Komlóssy Ákos – Vass Vilmos

Demokratikus nevelés, polgári értékek és európai tudat

Az iskolai nevelés helyzete és lehetőségei Csongrád megye iskoláiban

A szerzők az európai dimenzió iskolai megjelenítését elemző vizsgálat főbb eredményeit adják közre. Azt elemezték, hogy Csongrád megye iskoláinak pedagógiai programjaiban milyen módon jelenik meg az európaiság, a polgári léthez szükséges értékek közvetítése, mennyire valósulnak meg az iskolák mindennapi gyakorlatában azok az ajánlások, amelyeket az Európai Unió és az Európa Tanács fogalmazott meg annak érdekében, hogy az oktatás-képzés hozzájáruljon ahhoz, hogy az európai közösség a világ egyik legversenyképesebb térségévé váljék.

Bevezetés

Napjainkban a tudás szerepe rohamos léptekkel felértékelődik. Az oktatás és a gazdaság világa soha nem látott mértékben hat egymásra. A versenyképes munkaerő elsődleges célkitűzése a minél magasabb képzettség és sokoldalú végzettség megszerzése. Közismert tény, hogy a magyar oktatás teljesítményelvű, versenycentrikus, sikerorientált rendszer, elsősorban a megtanítandó ismeretekre helyezi a hangsúlyt. Ennek megfelelően az iskoláztatás különböző szintjein ma elsősorban a minél jobb intézménybe való bejutás és ezzel együtt a magasabb felvételi pontszámot biztosító dokumentum megszerzése határozza meg a tanítási-tanulási folyamatot. Másfelől a társadalmi és gazdasági erőforrások optimális felhasználása az élet minden területén, így az oktatásban is egyre fontosabb tényező.

Jogosan fogalmazódik meg egy tágabb és egy szűkebb kérdés. Mennyire hatékony ma a magyar oktatás? Mennyit érnek azok a bizonyítványok, oklevelek, diplomák és tanúsítványok a gyakorlatban, amelyeket az egyes képzési szinteken diákjaink átvehetnek? Egyik kérdésre sem adhatunk megbízható választ anélkül, hogy ne vennénk számba azokat a kihívásokat, amelyek a nemzetközi oktatási tendenciákat és várhatóan az európai integráció utáni hazai folyamatokat egyaránt meghatározzák. Olyan egyéni minőségek, tantárgyközi kompetenciák fejlesztése kerül előtérbe, mint például megfelelés a munkahelyi elvárásoknak, a magabiztosság, a tanulásra és együttélésre való képesség, az egészséges életmód és a jó állampolgári attitűd. A tanuló oldalán többrétegű kompetenciafejlesztésről, a tanárén a módszertani kultúra szélesítéséről, a demokratikus nevelés, a polgári értékek és az európai tudat tanításának lehetőségeiről van szó. Az európai dimenzió tudatosabb beépülésének formái válnak hangsúlyosabbá.

A felsorolt területek megjelenési formái egyszerre tartalmaznak fejlesztő, gyakorlati és tantárgyközi elemeket. Számos európai szakértő a következő korszakot egyenesen a „képességek évszázadának” nevezi. Mások a „kompetenciák koráról” beszélnek. Olyan fejlesztendő elemek ezek, amelyek egyszerre erősítik a megszerzett tudás felhasználásának hatékonyságát és az ismeretek és kompetenciák egyensúlyba helyezését, tudatos összekapcsolását. Nem utolsósorban olyan tudás kialakításáról van szó, amelyet új helyzetben is lehet alkalmazni.

