From 11 to 13 November 2002 the European Commission will hold a major conference to mark the launch of the EU's Sixth Framework Programme for research, which will cover the period from 2002 to 2006.

Based on the experience of a similar event in February 1999 which attracted over 5 000 participants the conference will be a major forum to present the objectives and priorities of the Framework Programme and to explain rules for participation. At the same time the conference is meant to create opportunities for scientific debate and exchange of best practice beyond those subjects addressed in the Framework Programme.

The overall structure and content of the conference is shown in the programme.

The major features of this three-day event are as follows.

Sessions addressing all the main thematic priorities of the Framework Programme as well as the cross-cutting issues of the European Research Area such as human resources and mobility, patenting and intellectual property, etc.

Sessions providing guidance on How to participate in the Framework Programme.

In a major innovation compared with the 1999 conference, symposia, workshops and poster sessions will be designed and organised using a bottom-up approach. This participants' forum will be organised by scientists, industrial researchers, research users, organisations and associations, and others working in or affected by research and technology on topical subjects relevant for research and society - though not necessarily related to the Framework Programme. The European Commission will supply the platform and create an appropriate environment. See the call for proposals for background information, the practical conditions and the form to be used for the submission of a proposal.

Project presentations for the media and a wider audience, presenting the aims and results of research projects carried out under past EU research programmes or other programmes involving international co-operation .

Exhibition: in parallel with the conference, there will be a major exhibition, providing space for some 150 stands, where interesting EU-sponsored research projects will be on display; this will complement the verbal project presentations mentioned before and promote the networking and integration of research activities in Europe. Space will also be available to accommodate corporate stands from European research organisations and national organisations having developed genuine European programmes for researchers. See the call for proposals for background information, the practical conditions and the form to be used to request space in the exhibition.

Press: there will be two press briefings each day; interviews and background discussions will be facilitated wherever possible. A fully equipped pressroom in a central location will be available. Technical assistance will be provided to journalists from the audio-visual press.

Venue The Conference will be held in the Palais du Heysel in Brussels.

Registration Registration is now possible.

Accommodation Participants will cover their own travel and accommodation costs.

Resotel, a hotel and reservations service, have negotiated special rates for all delegates attending the conference. Here is a booking form listing the various hotels available.

If you wish to book a hotel that is not on the list, Resotel will be pleased to help you with this too (tel: +32-2-779 39 39; fax: +32-2-779 39 00).

Conference fee €180 for registrations received by 15 September; €250 thereafter. (€60 for participants from countries having applied for EU membership; €80 after 15 September ). The conference fee covers documents, meals and coffee during the conference. It will be waived for the press, and entrance to the exhibition will be free for teachers and students.

Further information Information and Communication Unit

Directorate-General for Research

European Commission

Tel: +32-2-295 99 71

Fax: +32-2-295 82 20

E-mail: rtd-conference2002@cec.eu.int

The detailed programme will be updated over the coming months as session details become available. It will also include events planned following the call for proposals and reflect any other changes. The final printed programme will be available at the conference.

[Forrás: http://europa.eu.int/comm/research/conferences/2002/index_en.html ]

EU-támogatás a brüsszeli KONFERENcián résztvevő magyar szakemberek utazási költségeinek fedezéséRE

Az Európai Bizottság felhívja a közép- és kelet-európai tagjelölt országok szakembereit, kérjenek EU támogatást a 6. Keretprogramot megnyitó, november 11-13-i ünnepi rendezvényen való részvétellel kapcsolatos utazási költségeik fedezésére. Az érdekeltségi nyilatkozat megtételére vonatkozó felhívásnak az a célja, hogy megkönnyítsék a Bulgáriából, a Cseh Köztársaságból, Észtországból, Magyarországról, Lettországból, Litvániából, Lengyelországból, Romániából, Szlovákiából és Szlovéniából érkező szakemberek részvételét a konferencián.

Pénzügyi támogatásban részesülhetnek a nemzeti kontaktpontok (NCP-k), európai kapcsolattartó irodák vezető tisztségviselői, elismert köztestületek kutatással és technológiafejlesztéssel megbízott szakemberei, és mindenki más is, aki részt vesz az unióval folytatott tudományos és technológiai együttműködés fejlesztésében.

A kiválasztás szempontjait képezik az állampolgárság, szakmai felkészültség, az alkalmazó intézmény és a beosztás, valamint a személyes részvétel az EU-val folytatott együttműködés fejlesztésében az alábbi szakterületek egyikén:

Genomika és az egészség biotechnológiája

Az információs társadalom technológiái

Nanotechnológiák, intelligens anyagok és új termelési eljárások

Repüléstechnika, űrkutatás

Élelmiszerbiztonság és egészségi kockázatok

Fenntartható fejlődés (beleértve az energiarendszereket)

Polgárok és kormányzás az európai tudástársadalomban

A pályázatok elbírálására július végén kerül sor és a kiválasztott pályázókat szeptember közepéig tájékoztatják az eredményről. A pályázatokat 2002. július 12-ig kell benyújtani az alább feltüntetett internet címen.

További információ, ill. pályázati űrlap szerezhető az alábbi internet címen:

http://europa.eu.int/comm/research/iscp/invitationresearchconf2002_en.html

Információ szerezhető az alábbi címen is:

Directorate-General Research

SDME 01/70

B-1049 Brussels

Tel: +32 2 298 4162, Fax: +32 2 296 9824

E-mail: Lorella.Maggi@cec.eu.int

Az ERA-NET-terv

A Bizottság új kezdeményezése a 6. KP égisze alatt folyó együttműködés és koordináció támogatására

Az Európai Bizottság közzétette és nyilvános vitára bocsátotta az ERA-NET-tervet, amely azt a célt szolgálja, hogy tökéletesebbé váljon a nemzeti és regionális szinten folyó kutatásokkal összefüggő együttműködés és koordináció. Az Európai Kutatási Térség strukturálásában fontos szerepet játszó kezdeményezés két legfontosabb sajátossága a kutatási tevékenységek hálózatba szervezése és a nemzeti és regionális kutatási programok megnyitása. Az ERA-NET-tervet koordinációs akcióként az „ERA integrálása és erősítése” elnevezésű specifikus programon belül valósítják meg, végrehajtására a Bizottság 160 millió eurót irányzott elő. Az együttműködést és koordinációt erősítő hálózati tevékenységek – a Bizottság javaslata szerint – négy csoportra oszthatók. „Az információ és a legjobban bevált gyakorlat rendszeres cseréje” közös fórumot teremt a kutatási programok készítői és vezetői részére. A „Stratégiai tevékenységek” magukban foglalják a hasonló céllal de különféle programok keretében folyó kutatási tevékenységek azonosítását, nyilvántartását és a jövőbeni multinacionális kutatási programok összeállítását A „Közös tevékenységek végrehajtása” keretében a nemzeti és regionális forrásokból finanszírozott kutatási projektek klaszterekbe szervezésére kerül sor és ide tartoznak a projektértékelés és a közös képzés területei is. A”Transznacionális kutatási tevékenységek” transznacionális kutatási programok megvalósítását foglalja magában, amelyek részét képezi majd közös stratégia és közös munkaprogram kidolgozása, közös pályázati felhívások közzététele és az eredmények közös értékelése.

Minden egyes ERA-NET-nek legalább öt különböző tagállamban vagy társult országban végzett kutatási tevékenységet kell összefognia annak érdekében, hogy jelentős „strukturáló hatást” gyakoroljon európai szinten. A résztvevők elsősorban nemzeti vagy regionális kutatási tevékenységeket finanszírozó vagy vezető közintézmények, kutatási társulások, magán kutatási és innovációs szervezetek és olyan európai szinten tevékenykedő szervezetek lesznek, amelyek koordinálják a nemzeti forrásokból finanszírozott kutatást.

Amint az a „koordinációs akcióknál” szokásos, a Közösség pénzügyi támogatása csak azokra a tevékenységekre korlátozódik, amelyek magának az ERA-NET-nek a megvalósítására irányulnak. Maguk a kutatási tevékenységek nem részesülnek közösségi támogatásban. A közösségi támogatás elérheti a 2 millió eurót vagy akár túl is lépheti akkor, ha egy ERA-NET több különböző kutatási területre is kiterjed.

A Bizottság munkaokmányának eredeti címe: „Supporting the co-operation and co-ordination of research activities carried out at national or regional level (the ERA-NET scheme)”

További információ: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/pdf/era-net-7-5-02.pdf

[Forrás: CORDIS focus, 197. sz. 2002. máj. 20., RCN 18382]

A szén és acél témájú kutatások terén új CORDIS információszolgálat kezdte meg működését

Mivel az Európai Szén- és Acélközösségre vonatkozó szerződés 2002. július 23-án lejár, az EU a kutatási tevékenység folytatása érdekében új programot indított. A vonatkozó információk tárgyában a következő címhez kell fordulni: http://www.cordis.lu/coal-steel-rtd

A Biotechnológia Fejlődésének perspektívái
a tagjelölt kisországokban

Konferencia Észtországban

A 2002. szeptember 12-én Tartuban megrendezésre kerülő, a biotechnológia fejlődésének kérdéseivel foglalkozó nemzetközi konferencia napirendjén elsősorban a kutatáspolitika, technológiapolitika és innovációpolitika terén jelentkező kihívások szerepelnek. Az előretekintésnek a biotechnológiában is egyre inkább meghonosodó módszerei elsősorban a szakpolitikai tervezésért és a szakpolitikának a tudomány, technológia és innováció területén való végrehajtásáért felelős vezetők érdeklődésére tarthatnak számot. A konferencia fórumot biztosít az előretekintési módszereknek mint a szakpolitikai tervezés eszközeinek bemutatására és a biotechnológia fejlődésével kapcsolatos témák és kihívások megvitatására, különös figyelemmel a tagjelölt kisországokra.

A konferencia megszervezése szorosan kapcsolatban áll a balti államok legjelentősebb biotechnológiai rendezvényével („Géntechnológiai fórum 2002; személyre szabott gyógyítás: mítosz vagy realitás”) amelyet szeptember 13-án és 14-én tartanak Tartuban.

[Forrás: CORDIS-RAPIDUS]

hét tagjelölt országban A vállalkozások üzleti környezete Nem éri el a pozitív minősítést

Az EU Bizottság „Vállalkozás” Főigazgatóságának felkérésére összeállított „Innovációpolitika hét tagjelölt országban: a kihívások” című tanulmányból kitűnik, hogy a vizsgált tagjelölt országokban a vállalkozások üzleti környezete továbbra is elmarad attól a színvonaltól, amelyet pozitívnak lehetne minősíteni. A Bulgáriára, Lettországra, Litvániára, Máltára, Szlovákiára, Romániára és Törökországra kiterjedő felmérés részletes adatokkal szolgál az innovációpolitika kereteiről, az innovációt ösztönző intézkedésekről, a gazdaság és az innováció olyan érintkező felületeiről, mint például a nagy- és kisvállalkozások, valamint az ipar és a kutatóintézetek közötti együttműködés. A tanulmány szerzői megállapítják, hogy a korábban, ugyancsak a Bizottság kezdeményezésére hat másik tagjelölt országban (Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lengyelország és Szlovénia) végzett vizsgálat eredményeivel összehasonlítva az előbbi hét országban kedvezőtlenebb az innováció helyzete, mint a „hatoknál”. Ez az értékelés elsősorban a jogi környezetre és az adminisztrációs terhekre vonatkozik.

