebben az esetben tartós hidat építhetünk az egyes tagállamok kutatási és innovációs politikája között, valamint a tagállamok és az Európai Közösség között. Ebben a kontextusban kell vizsgálnunk az ERA koncepcióját” – mondotta Sander.

A fentieken túlmenően a miniszter vázolta azt az elképzelést is, hogy a dán elnökség alatt a Kutatási, Információtechnológiai és Távközlési Tanácsokat egyetlen Tanácsba vonják össze, és ismertette azt a munkát is, amelyet az elnökség az „e-Europe 2005” terén fog teljesíteni.

További információ: www.cordis.lu/denmark, www.eu2002.dek

Forrás: Cordis focus, 204. sz. 2002. szept. 9. RCN 18864

G7. Az EU teljes energiafogyasztásának 6%-a származik a megújuló energiaforrásokból

A fenti részarány az egyes tagországok megújuló energiaforrás-hasznosításának átlaga. A megújuló energiaforrások három legnagyobb használója Svédország (több mint 30%), Finnország (közel 24%) és Ausztria (több mint 23%). A két következő ország Portugália (13%) és Dánia (10% felett). A többi országban az arány kevesebb mint 10%, kezdve Olaszországgal (7%) a legalacsonyabb arányú országig, az Egyesült Királyságig (1%). Svédország úgy érte el az első helyet, hogy 1991 és 2000 között csökkentette a teljes energiafogyasztást. Ebben később követte Németország, Dánia és Luxemburg. Németországban, ahol a legnagyobb az energiafogyasztás, a megújuló források aránya 3% alatt marad. A fogyasztási adatok 2000-re vonatkoznak.

Forrás: Cordis focus, 204. sz. 2002. szept. 9. RCN 18848

G8. Európa átkapcsol az elektronikus piacra

Az európaiak egyre nagyobb számban bíznak az internetben, mint olyan intézményben, ahol tranzakciókat végezhetnek. A legújabb adatok szerint 2001 negyedik negyedéve és 2002 második negyedéve között 22%-kal növekedett az európai online vásárlók száma. Az általános online hozzáférés mérsékelt növekedése tapasztalható: 2001 negyedik negyede és 2002 első negyede között 8%-kal nőtt az internetezők száma. Európában viszonylag nem nagy a személyi számítógépet vásárlók száma. 2002 második negyedében a háztartások 57%-a rendelkezett PC-vel, ugyanannyian, mint 2001 utolsó negyedében. Az ilyen háztartások aránya Svédországban a legnagyobb, 74%. A legalacsonyabb PC-populációt a spanyol háztartásokban mérték: 37%.

Forrás: Cordis Focus, 204. sz. 2002. szept. 9. RCN 18851

G9. A CORDIS nagyobb figyelmet fordít az országos nanotechnológiai kutatási programok bemutatására

A CORDIS, az Európai Bizottság K+F információs szolgálata új információs felületet alakított ki a nanotechnológiával kapcsolatos anyagok és eljárások országos kutatási projektjeinek ismertetésére. A 6. Keretprogram 7 kiemelt tematikus prioritása közül az egyik a nanotudományok, a vonatkozó multifunkcionális anyagokkal és a nanotechnológiai termékekkel kapcsolatos kutatási terület. Az Európai Bizottság az ezeken a területeken az egyes tagországokban támogatott tevékenységekről és kezdeményezésekről felmérést készít. A felmérés első eredményei egy kereshető interfészen férhetők hozzá a CORDIS webhelyén. A felhasználók szabad szöveg, ország (egyelőre 3 EU tagország) és technológiai szakterületek szerint végezhetnek kereséseket.

Forrás: Cordis focus, 204. sz. 2002. szept. 9. RCN 18836

G10. A Bizottság finanszírozási programot javasol a lisszaboni célok megvalósítására

Az EU lisszaboni célkitűzésére tekintettel, amely szerint az EU 2010-ig a legversenyképesebb tudásalapú gazdasággá válna a világon, a Bizottság egy pénzügyi támogatási program elindítását javasolja, hogy ezzel a lisszaboni célok elérésére irányuló nemzeti törekvéseket segítse.

1998-ban a PROMISE program az európai információs társadalom kiépítésére jött létre. A program egybeesett az eEurope 2002 akciótervvel, mely 64, 2002-ig megvalósítandó konkrét célt jelölt ki az alábbi három átfogó célkitűzés égisze alatt: olcsóbb, gyorsabb, biztonságos internet, a humán erőforrásokba történő befektetés és az internet használat ösztönzése.

Az eEurope 2002 akcióterv és a PROMISE program azonban ez év végén lejár, míg a Lisszaboni Tanács a fenti célt 2010-ig tervezi megvalósítani.

A Bizottság javaslata az eEurope megfigyelésének és értékelésének (monitoring) többéves programját, a jó gyakorlat elterjesztését, valamint a hálózat- és információbiztonság tökéletesítését (MODINIS) foglalja magában. A program 25 millió eurós költségvetéssel 3 évig tartana.

A program ideje alatt az EU tagállamok teljesítményét a világ legjobb eredményeivel hasonlítják össze. A program az országos és regionális szinten szerzett tapasztalatok cseréjét és a hálózat- és információbiztonság fokozására irányuló már meglévő törekvéseket is finanszírozni fogja. Hasonlóképpen pénzügyi támogatást nyújt ahhoz, hogy elemzések készüljenek az információs társadalom gazdasági és társadalmi következményeiről figyelemmel arra, hogy a szakmapolitika megfelelő válaszokat adott-e a felmerülő kérdésekre.

A 25 millió eurós költségvetést adatgyűjtésre és elemzésre, a jó gyakorlat ismérveit feltáró, valamint a digitális technológiák által gerjesztett ipari változásokat elemző tanulmányok elkészítésére és ezekben a témákban műhelytanácskozások megszervezésére fordítják. Előirányozták továbbá egy, az információs társadalommal foglalkozó fórum létrehozását, valamint a biztonsággal és különösen a fenyegető veszélyekkel kapcsolatos együttműködést előmozdító és speciális felmérések elvégzését segítő konferenciák megrendezését is.

Forrás: CORDIS RAPIDUS, RCN: 18757

G11. Nők a tudományban - indikátorok

Forrás: CORDS News, 2002. július 22., RCN: 18713

Eredeti cím: Statistics on women and science available online

A feldolgozott statisztikák és adatok a Kutatási Főigazgatóság Nők a tudományban honlapján található:

http://europa.eu.int/comm/research/science-society/women/wssi/index_en.html

A témáról részletesebb hír olvasható az Egyéb információk rovatban.

[Forrás:HunOR Iroda – Brüsszel]

G12. Tudomány-alapú induló vállalkozások létrehozása

Az európai tudomány és technológiatranszfer szakembereinek szövetsége (ASTP) ezzel a címmel rendez szemináriumot októberben Zürichben. A plenáris üléseken vezető európai és amerikai szakemberek tartanak előadásokat. A konferencián megtárgyalják a tudomány-alapú induló vállalkozásokkal kapcsolatos közös problémákat, például azt, hogyan lehet felmérni egy induló vállalkozás lehetőségeit. A szeminárium napirendjén szereplő fő témakörök a következők:

Gyakorlati modellek; a technológiától az üzleti tervig; beruházás korai stádiumban; értékelési és strukturálási megfontolások; licenc-megállapodások; az induló vállalkozás székhelyének meghatározása; azok a dolgok, amelyek rosszul sülhetnek el.

További információ: www.astp.net

Forrás: Cordis focus, 203. sz. RCN 18728

G13. Fischler: Hogyan lehet a mezőgazdasági kutatásból a legtöbbet kihozni?

Lehetséges a kutatási együttműködés intenzitásának fokozása? Hogyan tudjuk kezelni az új felfedezésekkel járó kockázatot? Hogyan tudják a fejlett országok biztosítani azt, hogy a fejlődő országok hozzájussanak az új technológiákhoz? Hogyan lehet a fogyasztók tudomására hozni az új kutatási eredmények által kínált előnyöket?

Ezeket a kérdéseket vetette fel Franz Fischler, az EU mezőgazdasági biztosa az Európai Unió, Japán, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália mezőgazdasági minisztereinek júl. 27-i nara-i találkozóján Japánban. A kérdések Ann Veneman, az Egyesült Államok mezőgazdasági miniszterének előadása kapcsán merültek fel, aki rámutatott arra, hogy az új technológiák hozzájárulhatnak az élelmiszerbiztonság, a környezetvédelem és a mezőgazdaság fejlesztéséhez.

A találkozó célja az volt, hogy előkészítse a WTO keretében folyó tárgyalásokat és egy megállapodást, amely a Doha-forduló lezárásához szükséges. Fischler a fejlődő országokkal kapcsolatos kedvezőbb bánásmódot, a környezettel és az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos követelmények figyelembe vételét, a belföldi támogatások és exportszubvenciók révén megvalósuló kereskedelemtorzítás csökkentését és a piacok nagyobb mértékű megnyitását sürgette.

