Az utóbbi években az Európai Unió stratégiai célkitűzéseinek a hatására több olyan dokumentum készült el hazánkban, amely az oktatás korszerűsítésének, fejlesztésének aktuális kérdéseit is tárgyalja. A stratégiai elvek általában a fejlesztési feladatok elméleti kereteit adják meg, ezek operacionalizálása a fejlesztésből adódó nevelési, oktatási feladatok újraértelmezését kívánja meg az oktatási ágazattól. A tanulmány a stratégiák azon elemeit emeli ki, amelyek az IKT-n alapuló tartalmi, módszertani és adminisztrációs fejlesztés fontosságát hangsúlyozzák. Az egyes elemek ismerete és a különböző stratégiák közötti összefüggések feltárása lehetővé teszi, hogy az oktatás szereplői átgondolják azokat az irányvonalakat, amelyek gyakorlati megvalósítása megszilárdíthatja az informatikai műveltség kialakítását, növelheti az oktatás hatékonyságát, és felkészítheti az egyént az élethosszig tartó tanulásra.
A tanulmány célja, hogy áttekintse a legfontosabb európai és hazai fejlesztési dokumentumok azon elemeit, amelyek az információs és kommunikációs technológia (IKT) fejlesztését és elterjesztését ösztönzik. A hazai ágazati stratégiák az európai dokumentumokban megfogalmazott elvárásokat, ajánlásokat követik. Az európai direktívák hatással vannak a hazai operatív tervekre, és a jövőben meghatározhatják majd a gyakorlatot is. Így az európai irányelvek ismerete javíthatja az oktatás területén bekövetkező változások kiszámíthatóságát, és lehetővé teheti az intézményi fejlesztés vagy az egyéni életstratégia tervezését. A legmagasabb szintű irányelvek szerint az oktatás általános célja a munkaerőpiac kiszolgálása és felkészítés az élethosszig tartó tanulásra, így elsőként ezek operacionalizálására kell megkeresni és támogatni a leghatékonyabb megvalósítási lehetőségeket – a hazai sajátosságok figyelembevételével.
Az Európai Tanács 2000-ben, Lisszabonban fogadta el azt a stratégiai tervet, amelynek értelmében az Európai Uniónak 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő tudás alapú társadalmává kell válnia. A tagállamok ezzel kapcsolatos feladata volt, hogy olyan cselekvési tervet dolgozzanak ki, amely összhangban áll saját fejlesztési céljaikkal. 2002-ben az Oktatási Tanács és az Európai Bizottság elfogadta a 2010-ig megvalósítandó munkaprogramot, mely a minőséget, a hatékonyságot, a nyitottságot és a hozzáférést határozta meg stratégiai célként.
Az Európai Unió fejlesztési irányvonalai olyan nemzeti oktatási stratégia megvalósítását ösztönzik, amely az IKT elemeinek oktatási integrálását támogatja, nagyobb hangsúlyt fektet az oktatástechnológiai ismeretek oktatására, e-learning módszereket kíván bevezetni és elterjeszteni a pedagógusképzésben, valamint a létező, működőképes jó gyakorlatok összegyűjtésére és elterjesztésére motivál.
Az Európai Unió stratégiai célkitűzései között az IKT alapú fejlesztések kiemelt helyen szerepelnek, de az egyes országok saját hatáskörükben dönthetik el a fejlesztési irányokat. Így például Belgiumban az alapfokú oktatásban, Portugáliában a középfokú oktatásban, Írországban és Luxemburgban mindkét szinten végeztek IKT alapú fejlesztéseket. Belgiumban a mindennapi kommunikáció, a tanulás és az iskolai innováció, valamint az IKT integrációját eredményező kísérletek zajlottak, míg Máltán az IKT tanári alkalmazására helyezték a fejlesztés hangsúlyát (Nyírő 2004).
Az Európai Bizottság 2005. június 1-jén hozta nyilvánosságra az „i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” stratégiai tervet, amely az információs társadalomra és az audiovizuális médiára irányuló európai uniós politikák egységes kezelését fogalmazza meg. A terv három prioritást tűz ki célul, az egységes európai információs tér kialakítását, az IKT kutatásokba történő befektetések, az innováció megerősítését és a befogadó európai információs társadalom elérését, amely előnyben részesíti a jobb közszolgáltatást, és a jobb életminőség kialakítását tartja szem előtt. Az i2010 az IKT-kutatások közösségi támogatásának 80%-os növelését javasolja 2010-ig.
Hazánkban a KSH adatai szerint a kutatásra, fejlesztésre fordított összeg 2004-ben meghaladta a 179 milliárd forintot, amely az előző évi adatokhoz képest csupán 2%-os növekedést jelent. A K+F ráfordítás GDP-hez viszonyított aránya 0,88%. Bár a kutatóhelyek száma összességében 2%-kal nőtt (a felsőoktatási kutatóhelyeké 4,2%-kal, a kutatóintézeteké 3,6%-kal növekedett, a vállalkozási kutatóhelyek száma 3,7%-kal csökkent), a kutatással foglalkozók száma 22 ezer főre változott, azaz 5,8%-kal csökkent.