[Forrás: CORDIS-RAPIDUS]

Megjelent a „Nanotechnológia az ERÁ-ban”
c. tájékoztató füzet frissített változata

A Bizottság által kiadott füzet ismerteti a nanotechnológia szakterületén rejlő hatalmas lehetőségeket, továbbá információt szolgáltat arról, hogy a nanotechnológia hogyan épül be a 6. Keretprogramba. A 6. KP teljes 17,5 milliárd eurós összegéből 1,3 milliárd eurót fordítanak a nanotechnológia, nanotudomány, tudásalapú multifunkcionális anyagok és új termelési eljárások, valamint eszközök kiemelt fontosságú tematikus területére. A nanotechnológia a fentieken túlmenően a 6. Keretprogram más területeihez is kapcsolódik. A kiadvány tájékoztatást ad az EU, valamint az USA, Kína és Oroszország együttműködéséről, valamint a nanotechnológiával kapcsolatos elérhetőségi adatokról és internet címekről. A tájékoztató füzet megtekinthető az alábbi weblapon: ftp://ftp.cordis.lu/pub/nanotechnology/docs/nano_leaflet_052002_en.pdf

További információ: http://www.cordis.lu/nanotechnology

[Forrás: CORDIS focus, 197. sz. 2002. máj. 20., RCN 18372]

GYORSHÍREK A frissítés dátuma: 2002. május 31.

Expression of interest Û Integrated projects Û Networks of excellence

Külföldi szervezetek keresnek parTnereket!

A 6. Keretprogramra való felkészülés jegyében az alábbi külföldi szervezetek jelezték partnerkeresésre, kapcsolatépítésre, közös témajavaslati nyilatkozat (EoI) megtételére, továbbá az új pályázattípusokon való részvételre irányuló szándékukat.

1/ A spanyol egyetemek rektori tanácsa „Europa I+D” elnevezéssel web portált hozott létre, amellyel meg kívánja könnyíteni a legkülönfélébb kutatási területeken dolgozó spanyol szakemberek számára azt, hogy sikerrel vegyenek részt a 6. KP új pályázattípusain. A web portálon közzétették azoknak a spanyol egyetemeknek és kutatócsoportoknak kutatási területeit és elérhetőségi adatait, amelyek Kiválósági Hálózat létrehozása ügyében együttműködnének más országok hasonló szakterületen dolgozó kutatócsoportjaival.

További információ: http://idcrue.dit.upm.es/english/actividades/index.html

E-mail: europa@crue.upm.es

2/ A Lisszaboni Műszaki Egyetem kutatócsoportja együttműködne olyan kutatócsoportokkal, amelyek reagálni kívánnak a témajavaslati felhívásra, ill. a „Genomika és biotechnológia az egészségért” elnevezésű tematikus kutatási területen kívánnak 6. KP projekten vagy hálózat létrehozásán dolgozni.

További információ: Teresa Sá e Melo, PhD, Scientific Objectives and Activities, Centro de QuÍmica Fisica Molecular, Instituto Superior Técnico, 1049-001 Lisboa, Portugal

E-mail: teresasamelo@ist.utl.pt

Tel: 351 218419218, Fax: 351 218464455

3/ Izraeli kutatóintézetek és vállalkozások az Információs Társadalom Technológiái nevű kiemelt tematikus programon belül a GRID technológiák területén kívánnak témajavaslati nyilatkozatot tenni, ill. az új pályázattípusokon részt venni és partnereket keresnek együttműködés kialakításához.

További információ: Myer W Morron, Director of IST Program, ISERD Israel Directorate for Fifth Framework Program, Industry House 14th floor

29 Hampered Street PO Box 50364

Tel Aviv 61500 Israel

Tel: 03 511 8121, Mobil: 054 436 110,

www.iserd.org.il/ist

EU 6. Keretprogram: kapcsolatépítő rendezvény

2002. június 3-4.

A Budapest EU Kapcsolati Iroda a holland Senter/EG-Liaison Irodával közösen kapcsolatépítő rendezvényt szervez 2002. június 3-tól 4-ig Budapesten. A holland kollégák az első napon általános tájékoztatót tartanak az EU 6. Keretprogramról, délután pedig projektmenedzsment tanfolyamra és gyakorlatra kerül sor. Június 4-én az előzetesen megküldött magyar témajavaslatok alapján egyéni (vagy több azonos témában jelentkező magyar érdeklődő esetén kiscsoportos) megbeszélést tartanak a holland kollégák a magyar szakemberekkel, melyre már magukkal hozzák a releváns alakuló holland vezetésű konzorciumok témajavaslati nyilatkozatát.

A holland iroda elsősorban az alábbi szakterületeken vár konkrét magyar javaslatokat: mezőgazdasági és orvosi biotechnológia; orvostudományi kutatások; környezetvédelem; energia; polgárok és kormányzás.

További információ: tetalap@tetalap.hu.

Az Európai Parlament Kutatási Főigazgatóságának felhívása

Szakértők és intézetek különféle tudományos tevékenységek végzésére vonatkozó szándéknyilatkozatát várják

Az Európai Parlament Kutatási Főigazgatósága felhívást tett közzé különféle kutatási tevékenységek végzésére (pl. tanulmánykészítésre) irányuló szándék bejelentésére. A felhívás célja egy intézeti és szakértői adatbázis létrehozása a felhívás mellékletében részletezett legkülönfélébb tudományterületekről. Az adatbázisban szereplő intézetek és szakértők a későbbiekben saját tudományterületükön zártkörű tenderfelhíváson vehetnek részt. Az adatbázist kizárólag azoknál a tenderfelhívásoknál fogják felhasználni, melyeknek értéke nem éri el a nyilvános tenderfelhívás kötelező alkalmazásának küszöbértékét.

A pályázatokat folyamatosan lehet beadni, az első pályázatok 2002. június 1-et követően kerülnek értékelésre. E határidő után beérkező pályázatokat egységes időközönként fogják értékelni. A pályázatokat angol vagy francia nyelven lehet benyújtani.

A felhívás a Hivatalos Lap (Official Journal) következő számában jelent meg: OJ No S 83-064316, 2002. 04. 27. p. 59.

European Parlament, Research DG, Directorate A, Division for Industry, Research, Energy and the Environment, STOA (scientific and technological options assessment),

For the attention of Mrs Cécile Neufort, Schuman Building, Office SCH 06 B 041, plateau du Kirchberg, L-2929, Luxembourg, Tel: +352-43-00-220-60, Fax: +352-43-00-277-18

A szándéknyilatkozati felhívás elérhető a következő honlapon is:

http://ojs2002.sz-sb.de/dynamic/doccur/en/en/KOiJ/0/64316-2002.htm?CDBNR=&QFILE=&SID=eG6r

[HUNOR IRODA – Brüsszel]

Informatikai konferencia Debrecenben: AGRÁRINFORMATIKA 2002

Informatikai kutatások, fejlesztések és alkalmazások az agrárgazdaságban és vidékfejlesztésben

Debrecen, 2002. augusztus 27-28.

A rendezvény témakörei:

· Internet az agrárgazdaságban, e-agrárgazdaság

· Térinformatika, távérzékelés, környezetinformatika

Helyszíne: Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum
Táj és Vidékfejlesztési Központ, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.

Rendező: Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet

Társrendező: MAGISZ - Magyar Agrárinformatikai Szövetség

On-line regisztráció és információk: http://www.date.hu/ia2002/

További információ:

Debreceni Egyetem ATC Agrárinformatikai és Alkalmazott Matematikai Tanszék
4032 Debrecen, Böszörményi út 138., ( Tel.: (52) 508-439 Fax: (52) 486-255

[Mi Újság – Neumann János Számítógép-tudomány társaság Hírlevele. 2002. május]

GYORSHÍREK A frissítés dátuma: 2002. május 24.

A CORDIS Partnerszolgálat felkészült a 6. Keretprogram által támasztott követelmények teljesítésére

Az Európai Bizottság Kutatási és Fejlesztési Információs Szolgálata (CORDIS) a közelgő 6. Keretprogramra való felkészülés jegyében megújította Partnerszolgálatát. A Szolgálat, amely partnereket kereső vállalkozások, kutatóintézetek és egyetemek Európából és a világ más tájairól érkezett kéréseit teljesíti nap mint nap, valamennyi, potenciális partnerre vonatkozó rekordját felülvizsgálta és aktualizálta. Tekintettel a közeljövőben beinduló 6. Keretprogramra, a felhasználók már a 6. KP tematikus programjaival összhangban állíthatják össze a leendő partnerekre vonatkozó igényeiket. Jelenleg több mint 5.700 szervezet közül választhatnak a Partnerszolgálat adatbázisában kereső ügyfelek.

A továbbra is térítésmentesen működő Szolgálat kulcsszerepet fog betölteni a legjobb partnerek megtalálásában, új hálózatok kiépítésében, az új eszközök révén biztosított lehetőségek kiaknázásában, a különféle formában megvalósuló páneurópai együttműködés előmozdításában. A CORDIS Partnerszolgálat a rekordok aktualizálásán túlmenően erősíteni kívánja szolgáltatásának felhasználóbarát jellegét, és a megfelelő európai partnerek megtalálását azzal is elő kívánja mozdítani, hogy olyan módszert dolgoz ki, amely a korábbinál hatékonyabb és rugalmasabb keresőprofilok összeállítását teszi lehetővé.

A partnerkereső adatbázis a következő honlapon érhető el: http://www.cordis.lu/partners-service

[CORDIS RAPIDUS, RCN 18398]

Az Információs Társadalom Főigazgatóság előzetes tájékoztatása pályázati felhívásokról

A tájékoztatás szerint 2002 folyamán a Főigazgatóság a következő pályázati felhívások közzétételét tervezi:

· pályázati felhívás az internet használók és internet használat felmérését célzó szolgáltatások teljesítésére;

· pályázati felhívás az elektronikus közszolgáltatások (eKormányzat) web alapú felmérésére.

A szerződésekre előirányzott összeg 1,2 millió euró.

[CORDIS focus, 196. sz., 2002. máj. 6., RCN 18328]

A XXI. század környezetvédelmi technológiái

Nemzetközi konferencia, Budapest, 2002. június 13-14.

Helyszín: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, K épület, Díszterem

A rendezvény célja, hogy nemzetközi dimenzióban párbeszédet nyisson a tudomány képviselői, a szakmai vállalkozások és a termelő szféra között, különös tekintettel a fenntartható megoldásokra, tisztább technológiákra. A rendezvény aktualitását az adja, hogy most készülnek az összegzések a fenntarthatóság felé tett lépésekről. A konferencia kísérő rendezvényei:

A TéT Alapítvány információs napot szervez a LIFE program által kínált lehetőségekről és az EU 6. KTF Keretprogramjáról.

A BME-OMIKK, mint az IRC Hungary koordinátora, partnereivel együtt a határokon átnyúló technológiatranszfer és az innovációt célzó együttműködés elősegítésére üzleti találkozót szervez.

További információ:

Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, 1133 Budapest, Hegedűs Gyula u. 68.,

Tel./Fax: (1) 350-7271, 350-7274, 20/ 9 465-465, e-mail: kszgysz@axelero.hu, valamint

IRC HUNGARY, buzas@info.omikk.bme.hu, http://www.irc-hungary.hu

Az EARMA és az EUROSCIENCE közös konferenciája Budapesten

2002. június 14-15.