A találkozó résztvevői alapjában véve egyetértettek az EU mezőgazdasági biztosának álláspontjával és hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a fejlődő országok is bekapcsolódjanak a szóban forgó folyamatba.

Forrás: Cordis focus, 203. sz. RCN 18750

G14. Információk a Magyar Innovációs Szövetség Hírleveléből

Szövetségünk elnökségi tagját, az Innovációs Infrastruktúra Tagozat elnökét, dr. Lippényi Tivadart kinevezték a Miniszterelnöki Hivatal Stratégiai Elemző Központ Innovációs Főosztályának vezetőjévé.

Dr. Lippényi Tivadar, az innovációs projektek menedzselésével, üzleti tanácsadással foglalkozó INNOLT Kft. ügyvezető igazgatója – a kormány főtanácsadójaként – részt vett a kormányprogram innovációval foglalkozó fejezetének kimunkálásában.

[MISZ Hírlevél, 20. sz. 2002. október 2.]

Knowledge, Growth and Globalisation- Science and Technology Policy as a Growth Factor in Smaller Economies”

Második alkalommal került sor a fenti címmel a Világgazdasági Kutatóintézet (MTA) konferenciájára a Magyar Tudományos Akadémián, szeptember 17-én. A kutatási projekt első témakörét lezáró első konferenciáról Hírlevelünkben korábban már tájékoztattunk.

A projekt második kutatási témakörét lezáró nemzeti konferencia (Simai Mihály akadémikus, Farkas Péter, Szanyi Miklós, tudományos főmunkatárs) előadásait szakmai vita követte, melynek során többek között megfogalmazódott, hogy a kis országok K+F tevékenységében nagyon nagy jelentősége van a transznacionális vállalatok hozzájárulásának. Magyarországon például a hazai vállalati K+F tevékenység 80%-át a külföldi érdekeltségű vállalatok finanszírozzák.

A Budapesti Műszaki Egyetem HF Innovációs Kutatócsoportja és a GKI Gazdaságkutató Rt. 2002. október 3-4-én a BME központi épületében nemzetközi konferenciát szervezett.

A rendezvény témája az elsőkörös csatlakozó országok legsikeresebb K+F intézményeinek hálózata. A rendezvény célja volt egyrészt az ezen országokban az egyetemek és az ipar közt kialakult kapcsolatok áttekintése, másrészt a jelzett intézmények kiválasztására az EU RECORD projektje keretében kidolgozott módszertan bemutatása és megvitatása.

Az idén 4 magyar környezetvédelmi projekt részesült a LIFE uniós támogatásából, köztük az INNOSTART, GEONARDO Kft., GEENFUTURE Kft. és Magosliget konzorcium által benyújtott pályázat is, mely Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye 4 településén (1700 fő) biológiai szennyvíztisztító megvalósítását, s egyben a volt szemétlerakó rekultiválását tűzte ki célul.

A 6. KP specifikjus programjai

2002. szeptember 30-án tartotta ülését az Európai Unió Versenyképességi Tanácsa, amely az új, egyszerűsített tanácsülési szerkezetben a kutatási ügyekkel is foglalkozik. A kutatásra vonatkozó napirenden a 6. Keretprogram egyedi (specifikus) programjainak elfogadása szerepelt, amelyeket a Parlament által korábban emelt etikai kifogások ellenére, a várakozásnak megfelelően elfogadtak.

Részletek, ill. esetleges szövegváltozások egyelőre még nem ismertek. A dán elnökség örömét fejezte ki a pozitív döntéssel kapcsolatban, de sportszerűen utalt arra, hogy mindez nem lehetett volna lehetséges a spanyol elnökség intenzív előkészítő munkája nélkül.

A Keretprogram az Európai Kutatási Térség kialakításának fő eszköze lesz, a hírek szerint az első tematikus felhívások anyagát, ill. az ott meghirdetendő témákat már többé-kevésbé összeállították.

A specifikus programok szövegét az EU Hivatalos Közlönye csak novemberben fogja előreláthatólag megjelentetni, de a végleges szöveg várhatóan néhány héten belül már elérhető lesz szövetségünk titkárságán.

EGYÉB INFORMÁCIÓK

E1. Észak-magyarországi Regionális Kapcsolattartó Iroda

Az Észak-magyarországi Régióban a Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centruma, mint gesztor intézmény, konzorciális együttműködésben a Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet (BAY-LOGI), Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK), Észak-magyarországi Munkaadói- és Gazdasági Közösség (ÉMGK), Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK), Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) Észak-Magyarországi Regionális Képviselet, Nógrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nógrádi Gazdaságfejlesztő Közhasznú Társasága (NKIK-NGKT), Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (NMRVA) szervezetekkel működteti a Kapcsolattartó Irodát. A konzorcium működési területe lefedi BAZ-, Heves- és Nógrád-megyét, kapcsolatrendszere kiterjed a három megye kis-, közép- és nagyvállalataira és K+F-el foglalkozó intézményeire.

Az Iroda közelmúlt tevékenységéről:

– Információ-szolgáltatásunk keretében a pályázati lehetőségekről és az induló EU 6. Keretprogramról információs napokat tartottunk 2002.02.11-én Miskolcon, 2002.02.28-án Salgótarjánban és 2002.04.30-án Egerben. Ezeken kívül konzorciumi partnereink aktív közreműködésével további 15 rendezvényen adtunk információkat a Keretprogramról.

– Kerekasztal beszélgetést folytattunk 2002.05.14-én a Miskolci Regionális TV „Iránytű” című, 2002.05.21-én az Egri Televízió „Új évezred küszöbén” című gazdasági háttérműsorában az EU 5. KP eredményeiről és az EU 6. KP lehetőségeiről.

– Kéthavonta hírlevélben tájékoztattuk az adatbankunkba regisztrált több mint 120 intézményt, vállalatot és vállalkozót a Keretprogram eseményeiről, pályázati lehetőségekről és a partnerkeresőkről.

– Az 5. ill. 6. Keretprogramról megjelenő információkat rendszerezve folyamatosan elhelyeztük a http://meph.iit.uni-miskolc.hu/framew5 honlapunkon.

A Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centruma a BAZ megyei Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve 2002. október 16-18. között rendezte a Kárpát Industrial Miskolc 2002 Szakkiállítást és Konferenciát.

A rendezvény célja a kutatás-fejlesztés eredményein alapuló új termékek, technológiák bemutatása, a szakmai képzési, továbbképzési lehetőségek megismertetése, a vállalkozások számára felajánlható K+F kapacitások és az innovációt segítő intézményrendszer bemutatása, a befektetők motiválása és a beszállítói lehetőségek feltárása.

Az október 17-én megrendezett Innovatív Termékek és Technológiák c. konferencián plenáris előadást tartott Dr. Pakucs János a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, Dr. Bendzsel Miklós a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, Dr. Imre József az Oktatási Minisztérium főosztályvezető-helyettese, Csapody Miklós a GE Hungary Rt. tanácsadója és Dr. Páczelt István akadémikus a Miskolci Egyetem rektorhelyettese. A plenáris előadást követően 5 szekcióban folytatódott a tanácskozás.

Elérhetőségünk: Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centrum, 3515 Miskolc-Egyetemváros. Tel: (46) 565-380, Fax: (46) 563-423.

E-mail: rekll@gold.uni-miskolc.hu. Web: www.uni-miskolc.hu/ittc.

E2. Nemzetközi Kapcsolatépítő Rendezvény a Debreceni Egyetemen

2002. szeptember 16-17-én a Nemzetközi Pályázati Iroda szervezésében a Debreceni Egyetem kilenc ország szervezeteinek képviselőit fogadta a 6. Keretprogramra való felkészülés jegyében.

A külföldi küldöttség osztrák, cseh, finn, francia, holland, magyar, német, skót és szlovén Innovációközvetítő Központok (IRC-k) és Nemzeti Kontakt Pontok (NCP-k) képviselőiből állt.

Az Egyetemen tett látogatás során a külföldi vendégek átfogó képet kaptak a Debreceni Egyetemről, illetve az ott folyó kutatásokról. Néhány kutatónak lehetősége nyílott arra is, hogy kutatásairól bővebben számot adjon. Ezek a kutatási témák versenyképesnek számítanak a hamarosan megnyíló 6. Keretprogram tematikájának tekintetében (IST, nanotechnológia, környezetvédelem, stb.), tehát nagy az esélye annak, hogy ezekkel a témákkal sikeresen pályázzanak az Egyetem kutatói.

Az előadásokat hozzászólalások követték, majd kétoldalú megbeszélések zajlottak. A rendezvény jó alkalmat adott arra, hogy az Egyetem kutatói tovább bővítsék nemzetközi kapcsolatrendszerüket, és hogy már a 6. Keretprogram kezdete előtt megvitassanak néhány projekt javaslatot.

A Debreceni Egyetemnek számos nyertes projektje született már az 5. Keretprogram időszakában is, a „siker-indexet” a jövőben pedig tovább kívánják növelni.