Az utóbbi években készült el a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), az Oktatási Informatikai Stratégia (OIS), a Magyar Információs Társadalmi Stratégia (MITS) és az Oktatási Minisztérium Középtávú Közoktatás-Fejlesztési Stratégia (KKFS). A tervek általában vezetői összefoglalóval és helyzetelemzéssel kezdődnek, ezt követi az elérni kívánt jövőkép megfogalmazása, majd a stratégiai célok elérése érdekében szükséges folyamatok leírása. A fejlesztési tervek irányvonalainak szükségességét és létjogosultságát mára már az operatív tervek kivitelezése alapján kialakult gyakorlatnak kellene igazolnia. A társadalom életét befolyásoló stratégia akkor éri el a célját, ha az abban foglaltak közös érdekeket képviselnek, megvalósulása a legszélesebb réteg bevonásával történik, és a társadalom minden tagjának hosszú távon szolgálja a személyes érdekét.
Hamarosan sor kerül a stratégiák újabb változatainak tervezésére. A második Nemzeti Fejlesztési Terv a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozik majd, operatív tervként többek között kiemelten kezeli az aktív társadalom (ezen belül a foglalkoztatás, az élethosszig tartó tanulás, képzés), az okos társadalom (oktatás, tudomány), valamint az információs társadalom (informatika, kutatás, fejlesztés) megteremtését. Az oktatás fejlesztése tehát az elkövetkező években is kiemelt szerepet kap, csak annak irányai változnak az egyes szférákban tapasztalható igények miatt. Az új fejlesztési tervek készítése során a már végrehajtott tervek pontosságát és hasznosságát hatástanulmányok igazolhatják, mert az új terveket ezek alapján lehet úgy elkészíteni, hogy azok a hazai gyakorlatot a legjobban támogassák.
A tervet a kormány készítette el, a stratégia készítésének alapvető célja az Európai Unió országai között fennálló fejlettségi különbségek mérséklése. A dokumentumot minden tagországnak be kell nyújtania az Európai Bizottság részére, ezek képezik a Közösségi Támogatási Keretterv alapját. A hazai terv elsősorban az életminőség javulását, a környezeti, kulturális, egészségügyi, oktatási és a szociális biztonság megteremtését tűzte ki célul, ezek jelentik azokat a fejlesztési irányokat, amelyekre a strukturális alapokból támogatás igényelhető. A támogatás célja a felzárkóztatás mellett elsősorban a piacteremtés és az ország további fejlődésének biztosítása.
Hazánk elsődleges feladata a tudás alapú információs társadalom megteremtése, ennek elősegítése érdekében pedig a versenyképes gazdaság kiépítése. A versenyképes gazdaság megteremtéséhez a monopolhelyzetek felszámolására, a technológiai fejlődés ösztönzésére, az IKT lehetőségeinek kihasználására van szükség, amely minden szektorban biztosítja a piaci versenyt. Az információs társadalom csak a digitális esélyegyenlőség megteremtése révén alakulhat ki, azaz az elektronikus közszolgáltatások terjedésével be kell vonni a lakosságot a közigazgatási folyamatokba. A digitális esélyegyenlőség új neve e-demokrácia, amelynek megteremtése révén az elektronikus ügyintézés mindenki számára egyformán elérhetővé válik. Ugyanakkor az új előnyök kihasználásával párhuzamosan kiemelt figyelmet kell fordítani az információs forradalom kockázatainak megelőzésére és a kialakult veszélyhelyzetek azonnali kezelésére.
Az internetes védelem fontosságára figyelmeztet, hogy az idei első félévben 237 millió támadást regisztráltak a világhálón, amelyből 137 millió a kormányzati, termelő-, pénzügyi és egészségügyi szervezetek rendszerei ellen irányult. A leggyakrabban, összesen 54 millió alkalommal a kormányzatokat érte támadás. A szervezetek elleni támadások száma fél éven belül a tízszeresére emelkedett (http://hvg.hu/Tudomany.internet/20050803netcrime.aspx).
Mindezek alapján az oktatás számára az a feladat fogalmazható meg, hogy ki kell alakítania az IKT használatához szükséges készségeket, amelyek az új gazdaságban és a társadalomban való részvételhez szükségesek. Az információs társadalom új struktúrába rendezheti át a társadalmi rendszert, ezért kialakításakor mindenki számára egyforma lehetőséget kell biztosítani, fel kell számolni a hozzáférési korlátokat. Az internetes támadások azt jelzik, hogy elengedhetetlen az erkölcsi nevelés szerepe, a szociális kompetencia fejlesztése is.
Az NFT egyúttal lehetőséget kínál az ágazati és a regionális célok összehangolására is (http://www.euregio.hu/nft/). Az országok közötti különbségeket mindenütt számszerű adatok támasztják alá, például az internethasználat mértékének különbségét jelzi, hogy míg Magyarországon 2004 elején a lakosság 28%-a, a vállalatok mindössze 78%-a használta az internetet, addig az EU-ban a lakosság internethasználata 47%, a cégeké pedig 89% (http://www.magyarorszag.hu/hirek/eu/internet20050513.html).