Melyek ezek a legfontosabb kompetenciák/képességek? Az Európai Unió csúcskonferenciái (1999: Helsinki, 2000: Lisszabon, Brüsszel, 2001: Stockholm, Brüsszel, 2002: Barcelona) foglalkoztak az ún. kulcskompetenciák meghatározásával, elemzésével, strukturálásával. Ezek közül feltétlen figyelmet érdemelnek az alapkompetenciák (az írás, olvasás, számolás hármasán kívül a tanulási, szövegértési, idegen nyelvi, valamint az információs és kommunikációs technológiához kapcsolódóak), a szociális, életviteli és kulturális kompetenciák, valamint a munkaerőpiac által elvárt kompetenciák.¹ Egy másik kompetenciaháló az informatika, a nyelvismeret, a technológiai kultúra, a vállalkozási és szociális kompetenciák területére helyezi a hangsúlyt.² Az Európa Tanács 1989-es ajánlássorozata az európai dimenzió oktatásával kapcsolatban kiemeli azokat a fejlesztendő képességeket, amelyek mintegy „ragasztóanyagként” összetartják a fent említett kompetenciahálót. Elsősorban a kommunikációs, a problémamegoldó, az együttműködő, az információ megszerzéséhez, szelektálásához és felhasználásához kapcsolódó területekről van szó. A munkaerőpiac elvárásai, valamint az élethosszig tartó tanulás, azaz a folyamatos képzés igénye azt is megkívánja a jövő munkavállalóitól, hogy gyorsan, hatékonyan és zökkenőmentesen tudjanak beilleszkedni a társadalomba. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az említett kulcskompetenciákon kívül a tudatos életvezetéshez, a közösség iránti felelős elkötelezettséghez, az egészséges életmódhoz, a véleményalkotáshoz és döntéshez, valamint a harmonikus, feszültségektől mentes kapcsolatteremtéshez szükséges képességek fejlesztése is.³

A 2002. március 15–16-án Barcelonában megtartott értekezlet meghatározta a versenyképes, tudás alapú társadalom alapkritériumait: minőségi oktatás, könnyen elérhető tanulási lehetőségek, az iskolák nyitása a helyi, regionális, európai és globális partnerkapcsolatok felé. A konferencia záródokumentuma célként fogalmazta meg többek között az EU-dimenzió erősítését a tananyagban. Nem kisebb elvárást tűztek ki célul a döntéshozók, mint azt, hogy Európa 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú társadalmává váljon. Ahhoz, hogy hazánk szerepet vállaljon ebben a programban, át kell gondolni a teendőket. A legfontosabb a tanítási-tanulási folyamat kutatása, ezen belül is az egyik jelentős terület a demokratikus nevelés, a polgári értékek és európai tudat, valamint az európai dimenzió megjelenési formáinak a vizsgálata.

A kutatás alapcélkitűzése a középiskolák nevelési programjainak szöveges (kvalitatív) és kérdőíves (kvantitatív) elemzése volt Csongrád megye iskoláiban, különös tekintettel az európai dimenzió vizsgálatára. Ezen belül kiterjedt a demokratikus nevelés, a polgári értékek és az európai tudat fejlesztési lehetőségeinek elemzésére, kiemelten az európai dimenzió egyes rétegeire és tanítási időn kívüli (extracurriculáris) megjelenési formáira. Célkitűzéseink során felhasználtuk az Európa Tanács Oktatás a demokratikus állampolgárért program prioritásait, tartalmának egyes elemeit és ajánlássorozatait. A kutatás módszerei között érdemes megemlíteni a dokumentumelemzést (nevelési programok és helyi tantervek elemei), a kérdőíves vizsgálatot, a kapott adatok statisztikai elemzését, valamint a demokratikus nevelés, a polgári értékek és az európai tudat megjelenését a pedagógiai programokban. Fontos módszerünk az európai dimenzió megjelenési formáinak modellezése is.

Hipotéziseink

• A helyi pedagógiai programok tartalmaznak a demokratikus nevelésre, az európai értékekre vonatkozó elemeket, de ezek megfogalmazása nem minden esetben tudatos.
• A helyi tantervek készítésekor az európai dimenzió figyelembevétele másodlagos szempont volt annak ellenére, hogy a NAT a bevezetőjében kiemelt néhány európai szempontot, a közös, az általános és a részletes fejlesztési követelményekben jelezte az EU-elvárások miatt bekerült elemeket.
• A középiskolai tanárok ismeretei, felkészültségük-felkészítettségük nem megfelelő az EU-s ismeretekre, az európai tudatra való nevelés kérdésében.
• A napi gyakorlatban az európai vonatkozásokat nem tanítják tudatosan, így csak közvetetten szolgálják az európai identitásra nevelést.
• A hagyományos tananyagtartalom is számtalan olyan elemet tartalmaz, amely az európai humanista értékekre nevelést segítené elő.