E3. Az Európai Bizottság jelentése az elektronikus piacon észlelt

„bizalmi résről”

Az Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatóságának jelentése szerint a bizalom hiánya tapasztalható az e-piacon, vagyis az áruk és szolgáltatások online vásárlása és eladása piacán. Ezt a jelentést egy felmérés alapján készítették, amelyben kétféle nézet fogalmazódott meg. Az egyesületek, kereskedelmi kamarák és a vállalatok aggódnak a bizalmas adatok biztonsága miatt, és szerintük hiányoznak a szerződéses feltételekre vonatkozó világos információk. Másrészt viszont az e-piac üzemeltetői és szolgáltatói azt állítják, hogy az e-kereskedelemre vonatkozóan bőségesen áll információ a partnereik rendelkezésére a weblapjaikon. Ezek szerint a két csoport közötti „bizalmi olló” kinyílt, ami az e-piaci bizalom megteremtésének hatékonyságát és intézkedéseit illeti. A Bizottság „magatartási kódex” kidolgozásával tervezi az e-piac szereplőinek tevékenységét szabályozni és a felek között a megingott bizalmat helyreállítani.

További információ: http://europa.eu.int/comm/enterprise/ict

Forrás: Cordis focus, 203. sz. 2002. aug. 12. RCN 18756

E4. Az ENSZ jelentése az egyes országok K+F ráfordításairól

Az ENSZ ipari fejlesztési szervezetének, az UNIDO-nak jelentése szerint Japán, az Egyesült Államok és Németország költi a legtöbbet kutatás-fejlesztésre. Az 1985. és 1998. évi adatokra épülő jelentés kihangsúlyozza a kutatási/innovációs ráfordítások és a versenyképesség közötti szoros összefüggést. Az ipari teljesítőképesség javításának egyik legfontosabb tényezője a hazai technológia erőteljes fejlesztése. A fejlődő országok relatíve keveset fordítanak K+F-re. A jelentés megállapítja azt is, hogy a hazai K+F mellett a külföldi közvetlen befektetés, a munkaigényes termékekkel és alkatrészekkel való ellátottság is hozzájárul a teljesítmény javításához. A vizsgált két év közötti időszakban a legnagyobb ugrást az ipari teljesítmény növekedésében Kína, a Fülöp-szigetek, Indonézia, Thaiföld, Írország és Egyiptom produkálta.

A teljes jelentés web-címe: www.unido.org/userfiles/hartmany/12IDR_full_report.pdf

Forrás: Cordis focus, 204. sz. 2002. szept. 9. RCN 18837

E5. A Bizottság állást foglalt az új drótnélküli távközlési technológia terjedése mellett

Az Európai Bizottság nyomást gyakorol öt tagországra (Franciaország, Görögország, Luxemburg, Olaszország és Spanyolország), hogy ne hátráltassa az új drótnélküli technológia elterjesztését, amely a harmadik-generációs (3G) mobil telefon riválisa lehet. A „drótnélküli hűségnek” (Wi-Fi) elnevezett technológia a 3G-nél sokkal nagyobb sebességű drótnélküli internet-elérést tesz lehetővé. Ezzel mód nyílik arra, hogy kiemelt helyeken, pl. pályaudvarokon, repülőtereken, szállodákban megvalósítható legyen a nyilvános internet-hozzáférés. A Wi-Fi a 3G mobil telefontechnika kiegészítője lehet. 2003 júliusában a Bizottság felhatalmazást nyer a nemzeti távközlési szabályok felülbírálatára, és figyelmezteti a tagországokat, hogy a Wi-Fi technológia korlátozása megsértheti az EU törvényeket.

Forrás: Cordis focus, 204. sz. 2002. szept. 9. RCN 18821

E6. A természet megóvásának előnye a fejlesztéssel szemben

Angol és amerikai kutatások legújabb eredményei szerint a természeti környezet megőrzése jelentősebb pénzügyi előnyökkel jár, mint a természeti környezet művelésbe történő bevonása, fejlesztése. Az eredeti természet és vadállomány megóvásának költség-haszon aránya 100-szor kedvezőbb, mint a fejlesztés, ill. az abból származó veszteségek pótlásának költség-haszon aránya. Az élőhelyek tönkretétele évente 250 milliárd euró veszteséget okoz. A kutatók a világ különböző részein található öt természeti helyszín, ill. élőhely tanulmányozása alapján jutottak erre a megállapításra, ahol az eredeti természeti környezet fenntartása helyett mezőgazdasági termelésre tértek át. Az eredeti ökoszisztéma összes gazdasági értékének mintegy fele veszett el, amikor átalakították azt emberi használatra. A viharok és az árvizek elleni védekezés költségei, a turizmussal együtt járó környezetterhelés, a vadászat és más tényezők jelentősen hozzájárultak a fejlesztésbe bevont területek értékvesztéséhez.

Forrás: Cordis focus, 204. sz. 2002. szept. 9. RCN 18807

E7. A British Museum ad otthont az innovatív építéssel foglalkozó konferenciának

Az építészeti tervezés és az építőipar technológiai innovációival foglalkozó konferenciát rendeznek 2003. január 29-én Londonban, a British Museumban. A délelőtti szekció a technológiai innovációs tevékenységgel, mint az építészeti tervezés és az építésirányítás fázisainak segédeszközeivel foglalkozik, többek között az új módszerek fejlesztésével, az építési projekt-extranetek használatával és az építés távoli monitorozásával. Példákkal illusztrálják az ilyen eljárások hasznosságát építési projektekben. A délutáni szekció az építést követő technológiai innovációval és a felhasználó igényeivel foglalkozik, többek között a helyreállítási és felújítási eljárások innovációival.

További információ: www.biat.org.uk, Elizabeth@biat.org.uk

Forrás: Cordis focus, 203. sz. 2002. aug. 12. RCN 18763

E8. Konferencia a zajcsökkentési módszereket kutató projekt eredményeiről

Október végén Bécsben konferenciát rendeznek az osztrák SYLVIE (szisztematikus zajcsökkentés belső városi lakóterületeken) projekt módszereiről és eredményeiről. Ezt a projektet, amelynek mind a zaj előidézői, mind annak elszenvedői a részesei, az EU „Life" programjának keretében finanszírozzák. A konferencia címe: „A városi zajcsökkentés új megközelítése és az elért eredmények”. A rendezvény jó alkalmat kínál a SYLVIE projekt bemutatására és arra, hogy az Európa legkülönfélébb országaiból érkező szakemberek megvitassák a zajcsökkentés innovatív módszereit.

További információ: www.plansinn.at

Forrás: Cordis focus, 203. sz. 2002. aug. 12. RCN 18746

E9. Új központi innovációs és K+F keresőszolgáltatás
a CORDIS-on

Az Európai Bizottság kutatási és fejlesztési információs szolgálata új keresőszolgáltatást indított a weben a kutatási és innovációs dokumentumok, publikációk online keresésére. A könyvtárban K+F dokumentumok, publikációk és magazinok találhatók. A szolgáltatás folyóiratcikkekre, konferencia-előadásokra, projekt-jelentésekre, tudományos publikációkra és az Európai Bizottság innovációval kapcsolatos magazinjaira terjed ki. Az új szolgáltatás a CORDIS-on elérhető DOCMAIL rendszert hasznosítja, amely lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy válogatott dokumentumokat kapjanak e-mailen. A szolgáltatás a meglévő publikációs és dokumentum-könyvtári adatbázisokra épül.

További információ: www.cordis.lu/library

Forrás: Cordis focus, 203. sz. 2002. aug. 12. RCN 18784

E10. A 14. Ifjú Tudósok verseny eredménye

Örömmel számolhatunk be arról, hogy a fiatal tudósok európai versenyén ismét volt sikeres magyar résztvevő a 18 éves Csiky Gábor Miklós személyében.

A 2002. szeptember 22-28. között tartott bécsi esemény a 14. volt a sorban. Az EU Ifjú Tudósok versenyét évente rendezik meg a legkiválóbb tudományos eredményt elért európai diákok közt. A versenyen kizárólag a valamilyen nemzeti, fiatal tudósok számára rendezett versenyek győztesei vehetnek részt. Ilyen módon ez a verseny mintegy 30000 fiatal tudós diák számára jelenti a végső célt. A versennyel az Európai Unió népszerűsíteni kívánja a fiatalok körében a tudományos pálya vonzerejét.

Az Ifjú Tudósok versenyén Magyarország legjobbjai már tizenegyedik alkalommal vettek részt. A magyar résztvevők a Magyar Innovációs Szövetség által a tavaly megrendezett XI. Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny első díjas pályázói voltak.

Idén három első díjat osztottak ki a 63 projektet bemutató 85 fiatal tudós közt két német (egy fizikai és egy biológiai témában), illetve egy finn (vegyészeti témában) projektet kitüntetve.

Csiky Gábor Miklós a London International Youth Science Forum különdíjában részesült környezeti kémiai témájú munkájával, melyben az ipari létesítmények által kibocsátott szálló hamu egészségkárosító hatásait vizsgálja. Csiky Gábor Miklós a monori József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola tanulója, sikeresen szerepelt már korábban is az Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs versenyen és az Országos Tudományos Diákköri Konferencián is.