Az NFT helyzetelemzése az egyes szektorokra vonatkozó SWOT-analízis módszerével készült. A humán erőforrás tekintetében erősség az oktatás területén a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növekedése, az informatikai ágazat minőségi munkaereje, a nők magas képzettségi szintje. Gyengeség, hogy a munkaerő-kereslet és -kínálat terén eltérő struktúra alakult ki, az oktatás, a szakképzés és a munkaerőpiac között nem megfelelő a kapcsolat, az iskolarendszer nem biztosítja az esélyegyenlőséget, ennek egyik következményeként egyes csoportokat a munkaerőpiac kirekeszt. Az oktatás infrastruktúrája szegényes, és regionálisan eltérő a munkaerőpiac struktúrája. Lehetőséget jelent – általában, ezen belül az oktatás területén is – a gazdasági integráció, a szorosabb határmenti együttműködés, a bővülő szolgáltatói – benne az informatikai és kommunikációs – szektor, a csúcstechnológia gyors térhódítása, az informatika eredményeinek gyors terjedése, a digitális tartalom fejlesztése a kultúra és a tudomány területén, a minőségi szolgáltatások iránti igény növekedése, a vidék felértékelődése, a társadalmi szolidaritás erősödése, a környezetvédelem tudatosabbá válása és az egészség felértékelődése. Veszélyeket rejtenek a kedvezőtlen gazdasági feltételek, az egyes rétegek közötti növekvő különbségek (ennek egyik eleme például a gyakran emlegetett digitális szakadék), a régiók közötti különbségek növekedése, a jól képzett munkaerő elvándorlása (amelyet a fejlesztők egyszerűen „agyelszívásnak” neveznek), a népesség öregedése, valamint a szegénységi kockázatok. A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiája a fentiek figyelembevételével készült.
A Nemzeti Fejlesztési Terv összefoglalóját 2003 decemberében jelentette meg a Miniszterelnöki Hivatal. A terv hosszú távú céljainak teljesülése érdekében versenyképesebb gazdaság létrehozása szükséges, amely elsősorban a humán erőforrások fejlesztése révén valósulhat meg. Ezek mellett jobb minőségű környezet és alap-infrastruktúra, valamint kiegyensúlyozottabb területi fejlődés a biztosítéka annak, hogy hazánk elérje az Európai Unió gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjét. A terv öt operatív programot tartalmaz, a humán erőforrások fejlesztése (HEFOP) mellett foglalkozik az agrár- és vidékfejlesztéssel (AVOP), a gazdasági versenyképességgel (GVOP), a környezetvédelemmel és az infrastruktúrával (KIOP), valamint a regionális fejlesztéssel (ROP).
A HEFOP négy prioritásra helyezi a hangsúlyt. Az oktatással különösen az élethosszig tartó tanulás és az alkalmazkodóképesség támogatása, valamint az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése foglalkozik, emellett megjelenik az aktív munkaerő-piaci politikák támogatása és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem támogatása a munkaerőpiacra történő belépés elősegítésével.
A munkaerő versenyképessége érdekében az operatív program az oktatási és képzési rendszer hatékonyságát elsősorban a szakképzés és a felnőttképzés területén kívánja növelni. A terv a tudás alapú gazdaság és információs társadalom kihívásainak megfelelő készségek és képességek fejlesztését támogatja. A végrehajtási rendszert a monitoring rendszerrel együtt dolgozzák ki, ez utóbbit indikátorok kidolgozásával teszik egyértelművé, amelyek objektíven jelzik a végrehajtás lépéseit, a fejlődés mértékét, így megkönnyítik a helyzetelemezést és a nemzetek közötti összehasonlítást.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánkban a 15–74 év közötti korosztály 20,5%-a vesz részt képzésben, a korcsoportonkénti megoszlást az 1. táblázat tartalmazza.
| Korosztály | 15–24 | 25–34 | 35–44 | 45–54 | 55–64 | 65–74 | 15–74 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Forrás: www.ksh.hu | |||||||
| Képzésben részt vesz | 69,2 | 19,5 | 13,0 | 8,4 | 4,5 | 2,2 | 20,5 |
| Képzésben nem vesz részt | 30,8 | 80,5 | 87,0 | 91,6 | 95,5 | 97,8 | 79,5 |
Az Oktatási Informatikai Stratégiát az Oktatási Minisztérium Informatikai Főosztálya adta ki 2004 márciusában. A stratégia célja, hogy összefoglalja a tudás alapú társadalom megteremtéséhez szükséges informatikai eszközöket, módszereket, és megfogalmazza azokat a rendszereket, amelyek az állami erőforrások optimális felhasználását teszik lehetővé a 2004–2006 közötti időszakban. A stratégia megkülönbözteti az IKT oktatási és adminisztrációs alkalmazásait.
A célterületek első helyén az információs és kommunikációs technológiával támogatott oktatási módszerek fejlesztése, adaptálása és elterjesztése szerepel, amelyet többek között az oktatás hatékonyságának emelésével, a kompetencia alapú oktatás megteremtésével, az élethosszig tartó tanulásra való felkészítéssel, a munkaerő-piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodóképesség fejlesztésével, az IKT alapú pedagógusképzés megvalósításával terveznek megvalósítani. A dokumentum egyik fő célkitűzése az oktatásban, képzésben levők eredményes felkészítése az IKT használatára, az IKT-n alapuló korszerű módszerek meghonosítása.
A stratégiai célterületek másik pontját a tananyagok digitalizálása és az elektronikus tananyagok hozzáférhetőségének biztosítása jelenti. Ennek kialakításához a részcélokat az oktatás módszertani fejlődéséhez szükséges eszközfejlesztések, a háttéranyagok elérése, a multimédia eszközrendszerének hatékony kihasználása, az egyedi fejlődéshez szükséges tanulási folyamat kialakítása és megerősítése, valamint a helyhez nem kötött tanulási módszerek támogatása alkotja.
A stratégia szükségesnek véli a beavatkozásokat
Ezen belül az IKT alapú oktatási módszerek fejlesztésére az alábbi lehetőségek nyílnak.