A Magyar Tudományos Akadémia ad otthont az EARMA (European Association of Research Managers and Adminsitrators) és az EUROSCIENCE nevű európai tudományos és kutatási szövetségek közös konferenciájának, továbbá éves közgyűléseinek. „Az európai kutatás- és innovációmenedzsment integrálása” című nemzetközi konferencia napirendjén nagy súllyal szerepelnek az Európai Kutatási Térség (ERA) létrehozásával és a kelet- és közép-európai országok ERÁ-ba történő integrálásával kapcsolatos kérdések is. A konferencia Programbizottságának társelnöke Kroó Norbert akadémikus, az MTA főtitkára.

További információ:

Kindl Mariann, MTA SZTAKI, 1111 Budapest, Kende u. 13-17., Fax: 361 386 9378, E-mail: kindl@sztaki.hu

EGYÉB INFORMÁCIÓK A frissítés dátuma: 2002. június 14.

Magyarország részvétele a 6. Keretprogramban – körvonalazódó feltételek

Az Európai Közösségek és az Euratom következő kutatási keretprogramjában történő részvételünk feltételei 2002. április 12-én ismertté váltak – lezárult a programtársulási tárgyalások feltáró szakasza. A jelentkező országokkal folytatott előzetes tárgyalások és a több hónapos belső európai bizottsági (EB) egyeztetés eredményeként kialakult európai bizottsági ajánlatot a 13 EU tagjelölt ország kutatásért felelős miniszterei személyes képviselőinek brüsszeli értekezletén Achilleas Mitsos, az EB Kutatási Főigazgatóságának vezetője ismertette. Az EB megállapodási indítványa szerint:

· a 6. KTF Keretprogramhoz (FP6) társuló EU tagjelölt országok (TTO-k) a programban az EU tagországaival minden tekintetben azonosan egyenlő feltételekkel vehetnek részt. Ez vonatkozik pl. a konzorciumalakításra (az EU tagállamaival azonosan vevődnek figyelembe), a koordinátori szerep betöltésére, a harmadik országokkal közös akciókra. A TTO-k tehát semmilyen tekintetben nem számítanak többé „3. országnak”. A jelenleg is folyó tanácsi-parlamenti együttdöntési eljárás alatt álló részvételi szabályok és a már kialakulóban lévő modellszerződések ennek figyelembe vételével készülnek. Az egyenlő feltételek alól jogi okoknál fogva formálisan kivételt jelent a programbizottságokban és a Közös Kutatóközpont (JRC) Kormányzótanácsában betöltött megfigyelői jogú tagság, ami azonban – az FP5 tapasztalatai szerint – érdemben azonos értékű a teljes jogú tagsággal;

· az Európai Bizottság döntése alapján az "entry ticket" (GDP-arányos részvételi díj az Eurostat GDP adatai alapján) kiszámítási elve az 5. Keretprogramhoz képest változatlan marad, ugyanakkor minden tagjelölt ország azonos mértékű befizetési kedvezményben részesül az FP6 első két évében. A kedvezmény mértéke 2003-ban 30 %, 2004-ben 20 %, míg 2005-2006-ra egyelőre nem terveznek kedvezményt. Ezt a döntést 2004-ben a Bizottság át fogja tekinteni, és már most jelzi az újratárgyalás lehetőségét;

· Phare támogatás továbbra is használható a nemzeti befizetés egy részének fedezésére. A kedvezmény megadásának elvi alapja az, hogy az EB a feltáró tárgyalások tanulságait figyelembe véve így látja vállalhatónak a tagjelölt országok számára az FP6-ban és a közös európai kutatási tevékenységben való részvételt. (Időközben az FP6 befizetés korábbihoz hasonló mértékű PHARE támogatása be is került a 2003-ra érvényes magyar PHARE támogatási programba.)

A programhoz történő társulás jogilag egy Egyetértési Nyilatkozat (Memorandum of Understanding, MoU) aláírásával történik meg, amelynek jogi hátterét képező – az összes közösségi programra kiterjedő – keretegyezmény Magyarország és az EU között 2002. január 1-je óta hatályban van.

Az "országokra szabott" MoU-kat és mellékleteiket a TTO-k várhatóan 2002 májusában kapják meg, miután az Európai Bizottság Jogi Szolgálata állást foglal azok szövegéről. A mellékletek a pénzügyi, a részvételi szabályokra vonatkozó és a szellemi tulajdonvédelmi kérdéseket rendezik. Az MoU tényleges aláírására csak az „FP6 csomag” (keretprogram, specifikus programok, részvételi szabályok) elfogadását követően kerülhet sor, azonban addigra az MoU is aláírásra késszé tehető. Az EB javaslata szerint az MoU-t a kutatási főbiztos és a programhoz társuló országok kutatásért felelős minisztere írja alá.

A reciprocitás kérdése nem szerepel külön az MoU-ban, az erre irányuló készségüket a társulni szándékozó országok levélben jelzik az EB felé. Továbbra is elvárás tehát, hogy az FP6-hez hasonló nemzeti programok nyitva álljanak az EU tagállamok kutatói előtt.

Áttekintve hazánk, a többi EU tagjelölt ország (különösen a Visegrádi csoport és Szlovénia), az EU tagállamok és az Európai Bizottság között az elmúlt egy év során folytatott párbeszédet és egyeztetéseket, megállapítható, hogy Magyarországnak jó esélye van arra, hogy a tárgyalási folyamatban gyakorlatilag minden célját elérje:

· Valóban egyenlő jogú részvételre van lehetőségünk az FP6 egészét és az Európai Kutatási Térség (ERA) számos akcióját tekintve.

· Jelentős befizetési kedvezményt kaptunk anélkül, hogy egyéb, az FP6 végrehajtásával kapcsolatos érdekeink sérültek volna.

· Az EB és a tagországok TéT politikai döntéshozóiban reális kép alakult ki az EU tagjelölt országok részvételének előnyeiről és költségeiről. Folyamatossá vált a párbeszéd és az egyeztetés mind a TéT politika európai és hazai vezetői, mind a végrehajtásért felelős bizottsági, tagországi és hazai szakemberek között.

· A CREST-ben, az EURAB-ban, a JRC Kormányzótanácsában, a programbizottságokban és a Külső Szakértői Csoportokban viselt tagságunk révén a Keretprogram számos részterületén tudtuk érdekeinket érvényesíteni. Nagy jelentőségű kétoldalú megbeszélésekre került sor 2002 elején a kutatási főbiztos, illetve a kutatási főigazgató és a hazai TéT politika irányítói között. A sikeres érdekérvényesítés néhány példája:

ü a „8. prioritás” – az EU politikáinak kiszolgálása a TéT eszközeivel – kiterjesztése az EU bővítési politikájára;

ü az EU bővítésének támogatása TéT eszközökkel a 7 fő tematikus prioritáson végigvonuló horizontális szemponttá vált;

ü a tagjelölt országok hátrányos helyzetű régióként („less favoured region”) történő kezelése az FP6 és az ERA számos elemében (a strukturális-kohéziós politika elemeinek megjelenése a tagjelöltek nemzeti innovációs rendszereinek fejlesztésében).

ü az EB Közös Kutatóközpontjának „Bővítési Akcióprogramja”;

ü a tagjelöltek várhatóan az EB támogatását élvező részvétele a hagyományos jellegű („stairway of excellence”) FP6 projektekben;

ü a „Benchmarking” gyakorlat kiterjesztése a tagjelöltekre már 2002-ben;

ü a tagjelöltek országspecifikus módon történő segítésére vonatkozó európai bizottsági ajánlat a kísérő intézkedések tekintetében;

ü az FP5-nek azon rásegítő intézkedései és pályázatai 2001-2002-ben, amelyek részben már az FP6-ra történő felkészülést szolgálták (NAS pályázatok);

ü a megajánlott befizetési kedvezményt és a várható PHARE támogatást figyelembe véve a 6. Keretprogramban történő részvételünk hazai költségvetésből finanszírozandó hányada 2003-ban mintegy 2 milliárd forintra tehető. (Emlékeztetőül: az 5. Keretprogram részvételi költségéhez a hazai költségvetés 2002-ben kb. 2,9 milliárd forinttal járul hozzá.)

A 6. Keretprogramot előkészítő döntési folyamat természetesen még nem zárult le. Az Európai Tanács barcelonai ajánlásának megfelelően a Bizottság mindent elkövet azért, hogy az FP6 jóváhagyási folyamata 2002 első félévében befejeződjön. Ehhez, valamint a FP6 2002 végi indításához a "döntési csomag" mindhárom elemét (a Közösségi és az Euratom Keretprogramot; a specifikus programokat és az Egyezmény 167.§-án alapuló részvételi szabályzatot) az Európai Parlamentnek (EP) és a Tanácsnak el kell fogadnia. Az egyeztetések jelenleg érzékeny fázisukban vannak az EP, a Tanács és a Bizottság képviselői között. Tekintettel az EP által továbbra is fenntartott, közel száz módosítási javaslatra, elképzelhető, hogy egyeztető („conciliation”) eljárásra is sor kerül. Különösen vitatott pont a kutatásetika kérdésköre, amelyben - mivel a tagországok képtelenek a megegyezésre - célszerű az EB álláspontjának fenntartása, továbbá az új eszközök alkalmazása, ahol a tagországok között a decemberi Tanácsülésen létrejött kompromisszumot tekintik irányadónak.

Siegler András

[Forrás: OM Nemzetközi K+F Hírlevél, 2002. május]

eEurope 2005: Új cselekvési program az információs társadalom fejlesztésére

Információs társadalom mindenki számára

Az Európai Bizottság a közelmúltban új cselekvési programot fogadott el az információs társadalom fejlesztésére, amely elsősorban a korszerű on-line közszolgáltatások kiterjesztésére, a versenyképes áron elérhető, nagy sávszélességű internet-hozzáférésre, valamint az infrastruktúra biztonságossá tételére irányul.

Az „eEurope 2005: Információs társadalom mindenki számára” elnevezésű programot a június második felében tartandó sevillai EU-csúcson fogják előterjeszteni. Erkki Liikanen, a bizottság ipari és informatikai kérdésekért felelős tagja a program legfontosabb céljai között említette, hogy valamennyi közigazgatási, oktatási és egészségügyi intézményt be kell kapcsolni a nagy sávszélességű kommunikációs hálózatokba.

A Bizottság nemcsak a személyi számítógépeken alapuló internethasználatot kívánja ösztönözni, hanem számításba veszi az olyan új műszaki lehetőségeket is, mint a digitális televízió vagy a harmadik generációs mobiltelefon-hálózatok – közölte Liikanen.

A Bizottság fontosnak tartja, hogy a tagállamok – vele együttműködésben – szükség esetén nyújtsanak támogatást a nagy sávszélességű hálózatok kiépítéséhez a hátrányosabb helyzetű térségekben. Ennek érdekében a lehetőségekhez mérten igénybe vehetik majd a közösségi strukturális alapokat is, illetve pénzügyi ösztönző intézkedéseket alkalmazhatnak – fűzte hozzá az EU főbiztosa.

Az információs hálózatok biztonságosabbé tétele érdekében várhatóan a jövő év közepén megkezdi működését egy szakértői csoport, amelynek az lesz a feladata, hogy a tagországokkal közösen kidolgozza egy közös európai informatikai riasztórendszer tervét és segítse a határokon átnyúló együttműködések hatékonyabbá tételét.