A 15. verseny 2003 szeptemberében Budapesten kerül megrendezésre.

További információ:

http://europa.eu.int/comm/research/youngscientists/

http://www.2002youngscientists.org/

[HunOR Iroda – Brüsszel]

E11. Beszámoló a 10. norvég Kutatási és Információtechnológiai Találkozóról

Az évente megrendezésre kerülő, idén szeptember 11-ére szervezett konferencián elsősorban az északi országok képviselői jelentek meg, de számottevő volt a tagjelölt országokból érkezők aránya is. Norvégia az utóbbi három évben rendszeresen Brüsszelben tartja ezt a nemzetközi találkozót, melynek célja nem elsősorban a norvég kutatás-fejlesztési eredmények bemutatása, hanem a nemzetközi együttműködés elősegítése, illetve Norvégia szereplésének megkönnyítése az Európai Kutatási Térségben.

Az előadások közül különösen a következőt ajánljuk figyelmükbe:

Peter Fish előadásában a 7. prioritás részleteivel ismertette meg a hallgatóságot. A terület korábbi története során az 5. KP kulcsakciójának egyik legfontosabb eredményeként emelte ki, hogy a tagjelöltek náluk vettek részt az egyik legmagasabb arányban (10%) a projektekben.

A 7. prioritás témáinak listája első közelítésben véleménye szerint:

Ÿ állampolgárság, demokrácia, törvényesség;

Ÿ EU integráció és bővítés;

Ÿ a kormányzás új formái;

Ÿ biztonsági kérdések;

Ÿ kulturális sokszínűség Európában;

Ÿ kulturális párbeszéd a világ más régióival.

Természetesen ezen a prioritási területen is a már ismert instrumentumokat fogják használni:

Ÿ Kiválósági hálózatok (NoE): várható tartamuk 5 év, a közösségi hozzájárulás átlagos mértékét 3-7 millió eurósra tervezik. A nemzeti programok és tevékenységek kutatási kapacitásait is integrálni kívánják. A tématerületek kiválasztása felülről lefelé történik.

Ÿ Integrált projektek (IP): várható tartamuk 5 év, a közösségi hozzájárulás átlagos mértékét 3-7 millió eurósra tervezik. A tématerületek kiválasztása felülről lefelé történik.

Ÿ Célzott kutatási projektek (STRP): várható tartamuk 3 év, a közösségi hozzájárulás átlagos mértékét 1 millió eurósra tervezik. Lényegében megegyeznek az 5. KP KTF projektjeivel, de elsődleges céljuk hogy jövőbeli kiválósági hálózatokat vagy integrált projekteket készítsenek elő. A tématerületek kiválasztása alulról felfelé történik.

Ÿ Specifikus támogatási akciók (SSA): várható tartamuk legfeljebb 3 év, a közösségi hozzájárulás átlagos mértékét 0.1 millió eurósra tervezik. Lényegében megegyeznek az 5. KP kiegészítő intézkedéseivel. A tématerületek kiválasztása felülről lefelé történik.

A prioritás számára elkülönített 225 millió eurós költségvetés megoszlása az előzetes várakozások szerint a következő módon oszlik meg az egyes eszközök között:

Eszköz	Projektek száma	Költségvetés millió euróban
NoE	20	80
IP	20	80
STRP	50	50
SSA	30	3

Az új instrumentumokra beérkezett pályázatok értékelését két lépcsőben hajtják végre, a második lépcsőben nem kizárt személyes meghallgatások igénybe vétele sem. Újdonságot jelent az 5. KP-hez képest, hogy az egyes instrumentumok értékelési kritériumai eltérőek lesznek, továbbá az értékelés nem lesz anonim. Az első felhívásokat a hivatalos, de egyre kevésbé valószínű tervek szerint 2002 novemberében teszik közzé. Az első felhívásnak valószínűleg két beadási határideje lesz: 2003. március és 2003. december. A második pályázati felhívás csak 2004 közepén várható!

A felhívásokban valószínűleg pontosan megjelölik mely tématerületeket nyitják meg az egyes instrumentumok számára.

Mindenképpen érdemes felfigyelni az új instrumentumok alkalmazásával indított projektek alacsony számára. Az előadó véleménye szerint egy-egy témában csak egyetlen esélye lesz a kutatóknak pályázatot beadniuk!

Érdemes összevetni a táblázat adatait az egyes instrumentumoknál ismertetett adatokkal is: az egyes instrumentumokhoz allokált költségvetést elosztva a projektek számával megkapjuk a projektek átlagos méretét. Ezek szerint az új instrumentumok esetében megadott 3-7 milliós közösségi hozzájárulással ellentétben a konkrét kidolgozásnál átlagosan 4 millió eurós hozzájárulással számolnak ennél a prioritásnál.

Az előadó személyes véleménye szerint az új és a régi instrumentumok között általában kétharmad-egyharmad megoszlással számolnak a források szempontjából (azt nem indokolta meg, hogy a 7. prioritás területén miért csak 25%-ot különítettek el ilyen célra). Mivel a régi instrumentumok esetében is a cél az, hogy később egy új instrumentummal is lefedhető legyen az adott tudományterület, ezért eleinte valószínű hogy a régi instrumentumok jelentős szerepet kapnak. Az előadó által felrajzolt, és nem tudni mennyire tudatosan felrajzolt ábra szerint eleinte nagyjából akár 60%-os szerepet is kaphatnak a régi pályázási formák. Szerepük időben csökken, majd idővel - de nem feltétlenül a 6. KP ideje alatt - teljesen eltűnnek.

Az új és régi instrumentumok közti választás során a legfontosabb tényező valószínűleg az egyes tudományterületek érettsége lesz. Egy tudományterületet elegendően érettnek ítélhet meg a Bizottság ha a kutatási témajavaslatok minősége ezt igazolja, illetve ha korábban már számos - az elhangzott példa szerint 7-8 - alkalommal írtak már ki ezen a területen pályázati felhívást a keretprogramok története folyamán.

[HunOR Iroda – Brüsszel]

E12. Nők a tudományban - indikátorok

Forrás: CORDS News, 2002. július 22., RCN: 18713

Eredeti cím: Statistics on women and science available online

A feldolgozott statisztikák és adatok a Kutatási Főigazgatóság Nők a tudományban honlapján található:

http://europa.eu.int/comm/research/science-society/women/wssi/index_en.html

A Kutatási Főigazgatóság új honlapot indított a Nők a tudományban témán belül, amely kifejezetten a terület adatait és az ezek alapján létrehozott indikátorokat hivatott bemutatni.

A tagállamokat és a csatlakozás előtt álló országokat egyaránt lefedő adatokat a Kutatási Főigazgatóság és az Eurostat együttműködésével mintegy 2 év alatt gyűjtötték össze.

A kialakított indikátorok segítségével három kérdésre kívántak választ kapni:

Ÿ Mennyi nő vesz részt az európai kutatásban?

Ÿ Milyen a nők és férfiak megoszlása az egyes tudományterületeken?

Ÿ Arányosan részesednek-e a nők a tudományos hierarchia fokozataiban?

Ÿ Egyenlő-e a nők és a férfiak esélye a kutatási támogatások elnyerése során?

A második területet bemutató indikátor alapjául szolgáló adatok Magyarországon nem férhetőek hozzá.

[HunOR Iroda – Brüsszel]

E13. A Tudomány és Társadalom Akcióterv

Az alábbiakban ismertetjük az Európai Bizottság Tudomány és Társadalom Akciótervében szereplő akciók címeinek magyar fordítását.

A Tudományos oktatás és kultúra ELTERJESZTÉSÉNEK ösztönzése Európában

1. Akció	Vita kezdeményezése egy tudományos kérdésekkel foglalkozó európai sajtóiroda és információcsere hálózat létrehozásáról
2. Akció	A tudományos közösség és a média közötti interaktív kapcsolat javítása
3. Akció	Tudományos ismeretterjesztésért járó különdíj létrehozása
4. Akció	Az internet és a televízió tudományos ismeretterjesztő potenciáljának felmérése
5. Akció	Széles körű terjesztésre alkalmas multimédiás termékek (TV műsorok és kiadványok) létrehozásának elősegítése
6. Akció	Kommunikációs termékek lefordításának támogatása
7. Akció	Tudományos rendezvények hálózatszerűen történő megrendezése Európa szerte, pl. Tudományos Hetek és egyéb rendezvények
8. Akció	A közvélemény tájékoztatásának fokozása a kutatás európai dimenziójával kapcsolatban, az Európai Tudományos Hetek keretében
9. Akció	A közvélemény tájékoztatásával kapcsolatos egyes nemzeti megközelítési módok hatásvizsgálata és benchmarking módszerrel történő értékelése
10. Akció	A közvélemény rendszeres tájékoztatása az Európai Közösségben folyó kutatási tevékenységekről
11. Akció	A munka, a kutatás és a társadalom közötti kapcsolat erősítése
12. Akció	A "Tudomány, Társadalom és Európai Integráció" témában Jean Monnet tanszék létrehozásának előmozdítása
13. Akció	Az egész Európát átfogó tanulmányi kurzusok összeállítása a tudomány és kultúra területén
14. Akció	Az Európában Tudományos tárgyakat oktató Tanárok Képzésének Fejlesztését (STEDE) célzó hálózat támogatása
15. Akció	A tudománnyal és technológiával foglalkozó oktatás-kutatási projektek kidolgozása és terjesztése
16. Akció	Az iskolákban vonzóbb módszerek (eSchola, WEEST, Netd@ys) alkalmazásának ösztönzése a tudományos ismeretek oktatása terén
17. Akció	Az európai mobilitás-központok támogatása azzal a céllal, hogy jobban tájékoztassák a nyilvánosságot a tudományos pályákkal kapcsolatban Európa-szerte nyitva álló lehetőségekről
18. Akció	A tudománnyal és a tudományos pályafutással foglalkozó tanulmányok összehasonlító értékelésének megkezdése és a nemzeti intézmények hálózatának kiépítése
19. Akció	A Tudománnyal kapcsolatos Európai Megállapodás létrejöttének ösztönzése
20. Akció	A "Tudomány és Társadalom" témakörben helyi és regionális párbeszéd szervezése
21. Akció	Tudományos Műhelyek hálózatának kiépítése Európa szerte

