Tanulmányok
Az 1956-os forradalom és a nagy proletár kulturális forradalom 1966-os kirobbanása közötti évtizedben Kína és a szovjet tömb országainak viszonya fokozatosan megromlott. A hatvanas évek közepén bekövetkező szakítás 1969-re a Szovjetunió és Kína közötti fegyveres konfrontációba torkollott. A szocialista országokkal szemben Kína differenciáló politikát folytatott. Peking az alapján tett különbséget a külpolitikájukat a Szovjetunióval szorosan egyeztető országok között, hogy azok mennyire függetlenedtek Moszkvától. A kínai-szovjet szakítást követően a magyar vezetők, lehetőségeikhez mérten, mindent elkövettek, hogy megakadályozzák a kapcsolatok további romlását, és elkerüljék a két ország közötti teljes szakítást. A döntés azonban, mint 1949 óta mindig, a moszkvai és a pekingi vezetés kezében volt.
Vámos Péter tanulmánya dr. Salát Gergely (szerk.): Kínai történelem és kultúra. Tanulmányok Ecsedy Ildikó születésének 70., halálának 5. évfordulójára. (Sinológiai Műhely sorozat 6.) c. kötetben fog megjelenni a Balassi Kiadó gondozásában. A szerző és a szerkesztő szíves hozzájárulásának köszönhetően a Kül-Világ folyóirat lehetőséget kapott a 2009. második felében publikálandó tanulmány előközlésére.
A szerzőről: Vámos Péter tanulmánya dr. Salát Gergely (szerk.): Kínai történelem és kultúra. Tanulmányok Ecsedy Ildikó születésének 70., halálának 5. évfordulójára. (Sinológiai Műhely sorozat 6.) c. kötetben fog megjelenni a Balassi Kiadó gondozásában. A szerző és a szerkesztő szíves hozzájárulásának köszönhetően a Kül-Világ folyóirat lehetőséget kapott a 2009. második felében publikálandó tanulmány előközlésére.
Harminc esztendővel ezelőtt történt, hogy megdőlt a világ egyik legstabilabbnak hitt rendszere, Mohamed Reza Pahlavi sah abszolutista monarchiája. Helyét az iszlám köztársaság foglalta el, amely a kezdeti várakozásokkal ellentétben igencsak stabilnak bizonyult. Az Iráni Iszlám Köztársaság az Irakkal vívott nyolcéves háború, a washingtoni szankció-politika, a nemzetközi elszigeteltség, a belső legitimációs válság, a frakcióharcok és egyéb hazai problémák ellenére továbbra is fennáll és működik.
A forradalom megítélése és a rendszer teljesítménye azonban felemás: míg a főbb forradalmi célkitűzések többé-kevésbé megvalósultak az elmúlt három évtizedben, addig bőven akadnak még olyan feladatok és elvárások is, amelyeket a kezdetek óta nem sikerült megoldani, illetve kielégíteni. Jelen tanulmány azt kívánja vizsgálni, hogy vajon az Iszlám Köztársaság harmincéves fennállása alatt mit ért el az 1979-es célkitűzésekből, és hogy jelenleg milyen nehézségekkel kell szembenéznie.
A szerzőről: Ablaka Gergely az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett politológus diplomát 2003-ban, jelenleg doktori tanulmányait folytatja Irán regionális hatalmi törekvéseiről a kar Politikatudományi Intézetében. Megbízott előadó az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, valamint a Zsigmond Király Főiskolán.
A Himalája egyik legnehezebben megközelíthető régiója az India fennhatósága alatt álló, Dzsammu és Kasmír Államhoz tartozó Ladakh. A tanulmány első része a régió politikai autonómiáért folytatott küzdelmét mutatja be, míg az írás második része arra keresi a választ hogy mi történik egy főként mezőgazdaságra, faluközösségek hagyományos hálózatára épülő társadalommal és annak önfenntartó gazdaságával, ha hirtelen rászakad a modern civilizáció minden áldása-átka. Mennyire képes összebékülni a premodern civilizáció a fogyasztásra épülő gazdasággal?
A szerzőről: Kiss-Csapó Gergely (1968) földrajz-történelem szakos tanár, tréner tanácsadó, túravezető. Az elmúlt évtizedben öt alkalommal járt hosszabb ideig az indiai Himalájában. Az ELTE-TTK Regionális Tudományok Tanszékének doktorandusz hallgatója, kutatási területe Ladakh, és a modernizáció hatásának kitett társadalma.
Könyvismertetés