A terv az oktatás problémáit abban látja, hogy a közoktatási intézmények egyharmadában nincs megfelelő képzettséggel rendelkező informatika szakos tanár, illetve rendszergazda, az intézmények egy részében nincs számítástechnika-terem és internet-hozzáférés, továbbá száz tanóra közül legfeljebb egyet szerveznek számítógéppel segített tanóraként, végül a tantervek sem támogatják megfelelő óraszámban az informatikai ismeretek megalapozását. A problémák egy része tehát tárgyi jellegű, ezeknél az anyagi támogatás biztosíthatna megoldást, más részük viszont az oktatási szakemberek összefogásán, elkötelezettségén, a szakmai fejlődés igényén és az ehhez szükséges lehetőségek megteremtésén, elterjesztésén múlik.
Az IKT fejlesztése a KKFS szerint szerteágazó célrendszer, amely több irányból közelíthető meg. A legfőbb cél, hogy az oktatás feleljen meg a munkaerőpiac igényeinek, legyen képes a tanulók kompetenciáinak fejlesztésére, a fejlesztéshez szükséges tárgyi és humán erőforrás feltételeinek megteremtésére, továbbá az egyes informatikai rendszerek hatékonyságának növelésére.
Az Európai Unió ajánlása szerint az informatikai eszközök kezeléséhez szükséges alapvető kompetenciák elsajátítását mindenki számára egyformán lehetővé kell tenni, az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket az intézmények alsó szintjein is meg kell teremteni. A kettő szorosan összefügg, mivel a tárgyi feltételek biztosítása, az információs és kommunikációs technológia eszközeinek elterjedése egyúttal a pedagógiai módszertani kultúrát is gazdagítja. Az EU ajánlásai szerint az informatikai eszközöket az esélyegyenlőség megteremtése érdekében mindenki számára egyformán elérhetővé kell tenni. Ezek az alapelvek a Nemzeti alaptantervben is prioritást kaptak.
Az Oktatási Minisztérium stratégiája hét fő célt emel ki:
Az élethosszig tartó tanulás megalapozása az alábbi kulcskompetenciák fejlesztésére épít.
Az oktatási rendszer tehát az oktatási tartalmak és az eddigi hagyományos módszertan megváltoztatását igényli. Az egyes tanulócsoportok részére különböző tartalmakat kell kidolgozni, a tartalmak feldolgozásához pedig elsősorban a szövegértés képességét kell fejleszteni új, korszerű pedagógiai módszerekkel.
A KKFS-ben kiemelt fejlesztési célként szerepel, hogy a pedagógusokat informatikai eszközökkel kell ellátni, amelyek segítik őket az oktatási és adminisztrációs feladataik ellátásában, valamint az alapképzések és továbbképzési rendszerek hagyományos tananyagait társítani kell az IKT alkalmazását lehetővé tevő módszerekkel. A pedagógiai szakmai szolgáltatókat és szakszolgáltatókat a minőségi munka végzéséhez szükséges információs eszközökkel kell ellátni.
A hatékony kutatási tevékenységet szolgálja az az elvárás, hogy az oktatási információs rendszereknek lehetővé kell tenniük a kutatás-fejlesztés eredményeinek publikálását.
Az egyes fejlesztési célok megvalósítására konkrét célprogramokat terveztek. A fejlesztési stratégia 24 ilyen alprogramot tartalmaz. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának kiszélesítése alprogram elsősorban a hátrányos helyzetű kistelepülési iskolákban tanítók szakmai és módszertani fejlesztésére szerveződött. Fontos, hogy a jó IKT-példák széles körben hozzáférhetők legyenek, az IKT alapú oktatás terjedjen el a közismereti tárgyak oktatásában is, az iskolai könyvtárak váljanak az intézmény tartalomszolgáltatójává, valódi forrásközponttá. A program másik fontos célja, hogy a tanárok legyenek képesek a saját ötleteik alapján oktatóanyagok előállítására. (Ez utóbbi két lépésben valósítható meg, első lépésben módszertani képzéseken az elektronikus tananyagok használatára kellene felkészíteni a tanárokat, ezt követheti az oktatóanyagok készítése, mert ez már technikai és módszertani felkészítést is igényel. A tanárok által készített tananyag használatának oktatási hatékonysága valószínűleg nagyobb, de a tömeges fejlesztés a készítők ösztönzése nélkül nem várható el, megfelelő mintaadás nélkül pedig nem lehet hatékony.)
A szakiskolai fejlesztési programot az Oktatási Minisztérium és a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium közösen adta ki 2002-ben. A program már a bevezetőjében kiemeli, hogy az informatikai kompetencia kialakítása fontos és elengedhetetlen a középiskolai képzés folyamán, mert ez a kompetencia a későbbi munkavállalás egyik feltétele. Ugyanakkor a bevezető azt is megállapítja, hogy a szakképző intézmények informatikai ellátottsága rendkívül hiányos, az eszközök nagy többsége elavult, a meglevő erőforrások eloszlása nem arányos. A stratégia szerint elkerülhetetlen az információs és kommunikációs technológiák széles körű elterjesztése, amely egyrészt az informatika tartalmi fejlesztését, másrészt a pedagógusok informatikai képzését igényli. A minőség javításának feltételét az egységes mérési és értékelési rendszer bevezetésében látja, amely az intézményfejlesztés részeként jelenhet meg.