A POLGÁROKHOZ KÖZELEBB ÁLLÓ TUDOMÁNYPOLITIKA

22. Akció	A nemzeti szinten rendelkezésre álló információk cseréje a részvételi előírások alkalmazásáról
23. Akció	Meghatározott témákról nyilvános viták és meghallgatások kezdeményezése
24. Akció	A Tudós Asszonyokért Európai Platform felállítása
25. Akció	Az Európai Tudományos Kutatásban a nemek közötti egyenlőség felé haladás figyelemmel kísérése
26. Akció	A nők szerepének növelése az ipari kutatásban
27. Akció	A nemek közötti egyenlőség előmozdítása a tudományban a szélesebb értelemben vett Európában
28. Akció	A jövőbeli európai szintű tevékenységek koordinációjának biztosítása

A POLITIKAI DÖNTÉSHOZATAL FELELŐSSÉGTELJES TUDOMÁNYRA ÉPÜL

29. Akció	Etikai kérdésekkel foglalkozó információs és dokumentációs megfigyelőközpont felállításának elősegítése
30. Akció	Nyilvános párbeszéd kialakítása Európában az etika és a tudomány témakörében
31. Akció	A kutatók etikai kérdésekkel kapcsolatos tájékozottságának fokozása
32. Akció	Az etikai bizottságok helyi és országos hálózati kapcsolatainak előmozdítása
33. Akció	Etikai kérdésekről nemzetközi párbeszéd szorgalmazása
34. Akció	A tudományos kutatásokba bevont kísérleti állatok védelmének fokozása
35. Akció	A kockázatkezelés gyakorlatának tökéletesítése hálózati kapcsolatépítésen keresztül
36. Akció	A szakértelem felhasználását szabályozó irányelvek lefektetése
37. Akció	A tudósok internetre épülő hálózatainak létrehozása: Tudományos Információ a Politika Támogatására Európában
38. Akció	Közös Európai Tudományos Referenciarendszerek felállítása

További információ:

Research Directorate, General Directorate „European Research Area – Science and Society”

European Commission, Office SDME 06/62, B-1049 Brussels

Fax: +32-2-296 60 20, E-mail: rtd-sasap@cec.eu.int

Webcím: http://www.cordis.lu/science-society

E14. Az Európai Bizottsághoz érdekeltségi nyilatkozatként

(Expression of Interest – EoI) beérkezett pályázati témajavaslatok adatainak elemzése és értékelése

Az Európai Bizottság 2002. március 20-án felhívást tett közzé akadémiai szervezetek kutatóintézetek, vállalkozások számára, amelyben érdekeltségi nyilatkozat megtételére hívja fel az érintetteket a 6. Keretprogram új támogatási eszközeinek (integrált projektek, kiválósági hálózatok) igénybevételével és a pályázati szakterületek (tematikus prioritások) kialakításával kapcsolatban. Az érdekeltségi nyilatkozatban a beküldők olyan témajavaslatokat terjeszthettek elő, amelyek integrált projektként vagy kiválósági hálózatként megvalósítandó és a Keretprogram valamelyik tematikus prioritásához kapcsolódó kutatási tevékenységre irányultak. A beérkezett témajavaslatokat a Bizottság igen alapos elemzésnek vetette alá, amely elemzés és értékelés összefoglaló jellegű megállapításait az alábbiakban ismertetjük.

1. A háttér

Ez az elemzés a Bizottsághoz beérkezett olyan témajavaslatok adataira terjed ki, amelyek beküldői valamelyik új támogatási eszköz igénybevételével kívánnak részt venni a 6. KP pályázatain. A témajavaslatokat tartalmazó érdekeltségi nyilatkozat megtételére vonatkozó felhívást a Hivatalos Lap (Official Journal) 2002. március 20-i számában tették közzé és a beadási határidőt 2002. június 7-ében határozták meg.

Az felhívással kapcsolatos valamennyi információ a következő internet címen található:

www.cordis.lu/fp6/eoi-instruments

A Bizottság még a 6. KP és a specifikus programok formális elfogadása előtt kezdeményezte a témajavaslatok megtételét a kutatói közösség részéről azzal a céllal, hogy kikérje véleményüket: felkészültek-e arra, hogy az új eszközökként fémjelzett akciókkal biztosítsák a kutatás finanszírozását.

Az EoI kezdeményezés számos fontos információval szolgál a Bizottság számára az adott Munkaprogram összeállításával, valamint a még 2002 vége előtt esedékes első pályázati felhívások tematikájának kialakításával kapcsolatban. A kezdeményezés minden bizonnyal segítségére volt a potenciális pályázóknak is abban, hogy megismerkedjenek az új eszközökkel.

2. A témajavaslatok fogadása

A témajavaslatok fogadása elektronikusan történt. A hiányos beadványok (mintegy 800 csak az egyoldalas adatlapból állt), valamint a duplikált példányok kiszűrése után a Bizottság illetékes szervei több mint 11.700 EoI adatait használhatták fel az elemzés céljára. Ezt a számot úgy tekintik, mint a Bizottság felhívására az Európai Kutatói Közösség részéről adott nagy jelentőségű választ.

Az elemzésbe bevont témajavaslatok arányosan oszlanak meg az egyes tematikus prioritások között, és lényegében összhangban állnak az adott prioritásra rendelkezésre álló költségvetési kerettel. Az 1.1.7 számú „Polgárok és kormányzás a tudásalapú társadalomban” és az 1.1.6.3 számú „Globális változás és ökorendszerek” című prioritásokra azonban aránytalanul nagy számú EoI érkezett. Több mint 50 országból érkeztek beadványok, amelyek 5%-át vagy még magasabb arányát a következő hét országból küldték: Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország és Egyesült Királyság.

Valamennyi tematikus prioritásban több EoI-t adtak be integrált projektre (IP – 65%), mint kiválósági hálózatra (NoE – 35%).

A beküldő szervezetek típusa szerint a legtöbb témajavaslatot az akadémiai és felsőoktatási intézmények küldték be (46%), ezt követték az egyéb kutatóintézetek (32%) és az ipar (14%). Csak az 1.1.4 (Repülés és űrkutatás) és az 1.1.6.2 (Közlekedés) prioritásokban szerezte meg az ipar a témajavaslatot beküldők között az első helyet. A KKV-k aránya alacsony volt az ipari szervezetek között.

3. A témajavaslatok elemzése

A Bizottság illetékes szervei csak a hiánytalanul összeállított EoI-kat vonták be az elemzésbe, vagyis azokat, amelyek mind az egyoldalas adatlapot, mind az ötoldalas szakmai összefoglalót tartalmazták. A legtöbb tematikus prioritás tekintetében a munkába tanácsadóként bevont független szakértők segítették a Bizottságot az adatok elemzésében. Amint azt a témajavaslatot beküldők számára kiadott Útmutatóban is leszögezték, a Bizottság az egyes beadványok vonatkozásában a beküldőknek nem küld visszajelzést és ilyet nem is tesz közzé.

A Bizottságnak a témajavaslatokkal kapcsolatos elemzése azon kutatási akciók definiálását célozza, amelyek jól alkalmazhatók a javasolt integrált projektekre és kiválósági hálózatokra, továbbá amelyek a Specifikus Programok valamelyik témakörére vonatkoznak, valamint amelyek lehetséges alapul szolgálhatnak a Munkaprogram összeállításához és az első pályázati felhívások elkészítéséhez. A Bizottság részéről számos alkalommal hangsúlyozták, hogy a témajavaslatok beküldése egyáltalán nem kötelező és nem is biztosít előnyt a későbbiekben a pályázatokon indulók számára. A pályázatokat a közzétett kritériumok szerint értékelik. Figyelmen kívül hagyják azt a körülményt, hogy EoI-ként korábban beküldték-e vagy sem.

