Elérkezett az idő, hogy az angol politikai szaknyelv oktatását vállaló szakemberek egy szakmailag igényes, a nyelvi készségek együttes fejlesztését szolgáló feladatgyűjteményt hasznosíthassanak a felső- és a felnőttoktatás területén. A jegyzet elsősorban nemzetközi tanulmányok szakos hallgatók számára készült annak a jogos elvárásnak a jegyében, hogy e terület leendő szakértői a számukra releváns területeken megfelelő szintű politikaelméleti és politikatudományi tudás birtokában képesek legyenek magas színvonalon megnyilatkozni angol nyelven. Ezen túlmenően – amint a szerző a bevezetőben kiemeli – a tankönyv a politika központi és interdiszciplináris területeit egyaránt áttekinti, így minden nyelvtanuló számára hasznos, aki politológiát, politikaelméletet tanul felsőfokú képzés, tanfolyam vagy szakosodás keretében.
E célnak megfelelően jelöli ki a szerző a 11 fejezet tartalmi fókuszát, és veszi célba a szükséges szakmai nyelvezet elsajátíttatását. A magas színvonalú politikai tárgyalókészség elsajátításához nélkülözhetetlen (tudás)területek a következők: politikatudomány, demokrácia, ideológiák, államformák, politikai rendszerek, pártok, a hatalmi ágak megosztása, a végrehajtói, törvényhozói és bírói hatalom, minisztériumok, választási rendszerek, népjólét, hadügy és nemzetvédelem, az Európai Unió és annak intézményrendszere, valamint a politikával határos, interdiszciplináris területek nyelvezete.
A munka tudatosan épít a (nemzetközi tanulmányok szakos) hallgatók politika- és jogtudományi területen szerzett előzetes tudására a releváns definíciók és e tudományok alaptézisei tekintetében egyaránt. A tankönyv módszertani értékéhez tartozik, hogy autonóm tanulási folyamatot igényel, ehhez nyújt segítséget, feltételezi, sőt megkívánja, hogy a használt szakterminológiához tartozó, a magyar és az idegen nyelvű szakirodalomban egyaránt hozzáférhető fogalmakat, kifejezéseket a hallgatók önálló tanulással ismerjék meg, és a nyelvórán már tisztában legyenek ezek jelentésével. Az egyes feladatok és olvasmányok során felhasznált szövegek, a függelékben található politikai beszédek a tudományosság igényének megfelelő, autentikus, angol nyelvű források.
A tartalom alapú szaknyelvoktatás melletti elköteleződés jegyében történik a felhasználandó nyelvi korpusz tematizált megjelenítése. A szerző a bevezetőben a módszerválasztást indokolja is: a politika elméletéről, világáról és ezek szakmai nyelvezetéről kíván átfogó képet adni azáltal, hogy a lexikai és terminológiai feltárás során a tartalmak köré csoportosított 11 fejezet szervesen összekapcsolódik. A tankönyv mindenképpen előrelépést jelent a grammatikai egységekre fókuszáló és/vagy az egyes nyelvi tartalmakat egymástól elkülönített egységekben kezelő más tankönyvekhez képest.
A 11 fejezet más tekintetben is egységet teremt. Minden egyes fejezet hasonló módon épül fel, valamint jól megfigyelhető az alkalmazott feladatok következetes egymásra épülése, mintegy oda-vissza „egymásból táplálkozása”, ami nagyban megkönnyíti a szakszókincs elsajátításának folyamatát és a megfelelő elmélyítést. Kiemelt jelentősége van annak a – más tankönyvekben alkalmazott gyakorlattól eltérő – koncepciónak is, amelyet Katona a szókincstanítás esetében követ. A fejezetek első szerkezeti egysége, a Vocabulary nem előzetesen kigyűjtött, izoláltan megjelenő szószedet, sokkal inkább egy olyan – néhány kifejezést tartalmazó – egység, amely mintegy tartalmi bemelegítésként szolgál a fejezethez. Szavait a motivációs bázist és a bemelegítést szolgáló bevezető feladatokhoz ajánlja a szerző, amelyek a következők: fonetikai átírás, kiejtési gyakorlatok, szinonimakeresés, a szavak angol nyelvű magyarázata, szókártyák készítése és párosítása, valamint az adott szavakkal történő szóbeli és írásbeli mondatalkotás. A kiejtés önálló fejlesztéséhez kiváló segítséget nyújt a szavak hangsúlyos szótagjainak jelölése. A további elsajátítandó szóanyagot adott kontextusban és feladatok révén dolgozhatják fel, ezáltal biztosítva a megfelelő elmélyülést.