A terv fejlesztési elveiben a Nemzeti alaptantervvel egybehangzóan hangsúlyozza a társadalmi környezetben való boldoguláshoz szükséges alapkészségek, képességek, valamint az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés fontosságát, bár a kulcskompetenciák fejlesztésének tartalmi kérdéseinél már csak a számítógépes ismeretekre hivatkozik.
A fejlesztési célok között a számítógépes hálózat szerepét az e-learning alapú képzések megteremtésében látja, amelynek során a képzés résztvevői az interneten juthatnának hozzá a tananyaghoz, és a hálózat segítségével tarthatnának kapcsolatot a tutorokkal.
A stratégia a hosszú távú fejlesztési terveiben konkrétan megnevezi a feladatokat, a felelősöket és a határidőket. Ezek között például utal az OM Oktatási Informatikai Stratégiájára, amely a korszerű, tudás alapú társadalom igényeinek megfelelő informatikai hálózat, eszközök megteremtéséről és az ezek működtetéséhez szükséges oktatási módszerek bevezetéséről rendelkezik.
A stratégiai terv a szakképzés adminisztrációját lehetővé tevő információs hálózat fontosságát is hangsúlyozza. A hálózat kiépítése lehetővé tehetné a kreditrendszer kiépítését, a bizonyítványok kölcsönös elismerése érdekében pedig biztosíthatná a csatlakozást az európai információs hálózathoz. A sikeresebb kivitelezés érdekében a szakképzési terv és egyéb helyi dokumentumok alapján regionális tervek is készültek, melyek külön-külön foglalkoznak a közép-magyarországi, nyugat-dunántúli, közép-dunántúli, dél-dunántúli, dél-alföldi, észak-alföldi, észak-magyarországi régiók sajátos helyzetével.
A Magyar Információs Társadalmi Stratégiát az Informatikai és Hírközlési Minisztérium adta ki 2003-ban, elkészítését az Európai Unió elvárása ösztönözte. A társadalmi program a 2004–2006 közötti időszakra vonatkozik, ezért hamarosan sor kerül a felülvizsgálatára. A terv minden állampolgár aktív közreműködésére számít, a stratégia megfogalmazói ugyanakkor azt is világosan és helyesen látják, hogy a kezdő lépéseket az állami szektornak kell megtennie. A program fő célja, hogy az információ társadalmasítása révén a magyar társadalom tagjai életkörülményeik javításával magasabb szintű életminőséget teremthessenek a maguk számára, amelynek megalapozásához a gazdasági és a civil szféra összefogására is szükség van. A nemzeti stratégia elkészítésének célja az eEurope alapján olyan átfogó program készítése volt, amellyel – operatív programokkal kiegészítve – a magyar gazdaság versenyképesebbé, eredményesebbé válhat.
A MITS programjainak teljesülése érdekében négy alapelv betartását látják szükségesnek az alkotók:
A vezetői összefoglaló szerint a MITS a gazdaság és a társadalom európai fejlődéséhez történő csatlakozásnak a dokumentuma, ezért a stratégia a célok kijelölésekor és a megoldási javaslatok során az európai értékrendet követi, miközben figyelembe veszi a magyar adottságokat és lehetőségeket. A MITS az információs és kommunikációs technológiákat az ország felzárkózási lehetőségének tekinti, amely biztosítja a gazdaság modernizálását is. Az IKT feladata elsősorban az információs társadalom megteremtése, amelynek során az információ beépül a társadalmi, gazdasági ágazatba, a társadalmi kommunikáció elsősorban elektronikus úton zajlik, így az információ könnyen elérhető, és ez átalakíthatja a gazdaságot, megsokszorozhatja a tudást.
A MITS két pillérre építkezik. Az információs társadalom építését egyrészt a már meglevő folyamatok korszerűsítésében, a működés hatékonyságának növelésében, a szolgáltatások biztosításában, másrészt a modernizálásban, az elektronikus szolgáltatások megvalósításában, az információk elérhetővé tételében látja. Az előbbi elsősorban a versenyképesség megteremtését, az utóbbi pedig az állampolgárok kényelmét szolgálja.
A stratégia a beavatkozási területeket hat ágazatra bontotta: gazdaság, közigazgatás, kultúra, oktatás, egészség- és környezetvédelem. Az oktatás stratégiai céljai között szerepel a digitális tananyagok készítése és terjesztése, valamint az oktatási információs rendszerek fejlesztése. A humán erőforrás fejlesztésére vonatkozóan a terv azt javasolja, hogy az információs írástudás kialakítását a pedagógusképzés szerves részévé kell tenni annak érdekében, hogy a pedagógusok a munkájuk során az eszközöket használni tudják. Az élethosszig tartó tanulás érdekében a távoktatás bevezetését, a létrehozott tartalom folyamatos fejlesztését és a távoktatási forma elterjesztését tartja támogatandónak. Az ismeretek körére is tartalmaz ajánlást a dokumentum, a szereplőknek meg kell ismerkedniük az információs társadalom, a tudás alapú gazdaság, az e-gazdaság, e-közigazgatás, a tudásmenedzsment szerepével, jelentőségével, újdonságaival. Kiemelt fejlesztési terület az oktatási intézmények elektronikus szolgáltatásainak modernizálása, amely lehetővé teszi az egységes követelményrendszer felállítását. A közeljövőben a felsőoktatási intézmények feladataként jelenik meg olyan informatikai szolgáltatások kialakítása, amelyek biztosítják a hatékony intézményi vezetést és szervezést. A rendszerekkel szemben követelmény, hogy legyenek képesek az irányítási és gazdasági folyamatok rendszerbe szervezésére, valamint tegyék lehetővé a kutatások nyilvántartását és a vezetői információs rendszerek bevezetését.