A program finanszírozásához szükséges források már rendelkezésre állnak, többek között a strukturális alapok formájában. Liikanen szerint a Bizottság emellett azt szeretné, ha az e-TEN (transzeurópai kommunikációs hálózatok) programok megvalósításához nyújtható közösségi támogatások hányadának maximumát a jelenlegi 10-ről 30 százalékra emelnék.

Brüsszelben az előző ilyen cselekvési programhoz, az eEurope 2002-höz hasonlóan az eEurope 2005-nek is kulcsszerepet szánnak annak a célnak a megvalósításában, amely szerint 2010-re Európának a világ legdinamikusabban fejlődő és legversenyképesebb tudásalapú gazdasági övezetévé kell válnia. Míg azonban az előző program középpontjában elsősorban az internet-hozzáférés minél szélesebb körű elterjesztése állt, a mostani főleg arra irányul, hogy ennek eredményei már a gazdasági hatékonyság növekedésében, az elektronikus szolgáltatások mennyiségi és minőségi javulásában is jelentkezzenek, s mindennek alapját a lehető legtöbb helyen hozzáférhető nagy sávszélességű kapcsolatok alkossák.

[Forrás: Prim Online, http://www.prim.hu/online]

Mikrobiális oltóanyagok a mezőgazdaságban és a környezetvédelemben

címmel a MAE Talajtani Társaság Talajbiológiai Szakosztálya tematikus ülést rendez

2002. június 20-án 13 órai kezdettel

az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének (MTA TAKI) tanácstermében (Budapest, 1022 Herman Ottó u. 15.)

Előadó: Dr. Biró Borbála (MTA TAKI)

A COST Action 8.30. M.C. tagja

Felkért hozzászólók

Dr. Naár Zoltán (Eszterházy Károly Főiskola, Eger)

Dorrmannsné Simon Erzsébet (Csongrád megyei Talaj-fertőtlenítő Állomás, Hódmezővásárhely)

A program kapcsolódik a COST Action 8.30. WG-2 meetingjéhez: „Second generation microbial inoculants for Agriculture and Environment” címmel.

Helyszín: Hotel Bara, Budapest. Hegyalja út 34-36.

Időpont: 2002. jún. 21-22

A részvétel a szakosztályi ülésen ingyenes. A COST rendezvény részvételi feltételeit külön meghívó tartalmazza. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.

COST akció: Másodgenerációs mikrobiális oltóanyagok a mezőgazdaságban és a környezetvédelemben

Budapest, 2002. június 21-22.

COST Action 830

“Microbial Inoculants in Agriculture and Environment”

és a

MAE Talajtani Társaság Talajbiológiai Szakosztálya

előadó ülést rendez:

„Másodgenerációs mikrobiális oltóanyagok a mezőgazdaságban és a környezetvédelemben“ címmel

Budapest, 2002. június 21-22.

A rendezvény témakörei:

1. Különböző ökológiai igényeket kielégítő mikrobiális oltóanyag keverékek.

2. Az oltóanyagok és agrokemikáliák kölcsönhatásának problémái.

3. A másodgenerációs oltóanyagok technológiája és a bejegyzésükkel kapcsolatos törvényi szabályozás.

4. Szilárd fázisú fermentáció.

Rövid programkivonat:

Okon YAKOOV: Beneficial co-inoculation of legumes with Rhizobium and Azospirillum or PGPR rhizobacteria

Bernt Gerhardson: Disease control through mixed biological and chemical seed treatments

Gerard Catroux: Mixed cultures of two efficient bacterial strains as inocula…
Marco NUTI: Registration requirements for microbial inoculants in Europe…

…stb.

Részvételi lehetőség: A meghirdetett témakörökhöz kapcsolódó angol nyelvű, új hazai tudományos eredményeket tartalmazó poszterek bemutatására van lehetőség mind a kutatói, mind az alkalmazotti oldalról. A poszterek kifüggesztéséhez állványokat biztosítunk. Az állványok méretei:120x90 cm. A poszterek egy oldalas, angol nyelvű összefoglalója a konferencia kiadványban jelenik meg.

Részvételi díj: nincs, az étkezések azonban önköltségesek. A kávészünetek ára az 1. napon 1700,- a 2. napon 900 Ft/fő. Svédasztalos ebéd kb. 3000-5000 Ft./fő/nap összegben lehetséges. A költségekről a rendezőség igazolást ad. (az igényeket előre kérjük jelezni.

Határidő!!!

Június 15: bejelentkezési és absztrakt beérkezési határidő

Az absztrakt formátuma: Az absztraktot 12-es Times New Roman betűtípussal kérjük elkészíteni. A cím félkövér, nagybetűkkel írandó. Az előadó nevét kérjük aláhúzással jelölni. A szerzők neve alatt az intézet teljes címét közöljük. Az absztrakt szövege - a szóközöket is beleértve - nem haladhatja meg a 2000 karaktert. Csak a legfontosabb hivatkozásokat kérjük megjelölni.

Szálláslehetőségek:

A konferencia a Bara hotelben kerül megrendezésre (1118, Budapest, Hegyalja út 34-36.). Az ehhez kapcsolódó igényeket kérjük megadni.

Visszajelzést várunk a következő címre:

Dr. Biró Borbála

MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete,

Rhizobiológiai Kutatórészleg

1022 Budapest, Herman O. u. 15.

( 06(1) 3564-644 m.27 Fax: 06(1) 2257-495,

E-mail: biro.borbala@axelero.hu vagy hal@rissac.hu

A konferencia hazai társszervezője:

Dr. Szakács György

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,

Mezőgazdasági Kémia Technológia Tanszék

1111 Budapest, Gellért tér 4.

( 06(1) 463-1475, Fax: 06(1) 463-2598,

E-mail: gszakacs@mail.bme.hu

A résztvevő adatai:

Név
Intézmény
Cím
Telefon
Fax
e-mail
A poszter szerzői
A poszter címe
Szállásigény (igen, nem)
Érkezés
Távozás

Az Európai Unió 2003-ban Budapestre hívja a fiatal tudósokat

Philippe Busquin, az EU tudománnyal, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó főbiztosa hivatalosan tájékoztatta az oktatási miniszert, hogy az EU-ban elfogadták a Magyar Innovációs Szövetség és az Oktatási Minisztérium közös pályázatát, és először rendezik meg az EU Fiatal Tudósok Versenyét csatlakozni kívánó országban, Magyarországon, 2003 szeptemberében.

Az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatósága 1988 óta szervezi hivatalosan a Fiatal Tudósok Versenyét, melynek célja, hogy előmozdítsák a 15-20 év közötti fiatal tudósjelöltek együttműködését, és az ígéretes fiatal tehetségek fejlődéséhez hozzájáruljanak.

Évente több mint 30000 fiatal tudós, ill. tudósjelölt indul az egyes európai országokban megrendezett versenyeken. Az EU-döntő lehetőséget nyújt a legjobban szerepelt fiatalok számára, hogy bemutassák tudományos eredményeiket és kortársaikkal összemérjék tudásukat. (A 2001. évi európai döntőn 35 országból 65 pályázat képviselői, összesen 95 fiatal vett részt.)

[Forrás: Magyar Innovációs Szövetség]

Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok: Miniszteri rendelet a pénzügyi előirányzat felhasználásáról

Az oktatási miniszter 27/2002. (V. 17.) OM sz. rendelete lefekteti a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok céljára rendelt előirányzat felhasználásának és kezelésének szabályait. Így – többek között – rendelkezik a pályázati felhívásokkal kapcsolatos követelményekről, a pályázatok elbírálásáról, a szerződéskötés és támogatás feltételeiről és a támogatás felhasználásának, ill. a támogatott projekteknek az ellenőrzéséről. A rendelet a Magyar Közlöny 2002/67. számában jelent meg.

Az Európai Innovációs Teljesítményjelző Tábla

2001.

A gazdasági versenyképesség kulcskérdése az innováció területén elért teljesítmény. Az Európai Unió kitartó erőfeszítései ellenére az USA és Japán továbbra is jelentős előnnyel rendelkezik az EU-val szemben az innováció tekintetében. Jelentős előrelépésnek tekinthető azonban az a körülmény, hogy a Bizottság szakértői kidolgozták az innovációs teljesítmények mérésére alkalmas módszert és a tagállamok 2001. évi teljesítményét illusztráló táblát már ennek a módszernek a segítségével állították össze.

2000 márciusában a lisszaboni Európai Tanács kettős célt tűzött az unió elé: egyrészt a szociális kohézió erősítését, másrészt azt, hogy az unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon a következő évtizedben. A tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy az Európai Kutatási Térség (ERA) megvalósítása az egyik kulcsfontosságú feltétel ahhoz, hogy az EU és a tagállamok erőfeszítéseit a korábbinál eredményesebben tudják összehangolni. A Bizottság elemző-értékelő állásfoglalásai az ERA létrehozásáról és a tudásalapú gazdaságban továbbfejlesztendő innovációról, valamint a következő kutatási és technológiafejlesztési keretprogramra vonatkozó határozat-tervezet kimunkálása fontos lépések voltak a lisszaboni csúcson kijelölt célok eléréséhez vezető úton.

Az Európai Bizottságnak a lisszaboni Európai Tanács kezdeményezésére több összehasonlító értékelésre (benchmarking) alkalmas módszert és rendszert kellett kidolgoznia, és ezek egyike volt az innováció terén elért teljesítmények bemutatására és összehasonlítására lehetőséget nyújtó tábla megalkotása. Az Európai Innovációs Teljesítményjelző Tábla összeállítása a lisszaboni Európai Tanács kifejezett kérésére történt.

A tábla az alábbi négy területre vonatkozó statisztikai adatok elemzésére épül: emberi erőforrások, tudásteremtés, az új tudás átadása és alkalmazása, s végül innovációfinanszírozás, innovációs output és innovációs piacok. A szóban forgó négy területen belül 17 „strukturális mutatót (indikátort) jelöltek ki. A tábla bemutatja az eredményeket és tendenciákat, továbbá rávilágít a tagállamok teljesítményeinek erős és gyenge pontjaira.

Az EU vezető országai jó néhány innovációs mutató tekintetében számottevően megelőzik az Egyesült Államokat és Japánt. Az Egyesült Királyság, Írország és Franciaország például világviszonylatban élen járnak a természettudományi és műszaki szakokon végzettek számát tekintve; Finnország, Hollandia és Svédország a költségvetési forrásból finanszírozott K+F terén, Svédország az üzleti, vállalkozási forrásból finanszírozott K+F tekintetében, míg Hollandia, Svédország és Dánia az otthoni internet-hozzáférés számát illetően állnak az élen. Mindez szemléletesen mutatja azt a hatalmas potenciált, amely a jól bevált gyakorlat cseréje és a kölcsönös tanulás tekintetében az EU-ban rendelkezésre áll a Lisszabonban definiált „nyílt koordinációs eljárás”, valamint az unió és a tagállamok közötti együttműködés elmélyítése révén, amely tényezők az Európai Kutatási Térség lényegét képezik.