Az elemzés alapján megállapítható, hogy a beküldött témajavaslatok mintegy 15-20%-a jól megfelelt az Útmutatóban rögzített követelményeknek: szemléltetően bemutatta a résztvevők felkészültségét arra, hogy az új eszközökre kiírt első pályázatok valamelyikén részt vegyenek egy olyan témával, amely szorosan kapcsolódik az egyik specifikus programban definiált tematikus prioritáshoz.

A különféle tematikus prioritásokra beérkezett javaslatok elemzése alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a beküldők közül sokan nem értették meg teljesen az új eszközöket. Jó néhány témajavaslat esetében kiderült, hogy beküldője úgy tett javaslatot az egyik specifikus program valamelyik témakörében elvégzendő kutatásra, hogy közben beadványa nem felelt meg az új eszközökkel, ill. a konzorciumalakítással kapcsolatos követelményeknek. Számos beadvány inkább a hagyományos eszközökre bizonyult alkalmasnak.

4. A témajavaslatok publikálása

A CORDIS-on a Bizottság minden olyan hiánytalanul összeállított EoI-t közzétesz, amellyel kapcsolatban a beküldők nem kérték a publikálás mellőzését (a közzétételtől elzárkózók 20%-a általában, a többség egyes tematikus prioritások tekintetében nyilatkozott így). Ez összhangban van azzal az elvvel, hogy valamelyik EoI publikálása nem jelent jóváhagyást vagy utalást arra vonatkozólag, hogy az adott témajavaslat beletartozik valamelyik tematikus prioritásként definiált kutatási területbe (az EoI kezdeményezés nem a pályázás előtti ellenőrzést célozza).

Eredetileg a Bizottság azt tervezte, hogy csak az elérhetőségi adatokat tartalmazó adatlapot és egy rövid összefoglalót tesz közzé. A témajavaslatok nagy számára tekintettel azonban – a partnerkapcsolatok létesítésének megkönnyítése szempontjából – hasznosabbnak ítélte azt, hogy a beküldők részéről több információ álljon az érdeklődők rendelkezésére. Ennek megfelelően a beküldőket arra buzdították, hogy egy 5 oldalas ismertetést (vagy legalábbis annak nem bizalmas változatát) adják meg a javaslatukról. Míg a hiányosan beküldött (tehát csak az egyoldalas adatlapból álló) témajavaslatokat nem publikálják, a beküldőket nyomatékosan arra ösztönzik, hogy használják a CORDIS Partnerszolgálatát (http://www.cordis.lu/en/src/i_002_en.htm) annak érdekében, hogy jobban felkészülhessenek a 6. KP-ra.

5. A végeredmény

A Bizottság illetékes szervei nagyra értékelik az EoI kezdeményezés végeredményét, amely alkalmas volt arra, hogy mozgósítsa a legjobb európai tudósokat egy nagyhorderejű „brainstorming” akcióban. Ez a kezdeményezés releváns információkkal látta el a Bizottságot, amelyek segítségére lesznek a megfelelő Munkaprogram összeállításában.

A témajavaslatok roppant nagy száma demonstrálta a kutatók igényét arra, hogy részt vegyenek az európai dimenziójú kutatásban. Még a követelményeknek teljes mértékben megfelelő témajavaslatok beküldőinek is csak egy kis töredéke fog pénzügyi támogatást kapni a 6. KP-ban, amennyiben minden szempontból megfelelő pályázatot nyújt majd be. El kell érni, hogy a megnyilvánult érdeklődés hozzájáruljon az ERA fejlődéséhez.

Mivel a beküldött témajavaslatoknak csak mintegy 15-20%-áról lehetett azt megállapítani, hogy teljes mértékben megfelelnek a 6. KP követelményeinek, egyértelmű, hogy az új eszközöket, különösen a Kiválósági Hálózatokat a kutatói közösség nem értette meg pontosan, és ezt a problémát kezelni kell. A novemberi 6. KP konferencia jó alkalom lesz arra, hogy világos üzeneteket küldjön a potenciális résztvevőknek.

Mivel a kutatói közösség nagy része, egyes esetekben a teljes köre részt vett a témajavaslatok beküldésében, jó néhányan voltak közöttük olyanok is, akik új szereplőnek számítanak ebben a tekintetben.

Egyértelműen megállapítható azonban az is, hogy néhány témajavaslatot beterjesztő konzorcium nem fedte fel valamennyi új ötletét. Úgy tűnik, hogy néhányat tartalékban tartottak azért, hogy ne veszítsék el a versenytársaikkal szemben meglévő potenciális előnyüket.

Az EoI kezdeményezés segített az európai kutatóknak abban, hogy megismerjék az új eszközök sajátosságait és a 6. KP-ban való alkalmazási lehetőségeiket. Ez előnyös lesz az 5. KP és a 6. KP közötti zökkenőmentes átmenet szempontjából.

Forrás: CORDIS Adatbázis – www.cordis.lu/fp6/eoi-instruments

E15. MGYOSZ K+F Bizottságának javaslatai a hazai innováció gyorsítása érdekében

Az MGYOSZ K+F Bizottsága dr.Szilbereki Jenő elnök vezetésével 2002. 09. 23.-án ülést tartott. A bizottság előtt a “Hazai K+F, illetve innováció-politika terén a legfontosabb teendők" címmel vitaindító előadást tartott dr. Siegler András, az OM kutatás-fejlesztési helyettes államtitkára.

Az előadások és a hozzászólások alapján a kormányprogram innovációval foglalkozó “A Tudomány és technológia-politikai feladatok" fejezetére koncentrálva – a Bizottság külső szakértők közreműködésével – egyetértve a Magyar Innovációs Szövetség 2002. július 4.-én kelt ugyanezen kérdéskörrel foglalkozó állásfoglalásával, az alábbi javaslatokat dolgozta ki, ill. fogadta el:

A Kormányprogram világosan megfogalmazza, hogy “a tudomány és technológia politika a társadalom elemelkedését a gazdaság növekedését egyre jobban meghatározó kormányzati eszköz". Indoklásként kiemeli, hogy a “fejlett országokban az e szférába tartozó tevékenységek és intézmények adják a gazdasági növekedés motorját". A kormányprogram világossá teszi, hogy a gazdaságok jövőjének kulcskérdése az innovációs folyamatok sikere - a termelőszféra korszerűsége, versenyképessége.

A kérdéskör fontosságát felismerve az ezzel összefüggő ráfordítások a magyar gazdaságban az utóbbi időben erőteljesen növekedtek, A Világgazdasági Fórum legutóbbi jelentése szerint gazdaságunk versenyképességi szintje már a "középmezőny" (azaz a technológia-importáló országok) élére sorolható, de a továbblépéshez, az előttünk állókhoz való közeledéshez nem nélkülözhető a termelőszféra innovációs képességének jelentős javítása, Az ECOSTAT kimutatása szerint az innovációk a hazai GDP növekedésének 43%-át adják, ami nem kevés ugyan, de a gazdaság további növekedése csak ennek a hányadnak számottevő növelésével képzelhető el.

Mindezek élesen kiemelik a Kormányprogram Tudomány- és Technológiapolitikai Feladatok c. fejezetében közel két oldalon összefoglalt általános célkitűzések fontosságát. Ugyanilyen fontos azonban az is, hogy egy részletes tudományos és innovációs stratégiában – a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségének és teljes körű autonómiájának biztosítása mellett – a lehető legrövidebb időn belül konkrétan is megfogalmazásra kerüljenek a konkrét teendők, megteremtve a gazdaságpolitikához illeszkedően a kitűzött célok elérését segítő innováció-barát szabályozási környezetet egy egységes nemzeti innovációs rendszer keretén belül.

A tudományos és innovációs stratégia megfogalmazása során figyelembe kell venni, hogy a vállalatok átlagos K + F ráfordításai sajnos még mindig szerények és beruházásaik dinamizmusa sem kielégítő, határozott fordulatra csak az innovációk kormányzati támogatásának további erősítését követően lehet számítani. Annál is inkább, mert az elmúlt évek fő modernizációs "motorjának", a külföldi tőke által vezérelt technológiatranszfernek hasonló súlyú további szerepvállalása már csak kisebb mértékben valószínűsíthető.

A Kormányprogram szerint a jövőben a termelési innováció elsőbbséget kap. Ennek érdekében elsősorban a megfelelő szabályozási környezetet (kiemelten is a szellemi tulajdon védelmet erősítő), valamint a kis- és közepes vállalatok innovációs forrásait bővítő konkrét lehetőségeket, ill. tennivalókat kell kidolgozni.

A részleteket illetően különösen fontosnak tartanánk és javasoljuk az alábbiak elfogadását:

A gazdaságpolitika a következő években folyamatosan törekedjen az ország K+F ráfordításainak további jelentős emelésére, hogy ez 2002. évben 1,4-1,5% legyen, és 2004-2005-re érje el az EU átlagát (2 % a GDP-re vetítve). Ezen belül is fontosnak és kiemeltnek tartjuk az OTKA, a NKFP és a KMÜF súlyának és jelentőségének növelését.