Fenti célok részben már megvalósultak, mindegyik elemre lehet működő hazai példát találni. A felsőoktatási intézmények vagy az ETR (Egységes Tanulmányi Rendszer), vagy a Neptun EFTR (Egységes Felsőoktatási Tanulmányi Rendszer) használatával támogatják elektronikusan az intézményi folyamatokat. A távoktatásra a közép- és felsőoktatásban is létezik működő példa, több intézmény fejlesztett távoktatási formában is elvégezhető modulokat.
Az oktatásra vonatkozó főirányok között három stratégiai cél található, amelyek a humán erőforrásra, a tananyagokra és az oktatás adminisztrációjára vonatkoznak.
Ezekkel a célokkal összefüggően a dokumentum három ágazati programot fogalmaz meg:
A MITS oktatási főirányában szereplő fejezetek tehát egyrészt a műveltségi szint humán és tárgyi fejlesztéséért, másrészt az oktatás adminisztrációjának informatikai eszközökkel történő támogatása érdekében fogalmaz meg célokat. A továbbiakban három olyan hazai rendszert ismerhetünk meg, amelyek a fenti célok szükségességét és működőképességét igazolják, egyben jelezhetik a további fejlesztés lehetséges irányait is.
A pedagógusok továbbképzéséből adódó állami feladatot az Oktatási Minisztérium háttérintézményében, a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Központban működő Akkreditációs és Képzésfejlesztési Iroda látja el. A továbbképzéseket a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület (PAT) felügyeli, amely kilenc tagból áll. A kilenc tagból négyet az oktatási miniszter, kettőt az Országos Köznevelési Tanács, egyet-egyet pedig az Országos Kisebbségi Tanács, az Országos Szakképzési Tanács és a Felsőoktatási és Tudományos Tanács delegált. A PAT a 277/1997. (XII. 22.) sz. többször módosított Kormányrendelet alapján látja el a pedagógus-továbbképzési programok jóváhagyásával kapcsolatos szakmai döntés-előkészítő szerepét.
Bár a pedagógus-továbbképzések között sok az informatikai jellegű, ezek általában csupán technikai fejlesztést ígérnek, nem támogatják a tanárok módszertani képzését. Az elkövetkezendő idők feladata az informatika oktatásának módszertanával foglalkozó képzések indítása.
A digitális kultúra elterjesztése érdekében fejlesztették ki a Sulinet Digitális Tudásbázist (SDT), amely nonprofit célokra szabadon használható. Az SDT LCMS (Learning Content Management System) keretrendszerrel működik. Az SDT fejlesztésekor elsősorban a technikai értékállóságot és az újrafelhasználhatóságot tekintették a fejlesztők szem előtt. A technikai értékállóságot az alkalmazott technológiáktól való függetlenség jelenti, a tananyagot egy ún. eszközfüggetlen tárolóban helyezték el, és függetlenítették a megjelenítésre szolgáló eszközöktől, azaz a tárolókból különböző csatornák felé is publikálható. Az újrafelhasználhatóság érdekében a tananyagokat a legkisebb értelmes elemekre bontották fel, az így létrehozott tananyagelemek nem hivatkozhatnak egymásra, ezért ezek egymástól függetlenül újra összeépíthetők. A tananyagelem lehet kép, szöveg, hang vagy mozgókép. Az elemekből tananyagegységek, a tananyagegységekből foglalkozások építhetők fel, amelyek a tanórákon 10–40 perc alatt dolgozhatók fel. Az SDT használata ma még nem terjedt el eléggé az iskolákban, a kifejlesztett tananyagokhoz a tanári használatot támogató útmutatók, tanmenetek elkészítése is szükséges lenne.
A diákok és hallgatók diákigazolványaival kapcsolatos eljárásokról a 17/2005. (II. 8.) Kormányrendelet rendelkezik. A diákigazolványokkal kapcsolatos ügyekkel az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Diákigazolvány Ügyfélszolgálata foglalkozik, 2005-ben eddig több mint 104 ezer kártyát adtak ki. Az Oktatási Minisztérium a https://igenyles.diakigazolvany.hu/ lapon működteti az igénylést lehetővé tevő honlapot, de a www.diakigazolvany.hu és a www.diakbonusz.hu lapokon is van lehetőség a diákigazolványok igénylésére, valamint az igazolvánnyal járó kedvezmények megtekintésére, bár ez utóbbi még nem teljes körű. Az említett honlapokon intézmények és diákok egyaránt intézhetik a diákigazolvánnyal kapcsolatos ügyeiket. Ugyanakkor a pedagógusigazolványokkal kapcsolatos szolgáltatásokra például nem szerveződött elektronikus szolgáltatás, annak érvényesítését az intézmény a 20/1997. (II. 13.) Kormányrendelet értelmében saját hatáskörében intézi.