Ami az EU egészét illeti, tíz olyan innovációs mutató változásairól készült elemzés, amelyekre vonatkozóan rendelkezésre állnak az elmúlt 4-6 év adatai. Az elemzések szerint javulás hat, semmilyen lényegi változás egy, romlás pedig három indikátor tekintetében állapítható meg: ez utóbbiak a költségvetésből finanszírozott K+F, a magánerős K+F és a csúcstechnológiát alkalmazó feldolgozó ipar értéktermelése. Az USA és az EU jelenlegi innovációs teljesítményeinek összehasonlításából az állapítható meg, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma, az üzleti szféra által finanszírozott K+F, az otthoni internet hozzáférés és a bejelentett csúcstechnológiai szabadalmak száma tartoznak azokhoz a területekhez, amelyekben az USA előnye a legnagyobb, míg az EU csak a természettudományi és műszaki szakokon végzettek számát tekintve, és az IKT-beruházások (Információs és Kommunikációs Technológiák) területén vezet. Japánt az EU mindössze az IKT-ráfordítások tekintetében előzi meg. Az internet hozzáférés tekintetében Japán és az EU azonos szinten vannak, míg az üzleti szféra által finanszírozott K+F vonatkozásában Japán lényegesen (csaknem az EU átlag kétszerese) túlszárnyalja az EU-t, és, kisebb mértékben ugyan, de megelőzi a természettudományi és műszaki szakokon végzettek számát, a költségvetésből finanszírozott K+F mértékét és a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkaerő részarányát illetően is.

Az Innovációs Teljesítményjelző Tábla részletes elemzéssel szolgál mind az egyes országok, mind az egyes mutatók vonatkozásában. Annak érdekében, hogy általános képet kaphassunk a tagállamok innovációs teljesítményeiről, kísérleti jelleggel egy összevont innovációs index (SII) és az egyes országokat jellemző általános országtrendek kerültek kiszámításra (ld. 1. ábra). A vízszintes tengely felett elhelyezkedő országok átlagot meghaladó innovációs index-szel rendelkeznek, míg a függőleges tengelytől jobbra lévő országok országtrendje jobb az EU átlagnál. Ez a két tengely négy mezőre osztja az ábrát. A jobb felső mezőben lévő országok az „előrehaladás” pozíciójában vannak, mert mind az összevont innovációs indexüket, mind pedig a trendmutatóik változásait tekintve az EU átlag felett foglalnak helyet. Ezzel szemben a bal alsó mezőben található országokra a „további lemaradás” a jellemző, mert ők mindkét változó tekintetében elmaradnak az EU átlagtól.

Valamennyi tagállam innovációs teljesítménye javult az elmúlt időszakban. Három országnál a jelenlegi gyengébb teljesítmény mellett is egyértelműen kirajzolódik a felfejlődés tendenciája; Görögország, Luxembourg és Spanyolország egyértelműen a „felzárkózás” stádiumában van. Az EU három legnagyobb gazdasága szintén javult, de javulásuk mértéke elmarad az EU átlagtól. Közülük az Egyesült Királyság javult a leggyorsabban. A leginnovatívabb EU országok, Dánia és Finnország „előre halad”; Svédország az EU átlagnak megfelelően javult, Hollandia javulása viszont elmaradt az EU átlagtól.

1. ábra: Az Európai Innovációs Teljesítményjelző Tábla 2001. évi eredményei

Bár lényeges különbségek lelhetők fel az egyes EU tagállamok innovációs teljesítményei között, nem lehet azt állítani, hogy létezik „egyetlen optimális stratégia” az innovációpolitika számára. A tagállamok közötti különbségek különösen a következő négy indikátor tekintetében szembetűnőek: élethosszig tartó tanulás, az üzleti, vállalkozási forrásból finanszírozott K+F, csúcstechnológiai szabadalmi bejelentések száma és az innovációs együttműködésben résztvevő KKV-k részaránya. A különbségek azokon a területeken a legjelentősebbek, amelyeket a magántulajdonra épülő döntéshozatali mechanizmusok közvetlenül befolyásolnak. Ezzel szemben kisebbek az eltérések a tagállamok között a legtöbb olyan mutató tekintetében, amelyeken erőteljesen érvényesül a kormányzati politika. Ilyen területek például a felsőfokú oktatás vagy a költségvetési forrásból finanszírozott K+F beruházások.

Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a költségvetési, valamint a magánerős K+F ráfordítások csökkenése a 90-es évek elejétől megállt, sőt 1996-tól az üzleti, vállalkozási forrásból finanszírozott K+F mértéke számos EU tagállamban növekedett is. 1994 óta azonban a magánerős K+F ráfordítások mind Japánban, mind az Egyesült Államokban igen gyors ütemben növekedtek, aminek következtében az EU tagállamok további elmaradást voltak kénytelenek elkönyvelni a szóban forgó területen. Ezen túlmenően az USA mintegy hétszer annyi csúcstechnológiai szabadalmi bejelentéssel rendelkezik Európában, mint az európaiak az USA-ban. Japán vonatkozásában a helyzet csaknem ugyanilyen kiegyensúlyozatlanságot mutat. Az az erős pozíció, amelyet Japán a csúcstechnológiai szabadalmi bejelentések terén az USA-ban kivívott, azt mutatja, hogy az EU számára is van lehetőség a fejlődésre ezen a területen.

A Teljesítményjelző Tábla alapján végzett elemzések eredményeit évente közzéteszik, ezzel is segítve az innovációpolitika terén folytatott európai együttműködés elmélyítését. Az Innovációs Teljesítményjelző Tábla minősége a tagállamokból érkező statisztikai adatoktól függ. Ezzel összefüggésben a Bizottság azt ajánlja, hogy a tagállamok különös figyelmet fordítsanak a Közösségi Innovációs Szemlében (CIS) foglalt adatok határidőre történő összeállítására és frissítésére.

Az innováció igen fontos regionális dimenzióval rendelkezik és a Bizottság felhívta az európai régiókat arra, hogy aktívan vegyenek részt az innovációpolitika összehasonlító értékelésében. A régiók szerepvállalásának függvényében és attól függően, hogy rendelkezésre állnak-e a megfelelő adatok, a regionális dimenziót tovább lehet fejleszteni a 2002. évi Innovációs Teljesítményjelző Tábla keretében.

További információ: http:/www.cordis.lu/innovation-smes/scoreboard/home/html

[Forrás: Régió Magyarország]

Megjelent az „Innovation and Technology Transfer” (ITT) c. kiadvány 2002. évi 3. száma

Az Európai Bizottság Vállalkozás Főigazgatósága által évente hat alkalommal megjelentetett kiadvány térítésmentesen beszerezhető és az interneten is megtalálható a következő címen: http://www.cordis.lu/itt/itt-en/home.html. Az alábbiakban közöljük a közelmúltban megjelent kiadványban megtalálható fontosabb írások címeit:

· Research - necessary, but not sufficient

· Pressing forward to the knowledge society

Dossier: Great leap forward

· 1. A broader view of innovation

· 2. An integrated plan

· 3. Not a zero-sum game

o Resources for innovation and development

o Castilla y León - regional showcase

Innovation/SMEs

· Reassessing research funding

· The university-industry interface

· Managing complexity - the new challenge

· The nuts and bolts of co-operative research

· The IPR-Helpdesk is back!

· A good TIP

Programmes and Projects

· Space - but not as we know it

RTD info

Magazine for European Research, 2002 április

Tartalomjegyzék

Cancer, a European priority

Prevention, detection, treatment… Fundamental and clinical research are joining forces to fight a disease whose varied and complex forms present a challenge to the efforts of scientists and doctors alike. RTD info looks at the progress of the latest research strategies and the vital work of cancer information networks.

Sixth Framework Programme (2002-2006)

Following a political agreement at the Council of Ministers, and with its content and budget now set, the new directions taken are giving real shape to the European Research Area.

Interview: European research steers a new course

European Research Commissioner Philippe Busquin sets out the main thrust and summarises the thinking behind it.

The home straight

A preview of the Sixth Framework Programme due to be adopted this summer.

Research 2002: the big November meeting

All about the launch conference in Brussels.

Portrait: The correct use of mathematics

RTD info meets Giorgio Israel (La Sapienza University, Rome), expert on the history of mathematics, humanist and philosopher who is concerned about the aberrations of the technosciences, the misuse of mathematics and the foundations for a new rationality.

Digest

Opinions, Letters, New sin brief,

Publications, Diary, Calls for proposals

Enlargement: Partners in excellence

Thirty-four multidisciplinary centres of excellence in 11 candidate countries benefit from union support. These new scientific and technological partners who will be strengthening the European Research Area are presented here complete with useful addresses.

Oceanography: A floating phenomenon

Polarstern, the star of German oceanography, spends its time sailing between the Arctic and the Antarctic. Its nine on-board laboratories are staffed by a succession of scientific teams studying such matters as climatology, marine biology, underwater geophysics and continental drift.

International research: Indian resolve

After its spectacular success in the computing sector, India is now turning to other high-tech fields, such as biotechnology. It has just signed a mutual scientific cooperation agreement with the Union which marks a major departure from the usual notion of development assistance

Health: The mobile phone: friend or foe?

Are the electromagnetic waves emitted by mobile phones and other everyday on-line technologies damaging to health? Scientists are unsure, the WHO is cautious, and the Union is backing new research on this problem for science and society.

Innovation: Technology without borders

The specialised experts from the IRCs, which form a solid network throughout Europe, are helping SMEs with a high technological potential to conclude successful international cooperation agreements.

Az RTD info-t az EU Bizottság „Kutatás” Főigazgatósága kéthavonta adja ki. A kiadvány díjmentesen beszerezhető, és a http://europa.eu.int/comm/research internet címen megtalálható.

EGYÉB INFORMÁCIÓK A frissítés dátuma: 2002. május 31.

INNOSTART projektek

A BIC On-line - információszolgáltató adatbázis

Az INNOSTART Alapítvány az adatbázis létrehozásával a hazai kis-és középvállalkozások, kutatóintézetek, egyetemek kutatás-fejlesztési eredményeinek gyakorlati megvalósulását, piaci hasznosulását kívánja elősegíteni. Az adatbázis segítségével a K+F intézményeknek és a KKV szektornak lehetősége nyílik az aktuális információkhoz való gyors hozzájutásra, partner-, illetve befektető keresésére, és közvetett módon az innovatív ötletek, termékek piacra juttatására.

Az INNOSTART további célja volt, hogy egy korszerű informatikai technológia és infrastruktúra megvalósításával, és az ezen nyújtandó tudásalapú e-kereskedelmi szolgáltatás bevezetésével és elterjesztésével a BIC On-line hozzájáruljon a hazai információs társadalom fejlődéséhez.

A BIC On-line szolgáltatásait az alábbi négy témakörbe soroltuk:

· Virtuális oktatási és média központ

Ezeken belül Önnek lehetősége nyílik:

Amennyiben igénybe kívánja venni a BIC On line szolgáltatásait kérjük kattintson az alábbi lehetőségre, ahol regisztrálni tudja magát.

[http://www.innostart.hu]

ISTER projekt

Az ISTER projekt az Európai Unió 5. Keretprogramjának, kutatási és iparfejlesztési alprogramjában kiírt, "vállalatalapítási mechanizmusok" felhívás keretében jött létre, az osztrák, szlovák és magyar szomszédos határmenti régiók területén működő kis és középvállalkozások támogatására. Mivel azonban az Innostart egész országra kiterjedő kapcsolatrendszerrel bír, így tevékenysége nem korlátozódik egy régióra, hanem Magyarország egész területére kiterjesztette. A projektben a BIC Bratislava, BIC Burgerland és az Innostart vesz részt.

