Tanulmányok
A japán kultúra és társadalom jellegéről és működésének sajátos voltáról tanulmányok és elemzések tucatjai készültek. A kézikönyvek és cikkek egy része a külső megfigyelő szemszögéből törekszik a jelenségek megértésére, de nem elhanyagolható a belső elemzők száma sem. Akár külföldi, akár japán legyen is azonban a kutató, abban nagyjából valamennyien megegyeznek, hogy egy sor jelenség interpretálásához a japán kommunikáció feltárásán és jobb megértésén keresztül vezet az egyik megközelítési út.
A japán kommunikáció főbb jellegzetességeit néhány meghatározó jellemző - a honne és a tatemae dichotómiája, a beszélő és a hallgató szerepe, valamint a konszenzuskeresési szándék - mentén mutatjuk be. Kitérünk a politikai kommunikáció hagyományaira és gyakorlatára, továbbá a politika és a média sajátos összefonódására. Elemezzük azt a retorikai stílusváltást, amely új színt vitt a kommunikációs hagyományokba. E stílusváltás hatóerejének és kiterjedésének bemutatását követően végül rámutatunk a kommunikációnak a társadalmi változások barométerét betöltő szerepére Japánban.
A szerzőről: Hidasi Judit, nyelvész, japanológus. A Magyar-Japán Baráti Társaság volt elnöke, számos Japánnal foglalkozó könyv és tanulmány szerzője. 2001 óta a Kanda University of International Studies (Japán) kommunikáció professzora.
A Koreai Köztársaság alig 25-30 év alatt elmaradott, félfeudális - gyarmati, háború sújtotta országból számos területen a világ vezető gazdasági - ipari hatalmainak sorába emelkedett. Sikereit meggyőzően demonstrálta az 1988. évi szöuli Olimpiai Játékok, majd az 1993-as tedzsoni világkiállítás megrendezése. Eredményei, a világgazdaságba integrálódása nem kis mértékben járultak hozzá az 1997-1998 évi pénzügyi válság leküzdéséhez is, egyben a globalizációs folyamatokba történő bekapcsolódásához.
A felemelkedésben meghatározó szerepet játszott Pak Csong-Hi tábornok, akinek 1961 és 1979 között tartó keménykezű uralma lehetővé tette a modernizáló diktatúra működését. Autokrata személyisége miatt megítélése napjainkban is vitákat vált ki a Koreai Köztársaságban, bár mindinkább elismerik az ország gazdasági átalakításában, nemzetközi politikai és gazdasági integrációjában játszott pozitív szerepét. Figyelemre méltó, hogy az utóbbi években Kim Dzsong-Ir észak-koreai vezető is több ízben pozitívan nyilatkozott róla, s fogadta leányát, aki a legutóbbi elnökválasztásokon jelöltként indult.
A szerzőről: Korea szakos történész-orientalista, az ELTE Belső-ázsiai Tanszék előadója, a BGTF tb. docense. Több, mint ötven éve foglalkozik Korea történetével, számos tanulmánya, cikke jelent meg hazai és nemzetközi (dél-koreai, amerikai, tajvani stb.) folyóiratokban, a KNDK-ról könyvet publikált. A szöuli National History Compilation Committee külső tagja. Főbb kutatási területei: Korea helyzete a 19-20. század fordulóján, a japán annexió előestéjén, valamint a KNDK 1945-től napjainkig, a "koreai kérdés" fejleményei.
Szakértők gyakran felteszik azt a kérdést, hogy az évtizedek óta tartó segélyezés ellenére miért nem sikerült a harmadik világnak látványos fejlődést elérnie. A segélyek hatékonyságát több tényező is csökkenti, amelyek kiküszöbölése, illetve új, hatékonyabb megoldások megalkotása jelenti napjaink segélypolitikáinak főbb kihívását. A nemzetközi donorközösség tagjai közötti koordináció hiányosságainak orvoslása, illetve a célországok szigorúbb megválogatása jelenthetik a XXI. századi segélyezés hatékonyságának fő zálogát.
A szerzőről: Szent-Iványi Balázs a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola hallgatója. Jelen tanulmány megírásához segítséget nyújtott Szentes Tamás, Szajp Szabolcs és Paragi Beáta - tanácsaikat és észrevételeiket a szerző ezúton is köszöni.
2003 áprilisa óta Irán vélt terrorizmus támogatása és urándúsítási programja miatt többször, rövidebb-hosszabb időre, a nemzetközi politika figyelmének középpontjába került. Katonai beavatkozás azonban ez idáig sem az Egyesült Államok, sem szövetségesei részéről nem történt.
Az iráni vezetés már kezdettől tisztában volt a 2004-es amerikai elnökválasztás tétjével. Amíg valószínűleg John Kerry szenátorral egy békülékenyebb Irán-politika indult volna meg, addig George W. Bush második elnöki ciklusában továbbra sem zár ki semmilyen lehetőséget, hogy Teherán állítólagos atomfegyver kutatásainak véget vessen.
A szerzőről: Gazsi Dénes a tanulmány elkészültekor az ELTE Bölcsészettudományi Karán az Iranisztikai Doktori Program elsőéves hallgatója volt. Kutatási területe a Perzsa-öböl térségének modern kori nyelvi helyzete, különös tekintettel a helyi perzsa és arab nyelvjárások kölcsönhatására.
A hidegháború idején Afrika szarva - és ezen belül Etiópia - jelentős geostratégiai szerepet kapott a Szovjetunió és az Egyesült Államok szembenállásában. Az 1970-es években Etiópiában belpolitikai változás következett be, és ennek nyomán külpolitikai irányváltásra is sor került. Az ezt megelőző évtizedekben Hailé Szelasszié császár az amerikai szövetségből származó gazdasági, katonai előnyöket saját hatalma biztosítására és rendszere konzerválására használt fel. A hidegháború logikájának megfelelően az őt megbuktató katonai rezsim - az Afrikában idealisztikus képként élő - szocializmus útját választotta, mely együtt járt a szovjet-orientációval.
Az 1974-es forradalom után viszont csak késleltetetten került sor szövetséges-cserére, és ebben a szomáliai eseményeknek és a két ország között kitört ogadeni háborúnak is jelentős szerepe volt. Célunk, hogy a szövetséges-váltás folyamatát és hátterét bemutassuk és megvizsgáljuk, mennyire volt Etiópia báb a hidegháborús játszmában, illetve mennyire irányította - lehetőségeihez mérten - tudatosan az eseményeket.
A szerzőkről: Horváthné Angyal Boglárka 2005-ben szerezte meg diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán diplomácia főszakirányon. 2003-ban az egyetemi TDK-n I. helyezést ért el "Etiópia a küzdőtéren" c. dolgozatával, melyet továbbküldtek a 2005-ös országos konferenciára (OTDK), ahol II. helyezett lett. Jelenleg a Baptista Szeretetszolgálat nemzetközi csoportjában dolgozik.
Major Katalin 2005-ben szerezte meg diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán, Európa főszakirányon. 2003-ban az egyetemi TDK-n I. helyezést ért el "Etiópia a küzdőtéren" c. dolgozatával, melyet továbbküldtek a 2005-ös országos konferenciára (OTDK), ahol II. helyezett lett. Jelenleg az Európai Ügyekért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Hivatalában dolgozik.
Könyvismertetés