A tudás, ismeret főirány az oktatáshoz, azon belül leginkább a felnőttképzéshez köthető. A fejlesztés az információs társadalom legfőbb termelőerejére, a humán erőforrásra irányul. A célkitűzés szerint a lakosság széles köre számára elérhetővé kell tenni az információ megszerzéséhez és az elektronikus szolgáltatások igénybevételéhez szükséges ismereteket. A 21. század írástudását azokban a készségekben látja, amelyek az alkalmazói szoftverek használatához szükségesek. Ezeknek a készségeknek a fejlesztése az írástudás digitális formájának kialakítását igényli. Bár funkció szempontjából a digitális írástudás jelenleg a hagyományos írástudás kiegészítésének tekinthető, de fejlesztése nem a kézírás készségeire épít, az elektronikus írástudás eltérő rutinok, készségek, képességek fejlesztését igényli, ezért az információs írástudás a hagyományos módszerektől eltérő módon, de azzal párhuzamosan fejleszthető. A tudás, ismeret főirány célja a tömeges, kampányszerű képzés, ezzel koherens a Nemzeti Fejlesztési Terv 3. programja, amelynek kivitelezése szintén az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges és az információs társadalom szempontjából lényeges készségek és képességek fejlesztését igényli.
A MITS-ben megfogalmazott digitális írástudás kialakításának ösztönzésére és annak igazolására leginkább a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság által fenntartott ECDL (European Computer Driving Licence, Európai Számítógép-használói Jogosítvány) rendszer alkalmas. A bizonyítvány megszerzéséhez hét modulból kell vizsgát tenni. Az NJSZT 1997 júniusában 13. országként lépett az ECDL Alapítvány tagjai közé, ma az alapítványnak 138 tagországa van. A vizsgákat akkreditált vizsgaközpontokban lehet letenni, ezek száma ma közel 400. A kiadott vizsgakártyák száma eléri a 200 000-et, a bizonyítványt eddig 90 000-en szerezték meg. A regisztrált hallgatók 42%-a 20 évnél fiatalabb, 20%-a 20–30 év közötti, 38%-uk pedig negyven évnél idősebb. Az ECDL-képzéseket a pedagógus-továbbképzésben és a köztisztviselői képzésekben is akkreditálták. A rendszer szakmai elfogadottságát jelzi, hogy a bizonyítványt egyszerű regisztráció után megkaphatják azok a tanulók, akik informatika tantárgyból jelesre érettségiztek.
A 2004–2006 közötti időszakra érvényes HEFOP 2003. április 30-án jelent meg, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium közös tervezőmunkájának eredményeként.
Az Operatív Program az információs és kommunikációs technológiai ismereteket a versenyképesség kulcsfontosságú tényezőjének, a foglalkoztathatóság és az alkalmazkodóképesség fontos feltételeinek tekinti, ezért az oktatás és képzés minden szintjén biztosítani kívánja az IKT-ismeretek és -készségek fejlesztését. A program elvei szerint az intézkedéseknek elő kell segíteniük az információs társadalomban való részvételt, és magukban kell foglalniuk az IKT-ismeretek megszerzését, új tananyagok és módszerek kidolgozását, valamint az oktatás és képzés infrastruktúrájának fejlesztését, ami a hosszú távú sikeresség előfeltétele.
Az Operatív Program ezeket a célokat az alapkészségek és kompetenciák fejlesztéséhez szükséges módszertani és pedagógiai alapok megteremtésével, a szakképzés rendszerének fejlesztésével, a felsőoktatásnak a tudás alapú társadalomhoz és a változó gazdasági követelményekhez való alkalmazkodásával és a felnőttképzés támogatásával kívánja elősegíteni.
A HEFOP 3.1. intézkedése az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges készségek és képességek fejlesztését, ezen belül a következő tevékenységek támogatását tartja szükségesnek: pedagógus-továbbképzés, taneszközök kidolgozása, információs tartalom- és szoftverfejlesztés, interaktív és multimédiás tartalmak növelése, e-learning tananyagok fejlesztése és terjesztése, módszertani kutatások támogatása és a kutatás eredményeinek felhasználása az oktatásban, infrastruktúra biztosítása.
A HEFOP 3.2. intézkedése a szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztésével, a moduláris képzési rendszer megteremtésével, a lemorzsolódás megakadályozásával, a munkaerő-piaci igényekhez való igazodással, az elhelyezkedési esélyek növelésével foglalkozik.
A HEFOP 3.3. intézkedése az oktatási, képzési rendszer korszerűsítéséről, intézménytársulási modellekről, a szociális integráció előkészítéséről, az intézmények minőségfejlesztéséről, a társadalmi fejlődés igénybevételéről rendelkezik.
A KSH adatai szerint 2003-ban a 15–74 éves népességből minden ötödik személy, összesen 1 millió 600 ezer fő vett részt valamilyen oktatásban, képzésben. Iskolarendszerű oktatásban a képzésben részt vevők 63,9%-a, iskolarendszeren kívüli képzésben 22,1%, informális tanulásban 33,3% részesült.
Az élethosszig tartó tanulás egyik formája az informális tanulás, amely megnyilvánulhat a családban vagy a munkahelyen folytatott ismeretszerzésben, szakkönyvek olvasásában, könyvtárak látogatásában vagy az internet használatában. A 15–74 év közötti népesség közül – adatszolgáltatásaik szerint – 530 ezer fő folytat informális tanulmányokat, amely a teljes népességnek mindössze 7%-a. Ennél a valódi érték nyilván magasabb, az alacsony százaléknak az lehet az oka, hogy maga a fogalom még nem épült be a köztudatba, ezért ennek a tanulási formának a használata nem válhatott tudatossá.