Az ISTER projekt keretén belül egy virtuális inkubátor létrehozására kerül sor. A virtuális inkubálás részben az Interneten található honlapon (www.bic.sk/ister) keresztül valósul meg, ahol az érdeklődők hasznos információkat találhatnak a partner szervezetekről, valamint a projektben résztvevő vállalkozásokról (résztvevő cégekről készített adatbázis). Tapasztalt szakemberek irányításával, a partner szervezetek által kínált szolgáltatásokat az inkubálandó cégek igényeihez igazítják. A szolgáltatások a határon túli együttműködésre fókuszálva kerülnek kialakításra. A projekt egyik hosszú távú célja, hogy az EU más régiói között is előmozdítsa és serkentse a határok menti együttműködést a kedvező eredmények bemutatásával.

A projekt határon átnyúló együttműködési ambíciókkal rendelkező innovatív kis és középvállalkozások vehetnek részt. A szolgáltatások a következő területekre koncentrálnak:

· Régión belüli export elősegítése

· Határon átnyúló együttműködés kialakításával egyéb tevékenységek előmozdítására

A projekt célja, hogy a megkeresett 5000 vállalkozásból 100 potenciális jelölt értékelése után a 15 inkubálási célokra leginkább alkalmas vállalkozást kiválasszák, és őket szolgáltatásaikkal támogassák, határon átnyúló együttműködés kialakításának céljából.

Innovation without frontiers - az ISTER program összefoglalója - megjelent az EU Innovation & Technology Transfer újságának 2002. első számában

Az ITDH Euro Info Központ gondozásában megjelent
az Európa Füzetek „CE jelölés az ipari termékeken” című sorozat újabb 8 kötete

Az első kötet az Alapvető tudnivalókat tartalmazta.

A további kötetek témái:

2. Gépek biztonsági követelményei
3. Villamos termékek biztonsági követelményei /LVD/
4. Elektromágneses összeférhetőség /EMC/
5. Gázfogyasztó készülékek
6. Melegvízkazánok
7. Orvostechnikai eszközök
8. Játékszerek biztonságossága
9. Nyomástartó edények, nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményei.

TÁJÉKOZTATÓ AZ EURO INFO SERVICE MAGYAR NYELVŰ KIADVÁNYAIRÓL

E, mint Európa

Az európai uniós szövegkörnyezetben leggyakrabban előforduló fogalmak értelmezései

Az EU hivatalos kiadványait Magyarországon forgalmazó Euro Info Service legújabb, magyar nyelvű könyve.

A könyv célja, hogy a magyar csatlakozás közeledtével segítse a magyar és idegen nyelvű európai u0niós szakanyagokat olvasók eligazodását a folyamatosan bővülő EU kifejezések, információs források, programok, politikák útvesztőjében.

Az E mint Európa elsősorban az EU jövőjét meghatározó aktuális javaslatokban, jelentésekben, valamint egyéb Európai uniós szakirodalomban felbukkanó fogalmak részletesebb magyarázatát tartalmazza.

"A kötet nem csupán célkeresésre alkalmas, hanem önmagában is rendkívül olvasmányos, EU ismereteinket jelentősen bővítő, hasznos kiadvány, melyet valamennyi, Európai Unió iránt érdeklődő honfitársamnak ajánlok" (részlet dr. Göncz Árpád előszavából)

Várható megjelenés: 2002. június

Megrendelhető: Euro Info Service

1137 Bp. Szt. István krt. 12. Tel: 329-21-70, Fax: 349-20-53;

E-mail: euroinIntfo@euroinfo.hu

Internet: www.euroinfo.hu

EGYÉB INFORMÁCIÓK A frissítés dátuma: 2002. május 24.

Beszámoló a Go Digital kezdeményezés
eddigi eredményeiről és a témában szervezett konferencia tapasztalatairól

2002. május 16-án került sor az eEurope: „SMEs Go Digital” konferenciára.

A konferenciáról röviden beszámol a Cordis NEWS 2002. május 21-i híre is (RCN=18419).

1. Összefoglaló a Go Digital kezdeményezés eddig eredményeit ismertető jelentésről

Forrás: Go Digital Progress Report 2001-2002; SEC(2002)566, 2002. május 13.

A Lisszaboni csúcsértekezlet döntéseivel összhangban a kis- és középvállalkozások digitális tevékenységének támogatását célozta meg az eEurope 2002 részeként 2001. márciusában indított Go Digital akcióterv. Az akciótervet az Információs Társadalmi Technológiák Főigazgatóság és a Vállalati Főigazgatóság közösen hajtották végre.

A Go Digital kezdeményezés során megpróbálták azonosítani a KKV-k e-business tevékenysége előtt álló akadályokat; javaslatokat tenni specifikus akciókra a KKV-k elektronikus tevékenységének ösztönzése érdekében; megteremteni a vonatkozó európai, nemzeti, regionális és helyi szintű politikák összhangját; következtetéseket levonni a gyakorlati tapasztalatok és az összehasonlító-elemző eljárás eredményei alapján.

A statisztikai adatok tanúsága szerint 1999. és 2001. között a KKV-k hozzáférése az Internethez jelentősen javult és meghaladja a 70%-ot, mind a mikrovállalkozások (70%), mind a kis- (80%) és középvállalkozások (92%) esetében.

A 2001-ben az ENSR (European Network for SME Research) által elvégzett közvélemény-kutatás szerint a KKV-ket az Internet használatától leginkább visszatartó tényezők:

Ÿ az a meggyőződés, hogy saját termékük esetében ez a technológia nem alkalmazható (a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében rendre 43%, 40% és 40%);

Ÿ nincs megfelelően képzett személyzet (17%, 20%, 16%);

Ÿ nem éri meg (18%, 14%, 16%).

Ugyanezen a területen végzett 2001-es Eurostat felmérés szerint az indokok a következők:

Ÿ a bevezetési költségek túl magasak (az egyes tagországokban 6%-27% között);

Ÿ az internet hozzáférés túl drága (7%-19%);

Ÿ a képzettség hiánya (6%-23%);

Ÿ a nyereség hiánya (7%-27%);

Ÿ az adatforgalom túl lassú/instabil (9%-39%);

Ÿ biztonság hiánya (20%-40%).

Az elektronikus vásárlások alkalmazása ellen a KKV-k véleménye szerint legfőképp a jogi és a fizetési eljárással kapcsolatos bizonytalanság szól. További érvet jelent a javak és a szolgáltatások hozzáférhetetlensége és a más elektronikus kereskedők egyelőre alacsony száma.

Az elektronikus eladások alkalmazása ellen a KKV-k véleménye szerint leginkább az szól, hogy saját termékeik és szolgáltatásaik esetében ez a technológia nem alkalmazható, de felmerültek kételyek a potenciális eladási csatornák közötti konfliktusokkal, a jogi bizonytalanságokkal, a fizetések bizonytalanságával és az elektronikus kereskedelmi rendszerek költségeivel kapcsolatban is.

A Go Digital kezdeményezés három fő prioritást tartalmazott:

Ÿ kedvező környezet kialakítása az elektronikus üzletek és vállalkozások számára az alkalmazandó jogszabályokkal kapcsolatos információ nyújtásával és a nemzeti támogatási politikák összehasonlító elemzésével;

Ÿ az elektronikus üzletek bevezetésének megkönnyítése a tájékoztatással, kísérleti projektek és nyílt szabványok támogatásával;

Ÿ hozzájárulni a információ- és kommunikációs technológiai ismeretek elsajátításához az állami és a magánszféra kapcsolatának erősítésével, valamint a tagállamok közti párbeszéd fokozásával.

A Go Digital kezdeményezés akciói:

1. Az elektronikus üzletelést támogató nemzeti és regionális stratégiák összehasonlító elemzése

A tagállamok és Norvégia részvételével felállítottak egy szakértői csoportot (eBusiness Policy Group - EBGP), amely jelentést készített az információtechnológia és az elektronikus kereskedelem alkalmazásának jelenlegi helyzetéről. A jelentés hozzáférhető az Interneten:

http://europa.eu.int/comm/enterprise/ict/policy/doc/mb-2002-02-07-fsrv1.pdf

Jelenleg folyamatban van a nemzeti és regionális politikák értékelése előre meghatározott indikátorok segítségével. 2002 júniusában kerül megrendezésre egy konferencia, melyen többek között ismertetik az összehasonlító elemző eljárás eredményeit. Az összehasonlító elemző eljárás fő megállapításait és a kitűzött ágazat-politikai célokat várhatóan 2002. november 6-án mutatják be az Ipari Tanácsnak.

2. Az információtechnológia és az elektronikus kereskedelem alkalmazásának mérése

2002 júniusában indítják útjára azt a piac-figyelő szolgáltatást, amely kifejleszti és rendszeresen közzéteszi a KKV-k ICT és e-Commerce alkalmazásait, valamint az ezek hatását mérő indikátorokat.

További információ:

http://europa.eu.int/comm/enterprise/ict/policy/market-watch.htm

3. Az információhoz történő hozzáférés javítása és visszajelzések gyűjtése az elektronikus kereskedelem jogi szabályozásának területéről

A Vállalkozási Főigazgatóság 2002. márciusában publikálta az e-Business jogi honlap kialakításra vonatkozó felhívást, melynek feladata hogy on-line információs szolgáltatást nyújtson elsősorban az elektronikus kereskedelmi jogszabályokról és az ön-szabályozási kezdeményezésekről.

Hasonló területet céloz meg az IST program projektje, és ez a szolgáltatás már hozzáférhető a következő címen:

http://www.eLexPortal.com

A további akciósorok címszavakban:

4. Elektronikus üzletek interoperabilitása;

5. információ az internet alkalmazásának lehetőségeiről;

6. az elektronikus kereskedelem beindítása;

7. hitelgarancia szolgáltatás KKV-k számára;

8. a strukturális alapok használatának támogatása;

9. az ipari kezdeményezések támogatása;

10. az ICT Skills Monitoring Group létrehozása a tagállamokkal;

11. képzési program indítása KKV-k számára.

A Go Digital kezdeményezés keretében 6 olyan technológia kipróbálási projektet is indítottak, amelyek egyes új technológiák alakalmazhatóságát vizsgálják. A projektek összesen 400 európai KKV-t érintettek.

2. A konferencia fontosabb eseményei

A Go Digital kezdeményezés jelentőségét és sikereit mutatja az a tény is, hogy a program mindössze másfél éves múltja ellenére a konferencián 500 résztvevő jelent meg.

A konferencia rangját jelzi, hogy azon az Információs Társadalmi Technológiák Főigazgatóság leköszönő és az őt a közeljövőben felváltó főigazgatója (Robert Verrue és Fabio Colasanti) egyaránt részt vett.