Az innováció-politikáért felelős intézmény a terület kiemelkedő fontosságához méltó - a helyettes államtitkárságénál magasabb - kormányzati besorolást kapjon (kényszert teremtve arra, hogy az oktatáspolitika és a gazdaságpolitika igazodjon a műszaki haladás követelményeihez).

A Tudomány- és a Technológiapolitika prioritásait módosítani kell annak érdekében, hogy a ráfordítási struktúrában jelentősen emelkedjen az alkalmazott, ill. a piac közeli kutatások és fejlesztések aránya. A törvényi szabályozásban már jelentősen megnövekedett hatáskörű OMFB szorosan hangolja össze döntéseit egy működő és közvetlen a Miniszterelnökhöz tartozó Tudomány és Technológia-politikai Kollégiummal (esetleg kabinettel), valamint a Tudományos Tanácsadó Testülettel.

Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a tudomány- és technológiapolitika regionális célkitűzéseinek, a régiók fejlesztési törekvései összehangolásának, az EU-s csatlakozásunkban rejlő lehetőségek kiaknázásának.

A kultúra, általában a humán terület tudományos életének növekvő támogatásával abból a meggyőződésből értünk egyet, hogy a tudástársadalom építésének aktuálissá vált időszakában a szellemi tulajdon védelem, a technológiai fejlődés, általában a társadalom korszerűsítése elképzelhetetlen az általános műveltség széles körben történő növelése nélkül.

Az intézményfinanszírozás esetleges szűkítésével és a közbeszerzési eljárások javításával a K+F terén is tovább mérsékelhető a versenyfeltételek szektorális különbsége és megszüntethető a mindenkori politikától való függőség.

A vállalkozások saját K+F ráfordításainak jelentős növelése csak a közvetett gazdaságpolitikai eszközök továbbfejlesztésével (az adókedvezmények további növelésével, a gyorsított amortizáció lehetőségének bővítésével, a személyi ösztönzés erősítésével, a beruházási tartalékképzés lehetőségeinek megteremtésével, stb.) biztosítható.

Az innovációs folyamatok alapjait képező tudást közvetítő intézményrendszer (kutatóparkok, ipari parkok, innovációs központok,) további intenzív fejlesztését és támogatását országos és regionális szinten egyaránt koordinálni kell.

Meg kell teremteni a spin off nemzeti rendszerét, és a rendszerfelelősi feladatok, valamint az egységes nemzeti innovációs rendszer támogatására, koordinálására, a regionális innovációs stratégiák összehangolására egy nemzeti innovációs ügynökséget kell létrehozni.

A nemzeti innovációs rendszer hatékony működését, biztonságát, finanszírozását, és koordinációját szavatoló jogszabályokat – hasonlóan a fejlett országok gyakorlatához – innovációs és kutatás-fejlesztési törvényben kell rögzíteni.

Bővíteni kell a K + F és innovációs statisztikát (2004-ig meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az OECD által e tárgykörben kért adatok teljes körűen rendelkezésre álljanak).

A Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Szövetsége közreműködést vállal a felsorolt feladatok megoldásában, és kiemelten javasolja a technológiapolitika, valamint az ezzel kapcsolatos stratégiai kérdések kialakításába és végrehajtásába a vállalati szakemberek bevonását.

[MISZ Hírlevél, 20. sz. 2002. október 2.]

E16. Innovációs projektek összehangolása a nyugat-dunántúli régióban

2002. szeptember 24-én a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség kezdeményezésére sor került a régióban tevékenykedő innovációs szervezetek találkozójára, melynek célja a megvalósítás alatt lévő innovációs projektek összehangolása volt.

A találkozón Budavári László a MISZ nyugat-dunántúli regionális igazgatója "K+F Kompetencia hálózatok - létrehozás és működtetés elképzelések" címmel tartott előadást.

A Nyugat-Dunántúli régióban az elmúlt tíz évben létrejöttek és jól működnek azok a gazdaságfejlesztési csomópontok, melyeket az intenzív fejlődés érdekében jól meghatározott kompetencia profil mentén hálózatba szükséges szervezni.

A kompetencia hálózatban létrejöhetnek azok a szinergikus hatások, amelyek együttesen segítenek a régió tőkevonzó képességének növelésében.

A kompetencia hálózatok csomópontjai:

Ipari és innovációs parkok - melyek innovatív gazdasági környezetet teremtve elősegítik a multinacionális vállalkozások letelepedése mellett az őket "lehorgonyzó" kreatív kis és közepes vállalkozások letelepedését is.

Innovációs és technológiai központok - melyek szolgáltatásaikkal segítik az innovatív, fejlődőképes kis és közepes vállalkozásokat, valódi technológia transzfer szolgáltatásokat képesek nyújtani, kiépítik és működtetik a kompetencia adatbázist, amely lehetővé teszi a vállalkozói szakmai kompetenciák kiajánlását, valamint működtetik az innovációs monitoring rendszert, melynek feladata az új ötletek szisztematikus összegyűjtése és megvalósítása.

Ipari klaszter kezdeményezések - melyek feladata a kompetencia profil meghatározása és részletes kidolgozása, a kis- és közepes vállalkozások beszállítói képességének növelése, valamint a hálózatépítés és együttműködés összefogása és kiszélesítése.

Egyetemek, tudományos intézetek - melyek kutatás-fejlesztési kapacitásokkal rendelkeznek és ezeket termeléshez közeli szolgáltatásként ki tudják ajánlani a vállalkozások számára, valamint az innovációs és technológiai központokkal közösen működtetik az innovációs monitoring rendszert.

A projekt megvalósítása jelenleg a feladat-meghatározás fázisában tart, melynek legfontosabb elemei a szolgáltatási szükségletek felmérése, a belső és külső kapcsolatrendszerek pontos meghatározása, a finanszírozási források feltárása, valamint a működtetési struktúra meghatározása.

[MISZ Hírlevél, 20. sz. 2002. október 2.]

E17. Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ

Az INNOSTART szervezésében elkezdődött az “Innovációs Brókerképzés”, melyet egy sikeresen elnyert pályázat kapcsán a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács is támogat.

A 4x2 napos tréningnek az a célja, hogy a részt vevő Közép-Magyarországi Régiós KKV-k képviselői, KKV-kal foglalkozó szervezetek munkatársai olyan speciális innovációs menedzsment szaktudást, szemléletet sajátítanak el és olyan tapasztalatokat szerezzenek, melyek nélkülözhetetlenek az egyes vállalkozások hatékonyabb és sikeresebb működéséhez, fejlődéséhez, jövedelemtermelő képességének javulásához, hozzájárulva ezzel az egész régió, illetve a hazai gazdaság versenyképességének növeléséhez.

El szeretnék érni, hogy az innovatív ötletek feltalálóival a KKV-k fejlesszék kapcsolataikat, s a KKV-k figyelmét ráirányítani az innováció gazdasági hasznára és az innovatív vállalkozások speciális igényeire.

A tréning résztvevői az első 2 napos képzésen “Az innovációs folyamat és innovatív gondolkodás” című témakört boncolgatták.

Ennek keretében megismerkedhettek:

– az innovációs lánc főbb elemeivel,

– az innováció jellemzőivel,

– az innováció típusaival,

– az innováció globális hatásaival,

– az innovatív környezet sajátosságaival,

– az innovációs bróker feladataival,

– az innovációt gátló tényezőkkel,

– az innovációs kockázataival,

– a kockázat kalkulálásával,

– az innováció menedzselésének néhány alapkérdéseivel.

A tréning október 1-2-án folytatódott, amikor “Az új, innovatív megoldások és az üzleti vállalkozás” kérdésköre kerül megtárgyalásra.

[MISZ Hírlevél, 20. sz. 2002. október 2.]

E18. Összefoglaló a kutatásra fordítandó források fokozását célzó Bizottsági jelentésről

Forrás: Communication from the Commission: More research for Europe - Towards 3% of GDP; 2002. szeptember 11., COM(2002) 499

2000 márciusában, a Lisszaboni Európa Tanács értekezleten a kormány- és államfõk azt a célkitűzést fogalmazták meg az Európai Unió számára, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasága legyen. Két évvel később, a Barcelonai Európa Tanács alkalmával a célkitűzés megvalósításához elengedhetetlennek ítélték meg az európai K+F befektetések növelését legalább a GDP 3%-áig.

A jelentés célja, hogy széles körű társadalmi vitát kezdeményezzen az európai kutatási források növelése érdekében alkalmazható módszerekről és eszközökről.

2000-ben az európai össztermék 1.9%-át fordították K+F célokra, amely messze elmarad az Egyesült Államokban és Japánban mért értékektől. Az elmaradás több mint 80%-áért az üzleti szektor alacsony befektetési hajlandósága felelős: a különbség ledolgozása érdekében a teljes KTF ráfordítások 56%-áról 66%-ra kellene növelni az üzleti szektor arányát. A különbség mértéke sokkal megdöbbentőbb, ha arányok helyett az abszolút különbséget vesszük figyelembe: 2000-ben az Egyesült Államokban 120 milliárd euróval fordítottak többet ilyen célokra. A számok annál is aggasztóbbak, mivel az EU-ban a vonatkozó adatok az elmúlt évtizedben stagnáltak, míg az Egyesült Államok javuló tendenciát mutatnak.