A következő egység a Reading, az olvasási készségek fejlesztése, amely a nyelvóra hármas tagoltságnak megfelelően a bemelegítést követően, a nyelvóra központi részében feladatok révén valósul meg. Ezek között találhatók a kiejtési gyakorlatok, többrétű olvasásgyakorlás (hangos és néma), az olvasott szöveg értése (a scanning és skimming olvasástípusokra épülő szövegértési feladatok alkalmazásával), szinonimák gyűjtése és azok mondatban történő átírása a szó adott kontextusban való jelentésének figyelembevételével, szövegértési és szövegfordítási feladatok, tömörítés anyanyelven és célnyelven, szöveg előadása anyanyelven és célnyelven, irányított vita a szöveg alapján. A szerző autentikus és a tudományosság igényével fellépő szövegeket használ korpuszként, a motivációs bázist az olvasmányok érdekessége, tartalmi sokszínűsége teremti meg.
A Speaking, a beszédkészség fejlesztése igen hangsúlyosan jelenik meg Katona tankönyvében. A feladatok a fokozatosság elve alapján következetesen azt az elgondolást követik, amely szerint a nyelvtanár a diskurzus során igyekezzék magát „feleslegessé” tenni, helyette a tanulók aktivitása legyen meghatározó. A feladatok így jutnak el a tanári vezetéssel történő fogalommagyarázattól a szerepjátékig, köztük foglal helyet a magyarázatok fogalmakhoz csatolása, az irányított, majd a kötetlen beszélgetés, az adott témában előadott szóbeli referátum és a vita jellegű beszélgetés. A szerepjáték kiemelt jelentőségét abban látom, hogy a diplomáciai életben nélkülözhetetlen szituatív elemek elsajátítását is szorgalmazza. A szóbeli referátumok és a viták abban segítenek, hogy a tanuló idegen nyelvi előadói és vitakészségének tudatában képessé válik a megfelelő önérvényesítésre.
Egyetlen fejezet sem nélkülözi az íráskészség fejlesztését. A Writing Katonánál úgy jelenik meg, hogy a tanulók változatos műfajokban tehetik próbára íráskészségüket, mint például levélírás adott témában, formában, terjedelemben, önálló véleményt prezentáló fogalmazás írása adott témában vagy objektív témabemutatás fogalmazás formájában.
A fordítási készségek fejlesztése, a Translation szintén többrétű fejlesztést céloz meg. A magyar nyelvről angolra és az angol nyelvről magyarra történő fordítási feladatok lehetőséget adnak az adott fejezet terminológiájához csatolható lexikai elemek gyakorlására, azon túl, hogy a szerző elsősorban a grammatikai készségeket kívánja a fordítási feladatok révén fejleszteni. Ez lehetőséget ad az adott fejezet ismereteinek összegzésére és alkalmazására is.
A többször említett hármas tagolás utolsó eleme a Gap-filling feladattípusaival történő levezetés. Következetesen mindig egy-egy fejezetet zár le egy-egy ilyen feladattípus. Természetéből adódóan egyszerre követeli meg a lexikai, nyelvtani, pragmatikai ismeretek alkalmazását, további szerepe pedig a nyelvtanuló logikai-kognitív készségeinek fejlesztése.
A diákok a mellékletben található autentikus politikai beszédek tanulmányozásával és az erre építhető további feladatokkal alkalmassá tehetők a politikai retorika elemeinek megismerésére, alkalmazására, hasonló beszédek konstruálására. Bizakodva várjuk, hogy a könyvhöz egyszer hanganyag is készül a hallás utáni értés készségének fejlesztésére.
Az angol politikai szaknyelv oktatásához igényes, kellő tudatossággal és körültekintéssel készült tankönyvet vehetünk kezünkbe. És bár a szerző saját munkájára (kellő szerénységgel) mint „minimális javaslatokra” utal a bevezetőben, én kiváló alapnak nevezném, amely a tanári kreativitás révén tetszés szerint kiegészíthető. Olyan politikai szakfolyóiratokra, napi- vagy hetilapokra gondolok, amelyeknek azért nem lehet helyük egy hosszú távra készült tankönyvben, mert erejük, nyelvtanulásra motiváló hatásuk éppen rövid életű aktualitásukban rejlik.