Megállapítások a Go Digital konferencia plenáris üléséről:

Ÿ Az induláshoz szükséges keretfeltételek: adó- és jogszabályok, adózási és jogi szakértők; a KKV-kat előnyben részesítő - például adózási - intézkedések; támogató programok és politikák például a nehezen hozzáférhető információk beszerzésének megkönnyítésére;

Ÿ a technológia csak eszköz, egy jó ötletet mélyebb ismeretek nélkül is meg lehet valósítani, de pontosan ismerni kell a lehetőségeket;

Ÿ az 5. Keretprogramban a források 24%-a került KKV-khoz, ennek 44%-a származott az IST programtól. Komoly ellentmondás, hogy a 6. Keretprogramban költségvetéséből 15%-ot szánnak a KKV-k számára biztosítani, ami ezen a területen visszalépést jelentene a jelenlegi szinthez képest;

Ÿ többen fájlalták, hogy a Go Digital csak politikai kezdeményezés, elosztható források nem állnak rendelkezésre;

Ÿ a kormányzat részéről lendületet kell adni a KKV-k internetes tevékenységéhez, ennek egyik módja az eKormányzat, és főleg az eBeszerzések;

Ÿ a kedvezőtlen tapasztalatokból is rengeteget lehet tanulni;

Ÿ a Go Digital valójában egy hosszú folyamat: első lépésben a KKV internet hozzáférést szerez, később megjelenik a hálón, majd tudás-menedzsmentjét átalakítja a követelményeknek megfelelően, később a teljes termelési és üzleti modelljét átszervezi,

Ÿ nem szabad elfeledni, hogy a KKV gyűjtőfogalom, egy 250 fős cégtől egy egyszemélyes vállalkozásig mindent lefed, és az ágazati különbségek is hatalmasak. Ezért a támogatás szerkezetének is megfelelően rugalmasnak kell lennie;

Ÿ szükség van az ismeretek növelését célzó kampányokra, például ki lehetne alakítani egy tanácsadó hálózatot;

Ÿ a szélessávú internetes hozzáférés elterjedésében az utolsó láncszem tulajdonosai - a hagyományos telefon szolgáltatók - nem érdekeltek;

Ÿ a KKV-k rákényszerülnek a fejlesztésre, míg a nagy vállalatok lobbyerejüknél és piaci befolyásuknál fogva nincsenek erre rákényszerítve;

Ÿ a digitális megosztottság regionális szinten is érvényes (például Olaszország északi és déli része között).

A délutáni szekciók (technológia, vállalkozás, ismeretek és képzettségek, biztonsági kérdések) során az egyes szekciókban a következő kérdéseket vitatták meg:

1. Technológia

Ÿ A biztonság kérdése és az ezzel kapcsolatos feladatok gyors megoldása kritikus fontosságú;

Ÿ a KKV-k számára a technológia bevezetése akkor jelent vonzó alternatívát, ha nyereségességi szempontból is vonzó;

Ÿ a felmerülő - főként technológiai - feladatok kihelyezése;

Ÿ a függőségi viszonyok csökkentése érdekében pán-európai megoldásokra van szükség;

Ÿ új szolgáltatási üzleti modell;

Ÿ kedvezőbb szabályozási környezet;

Ÿ a KKV-knek szükségük van ICT, eBusiness és szervezeti ismeretekre, ezekhez elengedhetetlen az eTanulás és új szervezésű keresőmotorok alkalmazása (utóbbi esetében kizárólag a Google elégíti ki a mai igényeket, de egy KKV számára ez sem megfelelő eszköz);

Ÿ a kutatásnak nem a technológia fejlesztésére hanem a technológiák hozzáférhetőségére kell helyeznie a hangsúlyt;

Ÿ a személyes tanácsadás és segítség szerepe nem nélkülözhető.

2. Vállalkozás

Ÿ Az ismeretek mélysége az elektronikus levelezés alapvető ismeretétől az eBusiness alkalmazásáig széles körben szóródnak;

Ÿ a helyi kormányzatok és a nagyvállalatok szerepe az eBeszerzés-ben;

Ÿ jó és rossz tapasztalatok vizsgálata;

Ÿ a várost és vidéket megosztó digitális szakadék;

Ÿ biztonság és hozzáférhetetlenség;

Ÿ az adóharmonizáció szükségessége.

3. Ismeretek és képzettségek

Ÿ Szükség van a figyelem-felhívási kampányok folytatására;

Ÿ a figyelemfelkeltő kampányoknak a továbbiakban az átfogó megértést kell megcélozniuk;

Ÿ az eKereskedelem középpontba állítása túlságosan leszűkíti a tevékenységet, fontos a menedzsment ismeretek és a know-how átadása is;

Ÿ kiemelkedő a közvetítők szerepe (és ezek hitelessége);

Ÿ szektor-specifikus hálózatokra van szükség.

4. Biztonsági kérdések

Ÿ Ebbe a témakörbe nem csak az internetes bűntények (azaz az ún. cybercrime) tartoznak, hanem ezen felül az adatvédelem, valamint a hálózati és információs biztonság teljes egésze is (például hozzáférhetőség, az adatok megbízhatósága és elérhetősége, a jogosulatlan hozzáférés, a természeti csapások és balesetek kezelése);

Ÿ fontos a fenyegetések detektálásának megértése;

Ÿ biztonsági és információs hálózatokra van szükség;

Ÿ a legfőbb problémát a jogi kérdések, a szabványok bevezetésének elhúzódása jelenti;

Ÿ kritikus a korai figyelmeztető rendszerek kifejlesztése.

A jövőre vonatkozó tervek

Mivel a Go Digital kezdeményezés az eEurope akcióterv része, ezért 2002-ben lejár. A széles körű konszenzussal összhangban ilyen típusú tevékenység valószínűleg fontos szerepet kap az eEurope 2005 akciótervben is.

Az új „eEurope 2005” akcióterv jelenleg kidolgozás alatt áll, ezért csak előzetes elképzeléseket tudtak ismertetni. Az új akciótervben fontos szerepet szánnak az eTanulásnak, az eEgészségnek és nagyobb hangsúlyt kívánnak helyezni a lisszaboni célokra (nevezetesen új állások létesítésére, gazdasági növekedésre, valamint a versenyképesség és a hatékonyság fokozására). Tovább akarják építeni a bizalmat, hogy ezzel is segítsék az on-line fizetés elterjedését. A digitális aláírás bevezetése az eKormányzat akció részeként folyamatban van. Folytatni akarják az összehasonlító-elemző eljárásokat is. További cél az olcsó szélessávú internetes hozzáférés elérése.

Az elektronikus alkalmazások elterjedéshez alkalmasnak ítélik meg a helyzetet a dotcom-lázat követő visszaeső trend fordulása miatt.

[HUNOR IRODA – Brüsszel]

Összefoglaló a kutatási infrastruktúrák támogatásáról a 6. Keretprogram folyamán

Az összefoglaló egy vitaalapnak szánt Bizottsági dokumentumot és egy kutatási infrastruktúrákkal kapcsolatos új európai fórum létrehozásáról szóló hírt mutat be.

Forrás:

1. A 6. keretprogram során a kutatási infrastruktúráknak nyújtott támogatásról szóló munkadokumentum, 2002. május 2.

Eredeti cím: Support for research infrastructures in the FP6 specific programme on "Structuring the European Research Area", Working document

A dokumentum elérhető a következő Internetes honlapon:

http://europa.eu.int/comm/research/fp6/infrastructures_en.html

2. Cordis NEWS, 2002. április 26. RCN=18315

Eredeti cím: New EU forum on research infrastructures gets underway

Az első dokumentum általános leírást nyújt a kutatási infrastruktúrák támogatásáról, valamint az akciók megvalósításának menetéről.

A Cordis hír beszámol az új európai kutatási infrastruktúrák fejlesztésének segítségéül szánt stratégiai fórum április 25-ei megnyitójáról.

Kutatási infrastruktúrák európai stratégiai fóruma

(European strategy forum on research infrastructures)

A fórum célja, hogy multidiszciplináris helyszínt szolgáltasson a nagyberendezésekkel - például szuperszámítógépekkel, adatbázisokkal és nagy léptékű tudományos berendezésekkel - dolgozó tudományos közösségek igényeinek figyelemmel kísérésére. A fórum támogatni fogja az infrastruktúrákra vonatkozó egységes európai politikát és új lendületet ad a rendelkezésre álló létesítmények fenntartásának és az új infrastruktúrák létesítésének egyre összetettebb döntéshozatali eljárásai során.

Kizárólag a 15 tagállam tudományért felelős minisztereinek képviselői tagjai a fórumnak, melynek létrehozását a Bizottság kezdeményezte. A fórum az európai nemzetközi projektek inkubátoraként az új kutatási infrastruktúrák kifejlesztésében is segédkezik.

Philippe Busquin kutatási főbiztos nyilatkozata szerint a fórum létrehozása fontos lépést jelent az Európai Kutatási Térség megalkotása felé.

Kutatási infrastruktúrák támogatása a 6. Keretprogramban

Az egyes sémák megvalósítása természetesen a 6. KP Részvételi Szabályainak megváltozása esetén módosulhat, ezért az összefoglaló alapjául szolgáló dokumentumot rendszeresen frissíteni tervezik.

A magas színvonalú európai kutatási teljesítmény fenntartásához elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra. Az ennek támogatására hivatott akciók célkitűzései:

Ÿ az európai kutatók hozzáférésének biztosítása a kutatások elvégzéséhez szükséges infrastruktúra használatához a létesítmény földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül;

Ÿ az új és továbbfejlesztett, európai jelentőségű, az európai kutatási közösség igényeit tükröző infrastruktúrák optimális fejlesztésének támogatása.

A kutatási infrastruktúra fogalma alatt az akadémiai és ipari szektorok számára alapvető szolgáltatást nyújtó létesítmény vagy más forrás értendő. Ezért kutatási infrastruktúra lehet adott helyen elhelyezkedő, megosztott (földrajzilag nem egy helyre eső létesítmények hálózata - pl. Grid-ek) vagy virtuális (elektronikus szolgáltatás) is.

Mind az infrastruktúráknak adott támogatást, mind a kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférést alulról jövő kezdeményezések alapján fogják biztosítani, azaz előre meghatározott prioritások nélkül, ill. a potenciális felhasználók kutatási prioritásaitól függetlenül. (ezért ezek az akciók ebből a szempontból kiegészítőleg hatnak a 6. KP két fő eszköze - az integrált projektek és a kiválósági hálózatok mellett).

1. A támogatási módok

1. Nemzetközi hozzáférés (transnational access)

2. Integrált infrastruktúra kezdeményezések (Integrated Infrastructure Initiatives - I3)

3. Kommunikációs hálózatok fejlesztése (Communication Network Development)

4. Infrastruktúrák előkészítése (Design Studies)

5. Új infrastruktúrák létrehozása (Construction of New Infrastructures)

6. Specifikus támogatási intézkedések (Specific Support Measures)

2. A pályázati felhívások tervezett menetrendje és költségvetési előirányzatok

A teljes költségvetési előirányzat 465 millió euró ezekre az akciókra (a GEANT-ra és GRID-ekre elkülönített 200 millió eurón felül). A rezsi és adminisztratív költségek figyelembe vételével ez nagyjából 450 millió euró pályázaton elosztható összeget jelent.

1+2. (Nemzetek közötti hozzáférés és I3): legalább 250 millió euró.

Felhívások	Közzététel	Tervezett költségvetés	Szerződések valószínű kezdete
1.	2002 eleje - 2003 vége	190 millió euró	2003 vége - 2004 eleje
2.	2004 vége	60 millió euró	2005 vége

4+5. (Infrastruktúrák előkészítése és Új infrastruktúrák létrehozása): legfeljebb 198 millió euró.

Felhívás

Közzététel

Tervezett költségvetés

Szerződések valószínű kezdete

2003 közepe (nyílt leadású felhívás szakaszos értékeléssel)

max. 198 millió euró

2004 eleje

2005 eleje

2006 eleje

6. (Specifikus támogatási intézkedések): legfeljebb 2 millió euró.

Felhívás

Közzététel

Tervezett költségvetés

Szerződések valószínű kezdete

2003 közepe (nyílt leadású felhívás szakaszos értékeléssel)

max. 2 millió euró

2004 eleje

2005 eleje

2006 eleje

3. A támogatási módok részletezése

3.1 Nemzetközi hozzáférés (transnational access)

A séma célja a kutatócsoportok számára biztosítani a hozzáférést az egyes nagy kutatói infrastruktúrákhoz. Ezek azok az Európában ritka, világszínvonalú szolgáltatásokat nyújtó infrastrukturális létesítmények, amelyek az adott területen beruházási és fenntartási költségeiket illetően különösen kiemelkedők.