A jelentés fókuszában az üzleti szektor ösztönzése áll. Az európai kibocsátási indikátorok tanúsága szerint elsősorban az innováció területén van pótolni való: a munkatermelékenység növekedése (melyet az innováció jelentősen befolyásol) a kilencvenes évtized második felében lelassult Európában, míg az Egyesült Államokban felgyorsult. Ezen felül a gazdaság egyes technológiai alapú szektoraiban Európa kevésbé versenyképes a nemzetközi kereskedelmi forgalmi adatok alapján.

Az eltérés elsősorban az ipari szerkezetre vezethető vissza: az Egyesült Államok a high-tech és a kutatás-intenzív szektorokra nagyobb mértékben specializálódott. A különbség nagy része az információtechnológiai és a védelmi ipar eltéréseiből fakad. Emellett azonban az európai cégek a közepes, vagy alacsony technológiai színvonalat követelő iparágakban és a szolgáltatási szektorban is kevesebbet fektetnek fejlesztési célokra.

Más megközelítésben érdemes megvizsgálni a multinacionális vállalatok magatartását. Az ezen a területen megfigyelhető aggasztó tendencia szerint a "multik" egyre inkább az Egyesült Államokban koncentrálják K+F tevékenységüket, ami Európa globális vonzerejének csökkenését mutatja. Ezzel egyidejűleg az amerikai kis- és középvállalatok is egyre többet fektetnek innovációba a hazai piacon erősödő verseny következményeként, azonban az Európai Unió KKV-i az adatok szerint arányaiban kevesebbet fordítanak K+F-re.

Az Európai Unió tagállamainak helyzete és tendenciái rendkívül eltérőek, és ez a sokszínűség csak fokozódik ha a tagjelölteket is figyelembe vesszük. A tagjelöltek átlagosan nemzeti össztermékük 0.7%-át fordítják K+F-re, amely megfelel Görögország és Portugália szintjének, azonban érdemes kiemelni, hogy az üzleti szektor részesedése kifejezetten alacsony.

A kedvezőtlen trend megfordítása érdekében a következő területeken terveznek akciókat:

1. Vonzóbb keretfeltételek

– Megfelelő mennyiségű és minőségű emberi erőforrás

– Erős állami támogatású kutatói bázis fokozottabb ipari kapcsolódással

– Vállalkozói szellem a K+F-ért

– A szellemi tulajdonjogi rendszerek hatékony adaptációja és alkalmazása

– Kutatás- és innováció-barát szabályozás

– Piaci verseny és támogató versenyszabályok

– A közösségi versenyszabályzás három területen gyakorol jelentős hatást a cégek K+F aktivitására:

- cégek közötti K+F együttműködés engedélyezése és támogatása;

- technológia átadási megállapodások;

- állami támogatások a K+F területén.

– Kedvezőbb pénzpiac a fejlődésük eltérő szakaszában tartó cégeknek;

– Makroökonómiai stabilitás.

2. A privát szektor számára folyósított közpénzek hatékonyabb felhasználása

Közvetlen támogató intézkedések;

Fiskális ösztönzők;

Garanciák;

A kockázati tőke állami támogatása;

Az alkalmazott eszközök kedvezőbb portfoliója.

[MISZ Hírlevél, 20. sz. 2002. október 2.]

E19. Copyright és Licence: elektronikus dokumentumok a könyvtárban

A cikk az internet okozta változások kapcsán hívja fel a figyelmet olyan új könyvtári munkakörök megjelenésére mint:

– tartalom szolgáltató,

– interaktív szolgáltató,

– internet szolgáltató,

– hozzáférés szolgáltató.

Az Európai Uniós könyvtári szervezetek és projektek rövid bemutatása keretében ismerteti az új szerzői jogi és copyright problémákat, hatásukat az adatbázisokra, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal, a Szerzői Jogi Szakértő Testület, az Országos Széchenyi Könyvtár, az Artis-jus, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség publikációs, munkabizottsági, oktatási szemináriumi stb. szaktevékenységét, beleértve a szerzői jogi törvény folyamatban lévő és várható módosításaira vonatkozó figyelemfelhívást. A cikket bibliográfia zárja, amely 16 pontban foglalja össze azt az értékes irodalmat, amelyek közül 8 az interneten keresztül is elérhető.

Forrás: Könyvtári Levelező/lap – 2002. júmius, Vasas Livia cikke

E20. Javuló e-ügyintézés az Európai Unióban

Javultak az interneten elérhető közszolgálati ügyintézési lehetőségek - ez derült ki egy, az eEurope programhoz kapcsolódó felmérés most publikált eredményeiből. Az Európai Bizottság megrendelésére készült, az Ernst & Young által elkészített kutatás egyik célja az volt, hogy a csatlakozásra váró országok számára láthatóvá váljék, milyen szinten állnak az e-kormányzati szolgáltatások terén élenjáró európai országok.

Az immáron második alkalommal elkészített felmérés során húsz szolgáltatás színvonalát vizsgálták 15 EU tagállamban, valamint Norvégiában, Izlandon és Svájcban. Az előző felméréshez képest elért fejlődés mértékét százalékpontokban határozták meg.

A kutatásban három szempont alapján értékelték az ügyintézési lehetőségeket: megvizsgálták a szolgáltatást igénybe vevő fő célcsoportok arányát; a szolgáltatások típusait, és az egyes országok teljesítményét (a tranzakciók színvonala alapján).

A legfontosabb eredmények:

A célcsoportok: 12 olyan szolgáltatást vizsgáltak meg, amelyet általában az állampolgárok, és 8 olyat, amelyet kifejezetten az üzleti szféra tud használni. Az üzleti szféra számára nyújtott szolgáltatások sokkal (százalékpontban kifejezve 21-gyel) magasabb színvonalat képviselnek, mint az állampolgárok által igénybe vehető ügyintézési lehetőségek. Mindössze két ország, Hollandia és Írország esetében kaptak magasabb értékelést az állampolgároknak nyújtott tranzakciók.

A tranzakciókat típusuknak megfelelően négy csoportba osztották: bevételt generáló szolgáltatások (amelyek során az állampolgárok és a vállalkozások felől pénz folyik be a kormányzatnak; pl. adók); regisztráció (ahol adminisztratív okokból személyes adatok felvételére kerül sor); visszatérítések (adó-visszatérítés, támogatások, segélyek); engedélyek és licencek (a hivatalok által kiadott engedélyek: vállalkozás elindítására, építkezésre, stb.). A négy csoport közül a legjobb minősítést az első (bevételt generáló szolgáltatások kapta, azon belül is az adóbevallást ítélték a legmagasabb színvonalú tranzakciónak.

Ami az országok szerinti elemzést illeti: Írországot értékelték a legjobbnak 85 százalékponttal, Svédország 81, Norvégia 70 százalékpontot ért el. (Az átlag 54% volt.) A nemzetek sorát Luxemburg zárja. Valamennyi ország 4-20 százalékpontos javulást mutatott az előző felméréshez képest.

A felmérés egyik legfontosabb eredménye, hogy a szolgáltatások színvonala és hozzáférhetősége terén az előző adatfelvételhez képest összességében 10 százalékpontos javulást regisztráltak.

Forrás: http://www.nua.com/surveys/?f=VS&art_id=905358088&rel=true

A teljes tanulmány letölthető (pdf):

http://europa.eu.int/information_society/eeurope/benchmarking/list/source_data_pdf/2nd_measurement_final_report.pdf

[1] Az angol nyelvű előadásokhoz összefoglaló tolmácsolást biztosítunk.

Regisztráció

Miniszteri megnyitó, köszöntő

Magyar Bálint

oktatási miniszter

Az 5. Keretprogrambeli részvételünk tapasztalatai, eredményeink

Siegler András

A tudományos szakértelem és tanácsadás érvényesítésének lehetőségei a 6 Keretprogramban

Kroó Norbert

Az Európai Kutatási Térség, a 6. Keretprogram, a nemzeti programok kölcsönös megnyitása

Kávészünet

Részvételi szabályok – gyakorlati tudnivalók

Zsigmond Attila

Hozzászólások, kérdések, konzultáció

Ebédszünet

Génkutatás, egészségügyi biotechnológia

Pörzse Gábor

Információs társadalom technológiái

Bognár Vilmos

Nanotechnológiák, új anyagok, új gyártási eljárások

Mokry Zsuzsa

Élelmiszer-minőség, élelmiszerbiztonság

Somogyi Zoltán

Fenntartható fejlődés

Szabó Ilona

Polgárok és kormányzás az európai tudásalapú társadalomban

Darányi Sándor

Kávészünet

A kis- és középvállalkozások részvételi lehetőségei a 6. Keretprogramban

Kőnig Zsuzsa

Humán erőforrások (Mobilitás)

Tudomány és társadalom

Elnöki zárszó