Az informális tanulást folytató emberek 52%-a használ internetet. Ha a korosztályok közötti eloszlást tekintjük, azt tapasztaljuk, hogy a 15–24 év közötti fiatalok 43,6%-a netezik, míg az idősebbek közül jóval kevesebben használják a világhálót (2. táblázat).
| Korosztály | 15–24 | 25–34 | 35–44 | 45–54 | 55–64 | 65–74 | Összesen |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Forrás: www.ksh.hu | |||||||
| Százalék | 43,6 | 23,4 | 14,8 | 12,1 | 5,3 | 0,8 | 100 |
Hazánkban az informatika önálló tantárgyként szerepel a Nemzeti alaptantervben. Az informatikai kompetencia fejlődése az iskolai oktatás és az otthoni géphasználat eredményeképpen felgyorsult. Annak ellenére, hogy a géppel való ismerkedés játékos informatika formájában már az alsó tagozaton elkezdődik, hetedik osztályos korukra mégis behozhatatlan hátrányba kerülnek azok a gyerekek, akiknek nincs otthon megfelelő eszközük. Magyarországon az intézményekben kilenc tanulóra jut egy számítógép, ezzel az OECD-országok között a középső előtti helyet foglaljuk el (Halász–Lannert 2003).
Mint megfigyelhető, az egyes ágazatok stratégiáiban egyaránt fontos helyen áll az információs és kommunikációs technológiák elterjesztése. A dokumentumok átfedéseket mutatnak, helyenként egymásra épülnek, tartalmuk alapján nyomon követhető időbeli megjelenésük.
A Nemzeti Fejlesztési Stratégia tekinthető a hazai fejlesztési irányvonalak alapdokumentumaként, az oktatási intézményekre vonatkozó fejlesztéseket a legrészletesebben az Oktatási Információs Stratégia írja körül. A stratégiák hatásköre egyértelműen meghatározott, és ez a szubszidiaritás elvének létjogosultságát bizonyítja, amelyet az EU-ban fontos alapelvként tisztelnek. Az elv azt írja elő, hogy minden jogszabályt arra a szintre kell delegálni, ahol a legnagyobb a lehetőség a beavatkozásra, vagyis a döntés azon a szinten szülessen meg, ahol lehetőség van a kivitelezésre. Így elvárás, hogy a stratégiai elvek csak az alapelveket és a főirányokat határozzák meg, az operatív tervek viszont a megvalósításra is kínáljanak lehetőséget.
A stratégiák közvetve azt az igényt is tükrözik, hogy az oktatás hatékonyabb támogatása érdekében elkerülhetetlen a pedagógusok tapasztalatain alapuló, a kutatások által eredményesnek igazolt, a gyakorlati igényeket kielégítő tartalmi fejlesztés. A készség- és képességfejlesztés több dokumentumban megfogalmazott elem, ezért a pedagógus-továbbképzésben meg kell jelenniük a módszertani fejlesztésekre vonatkozó képzéseknek, amelyek megteremtik annak a lehetőségét, hogy a fentiek alatt minden hazai oktatási szereplő ugyanazt értse, mert ennek hiányában a stratégiák megvalósítása célt téveszthet. Emellett folyamatos benchmarkingot kell végezni, azaz figyelemmel kell kísérni a nemzetközi fejlesztéseket, azokba a hazai fejlesztőknek be kell kapcsolódniuk, meg kell szerezni a más országokban végzett fejlesztések használati jogát, a hazai jó példák számára pedig lehetőséget kell biztosítani arra, hogy nemzetközivé erősödjenek.
Az élethosszig tartó tanulás. Lifelong Learning. Központ Statisztikai Hivatal, Budapest, 2004.
[Online: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/lifelong_learning.pdf]
Az NFT stratégiája és prioritásai. [Online: http://www.nfh.gov.hu/doc/nft/letolt3/II._Strategia.pdf]
Az Oktatási Minisztérium Középtávú Közoktatás-fejlesztési Stratégiája.
[Online: http://www.om.hu/letolt/kozokt/om_kozeptavu_kozoktatas-fejlesztesi_strategiaja_040506.pdf]
Halász Gábor – Lannert Judit (szerk., 2003): Jelentés a magyar közoktatásról. Országos Közoktatási Intézet, Budapest.
Humán Erőforrás Fejlesztési Program.
[Online: http://www.fmm.gov.hu/upload/doc/200305/hefop_030430_hu.pdf]
i2010: Európai Információs Társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért. [Online: http://europa.eu.int/information_society/eeurope/i2010/docs/communications/com_229_i2010_310505_fv_hu.doc]
Kutatás és fejlesztés (Előzetes adatok). Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 2004.
[Online: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut04.pdf]
Magyar Információs Társadalmi Stratégia.
[Online: http://www.ihm.gov.hu/data/19797/MITS%20teljes%20anyaga.pdf]
Miniszterelnöki Hivatal, Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala: Összefoglaló a Nemzeti Fejlesztési Tervről. [Online: http://www.nfh.gov.hu/doc/Uj_NFT/NFT_jelentes_2003.12.pdf]
Nyirő Zsuzsa: Jelenlegi hangsúlyok, fejlesztési irányok és stratégiák az Európai Unió és az OECD tagországaiban. [Online: http://www.oki.hu/cikk.php?kod=iskolafejlesztes-Nyiro-Jelenlegi.html]
Oktatási Informatikai Stratégia. [Online: www.om.hu/letolt/informatikai_strategia_040326.pdf]
Szakképzés-fejlesztési Stratégia 2013-ig.
[Online: http://www.om.hu/letolt/szakke/szakkepzesi_strategia_050414.pdf]