A Közösségi hozzájárulás az infrastruktúrának otthont adó országon kívüli tag- és csatlakozó államok kutatócsoportjai számára a hozzáférési költségek 100%-ig terjedhet. A hozzáférési költségeket vagy az ún. User Fee rendszer alapján, vagy a felmerülő addicionális költségek alapján számolják ki. A Közösségi hozzájárulás hasonlóan 100%-ig fedezheti a kutatócsoport látogatásához kapcsolódó utazási és megélhetési költségeket.

A Közösségi hozzájárulás nem fordítható az infrastruktúra tőkeköltségeire.

Egy-egy infrastruktúra évente 100-750 ezer euró támogatásban részesülhet. A Közösségi hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg az adott infrastruktúra éves fenntartási költségeinek 20 %-át.

A séma résztvevői a tag- és csatlakozó államok infrastruktúráinak, a földrajzilag szétszórt, egymást kiegészítő infrastruktúrák csoportosulásainak (Integrált infrastruktúra kezdeményezések: I3), valamint az európai érdekeltségű nemzetközi szervezetek (pl. CERN) infrastruktúráinak köréből kerülhetnek ki.

A kiválasztott infrastruktúrák listáját közzéteszik egy internetes honlapon a potenciális felhasználók tájékoztatása érdekében, akiknek ezután pályázatukkal közvetlenül az infrastruktúrához kell fordulniuk. A felhasználók kiválasztását az infrastruktúra fenntartói végzik el a pályázat tudományos/technikai értékeire alapozott előzetes értékelést követően.

A felhasználóknak belátható időn belül publikálniuk kell eredményeiket.

3.2 Integrált infrastruktúra kezdeményezések (I3)

Egy I3 célja az infrastruktúrához kapcsolódó integrált szolgáltatások biztosítása, emellett hatást gyakorol az európai kutatás szerkezetére az infrastruktúrák célratörő felhasználásával. Utóbbi szempont miatt egy I3-nak képesnek kell lennie mobilizálni a hasonló típusú infrastruktúrák fenntartását végző szervezetek nagy számát.

Egy I3 hosszú-távú integrálási hatást gyakorol a kutatási infrastruktúrák és felhasználóik együttműködésére.

Egy I3 három eltérő tevékenységet végezhet:

Ÿ hálózatépítés (kötelező!): egy I3 központi eleme minden esetben a hálózatépítés;

Ÿ nemzetközi hozzáférés (opcionális): a tevékenység lényege azonos a megegyező nevű részvételi séma során ismertetettel, de hangsúlyosabban kezeli a különböző infrastruktúrákhoz történő hozzáférés biztosításának átfogó és koordinált szemléletét (ennek során tipikusan egy kutatócsoport személyesen vagy elektronikusan felkeres egy infrastruktúrát);

Ÿ közös kutatási tevékenység (opcionális), amely az adott infrastruktúrák által kínált szolgáltatások mennyiségének és minőségének javítására irányul. A projektek eredményeit a különböző infrastruktúrák széles köre legyen képes alkalmazni.

A séma részvevőiként kutatási infrastruktúrák kezelői, egyetemek, más állami és ipari kutató intézetek, valamint berendezések gyártói (KKV-k) jöhetnek szóba.

Bár a minimális elvárás szerint egy ilyen típusú akcióban 2 jogi személyiség (az egyik az infrastruktúra kezelője) vesz részt, az eddigi tapasztalatok alapján tipikusan 5-10, vagy egyes területeken akár nagyobb számú infrastruktúra együttműködése is várható.

A pályázatoknak tartalmaznia kell az I3 előzetes projekt programját, amely felvázolja az egyes tevékenységek célkitűzéseit és várható hatásait, valamint egy több-éves végrehajtási programot a megfelelő határkövekkel és teljesítendőkkel, valamint az első 18 hónap részletes tervével. Sikeres pályázat esetén a szerződés tartalmazni fogja a végeleges projekt programot.

Az értékelést követően a Bizottság részlegesen is támogathat egyes pályázatokat.

A Közösségi hozzájárulás mértéke egy I3 esetén évente néhány millió euróig terjedhet. Amennyiben a pályázók csak hálózatépítési tevékenységet végeznek, ez alacsonyabb érték lesz. A projektek időtartama jellemzően 4-5 év lehet.

Az egyes tevékenység-típusok az alábbi költségtérítésben részesülhetnek:

Ÿ hálózatépítés: a költségvetés 100%-áig terjedhet. Az elszámolható költségek alapvetően megegyeznek a 6. KP koordinációs akcióiéval (coordination actions). A menedzsment költségek ugyanakkor ugyanazokat a költéseket fedezhetik, mint az integrált projektek esetében.

Ÿ nemzetközi hozzáférés: a költségvetés 100%-áig terjedhet. Az elszámolható költségek alapvetően megegyeznek az azonos nevű projekt-típuséval.

Ÿ közös kutatási tevékenység: a költségvetés 50%-áig terjedhet és egyenes arányban csökken minél közelebb van a termék a piac-képességhez. Az elszámolható költségek alapvetően megegyeznek a 6. KP specifikus célzott kutatási projektjeiével (specific targeted research project).

Egyes jogi személyek, különösen közintézmények előtt mindhárom típus esetében nyitva áll a lehetőség, hogy költségeiket a fenti eljárás helyett az addicionális költségek 100%-ban számolják el.

A sikeres pályázóknak évente el kell készíteniük az éves jelentést és a végrehajtási terv frissítését. A Közösségi hozzájárulás elosztása módosítható. Az I3 belső szervezetének kialakítása és változtatása a partnerek hatáskörébe tartozik. Az I3 szükség esetén új partnerekkel kibővíthető, az új partnerek keresését és kiválasztását maga a konzorcium végzi a modellszerződésben rögzített eljárás szerint.

Az I3-ban résztvevő partnerek (a közintézményeket kivéve) közös és egyetemleges felelősséggel tartoznak a projekt technikai és pénzügyi végrehajtásáért.

A szerződés kezdetekor a Bizottság az első 18 hónap hozzájárulásának 85%-át kifizeti, a további kifizetések évente történnek a következő 18 hónapra kidolgozott végrehajtási terv és költségvetés alapján, egyidejűleg be kell nyújtani az elmúlt év tevékenységéről készített jelentést és pénzügyi beszámolót.

3.3 Kommunikációs hálózatok fejlesztése

A tevékenység célja az IST tematikus kutatási terület prioritásaival összhangban a kapcsolódó kezdeményezések intenzívebb összekapcsolása, különös tekintettel a nagy-kapacitású és -sebességű kommunikációs hálózatok (GÉANT), a specifikus magas teljesítményű Grid-ek és az elektronikus szolgáltatások kiépítésére.

A kutatási infrastruktúrák támogatására szánt költségvetésből erre a tevékenységre 200 millió eurót különítettek el, további 100 millió euró származik az IST programtól.

A séma részleteit egy különálló dokumentum fogja ismertetni.

3.4 Infrastruktúrák előkészítése

A tevékenység célja hogy hozzájáruljon az európai jelentőségű új, vagy jelentősen továbbfejlesztett infrastruktúrák megvalósíthatósági tanulmányaihoz és technikai előkészítő munkálataihoz.

A megvalósíthatósági tanulmányok (feasibility study) a potenciális új vagy továbbfejlesztett infrastruktúra elméleti alapjait teremti meg (pl. egy új koncepció alkalmazásának technikai feltételeinek feltárása vagy egy infrastruktúra részletes mérnöki tervezése különös tekintettel a technikailag összetett kérdésekre).

A technikai előkészítő munkálatok (technical preparatory work) az új vagy továbbfejlesztett infrastruktúra a fejlesztés szempontjából kulcsfontosságú elemeinek, alrendszereinek, anyagainak és technikáinak fejlesztését és tesztelését jelentik.

Az infrastruktúrák előkészítésének garantálnia kell az európai szintű részvételt. Amennyiben azonban a vonatkozó infrastruktúra valóban európai jelentőségű, akkor már néhány résztvevő közös pályázata is sikeres lehet.

A Közösségi hozzájárulás mértéke 1-10 millió euró körül várható. Az infrastruktúra előkészítő projektek jellemzően 2-4 évesek lehetnek, ugyanakkor hosszabb futamidő is elképzelhető indokolt esetben.

3.5 Új infrastruktúrák létrehozása

A tevékenység célja a kulcsfontosságú új vagy jelentősen továbbfejlesztett infrastruktúrák létrehozásának korlátozott mértékű támogatása az európai érdekek érvényesítése érdekében (Európában, vagy különleges esetekben akár Európán kívül is).

A Közösségi hozzájárulás elsősorban a teljes infrastruktúra európai hozzáadott értékének növelését és optimalizálását szolgálja.

Közösségi hozzájárulásban kizárólag azok az infrastruktúrák részesülhetnek, amelyeknek létrehozásáról vagy megújításáról a nemzeti vagy más döntéshozó hatóságok már döntöttek. A projekteknek biztosítaniuk kell az európai szintű részvételt.

A Közösségi hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg az infrastruktúra európai hozzáadott értékének maximalizálásához szükséges legkisebb összeget. Ugyanakkor az infrastruktúra hosszú távú fenntarthatóságát és az építési munkálatok nagyrészét a nemzeti vagy egyéb finanszírozási forrásoknak kell biztosítaniuk.

A Közösségi hozzájárulás várhatóan 5-15 millió euró közé esik. Ezt az összeget ugyanakkor kiegészítheti az Európai Befektetési Bank vagy a strukturális alapok finanszírozása. Az átalányban fizetett Közösségi hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a teljes költségvetés (mely kizárólag az infrastruktúra technológiailag fejlett elemeit tartalmazhatja) 10%-át. A projektek jellemzően 3-5 évesek lehetnek.

3.6 Specifikus támogatási intézkedések

Ebben az akcióban a kutatási infrastruktúrák támogatása azokat a létező és jövőbeli mechanizmusokat veszi figyelembe, amelyek erősíthetik az infrastruktúrákkal kapcsolatos átfogóbb szemlélet kialakítását az Európai Kutatási Térség összefüggésében.

A támogatási intézkedéseknek négy eltérő típusa lehet:

Ÿ adatbázis tanulmányok (database study), amelyek az internet alapú adatbázisok megvalósíthatóságát, gyakorlati megvalósítását, valamint fenntartását vizsgálják;

Ÿ az európai infrastruktúrák egyes osztályainak igényeit felmérő jövőképek (foresight study);

Ÿ a feltáró munkaértekezletek (exploratory workshops) képessé teszik a potenciális résztvevőket a rövid nemzetek közti együttműködésre visszatekintő kutatási infrastruktúrák tevékenységeinek összehangolására;

Ÿ a kerekasztal beszélgetéseken (round-table workshops) hasonló kutatási infrastruktúrák nemzetek közötti hozzáféréssel támogatott üzemeltetői találkozhatnak a tapasztalatok cseréje és a szerződésekben foglalt feladatok összehangolása érdekében.

Az általányként fizetett Közösségi hozzájárulás akár a költségek 100%-át is fedezheti. A Közösségi hozzájárulás mértéke jellemzően a 30000-70000 eurós tartományba esik tanulmányonként vagy munkaértekezletenként.

[HUNOR IRODA – Brüsszel]