Dokumentumelemzés

A Csongrád megyei középiskolák (11 intézmény) pedagógiai programjait a kutatás témájának megfelelően az alábbi területeken vizsgáltuk meg.

1. Az EU-dimenzió fogalmának hagyományokat, Európa kulturális egységét hangsúlyozó rétege.
2. Az Oktatás a demokratikus állampolgárért program alapcélkitűzései.
3. Az EU-dimenzió fogalmának a jövő kihívásait, a versenyképességet hangsúlyozó rétege.
4. Az EU-dimenzió megjelenési formái a tantervekben, tantárgyi programokban.

Az EU-dimenzió fogalmának hagyományokat, Európa kulturális egységét hangsúlyozó rétege

Az Európa Tanács 1989-es határozata célkitűzéseinek első pontja szorosan kapcsolódik az európai dimenzió fogalmának hagyományokat, Európa kulturális egységét hangsúlyozó rétegéhez, amely szerint „meg kell erősítenünk a fiatalokban az európai identitás érzését, egyértelművé kell tennünk számukra az európai civilizációnak, valamint azoknak az alapoknak az értékét, amelyekre Európa népei ma a fejlődésüket kívánják építeni, azaz elsősorban a demokrácia elveinek a megőrzése, a társadalmi igazságosság és az emberi jogok tiszteletben tartása”. Dominique Barthélémy, az Európa Tanács oktatási szakértője tanulmányában kísérletet tett az európai dimenzió fogalmának elemzésére. Eszerint az európai dimenzió elsősorban az európai országok közös történelmi, földrajzi és kulturális értékeinek a halmaza, más szóval az európai kulturális tartalmak és magatartásminták, valamint civilizációs értékek (demokrácia, emberi jogok, szabadság, tolerancia) bemutatása (Barthélémy 1999). Európa jelentős, nagy korszakait, történelmi-kulturális mérföldköveit (athéni demokrácia, humanizmus és reneszánsz, a felvilágosodás, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, az ipari forradalom, valamint az információs és kommunikációs kultúra kora) végigkísérő „kulturális kötőanyagról”, olyan történelmi-irodalmi „közös többszörösről” van szó, amely az európai népeket egységbe olvasztja. Hiszen Homérosz, Dante, Shakespeare, Ibsen és sokan mások is határokon átívelő hatással, kulturális erővel rendelkeznek, Babits Mihály (1979) szerint „az az egységes irodalmi áramlat, mely Homérosz óta máig átlüktet európai kultúránkon”. Vélhetően ez az a civilizációs bázis, amely nemzedékről nemzedékre öröklődik a családi és az iskolai oktatás-nevelés során. Feltételezésünk szerint a hazai oktatási hagyományok az EU-dimenzió ezen rétegéhez köthetők leginkább. Ugyanakkor Karikó Sándor tanulmányában egyenesen annak a véleményének ad hangot, hogy az európai dimenzió nem képezi a tananyag szerves részét, „annak tartalma ma még kevésbé konkrét és mély” (Karikó 2001).

Részletek az iskolai programokból

Az egyetemes emberi értékek megismertetése, az európai polgári gondolkodás és értékrend közvetítése alapvető feladat.

(Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja, nevelési program.)

…erősíteni kívánja az európai kultúrkörhöz tartozásunk tudatát.

(Németh László Gimnázium és Általános Iskola pedagógiai programja.)

Az iskolai nevelő-oktató munka alapelvei, cél- és követelményrendszere, értékek: az általános emberi értékek tisztelete, … az európai és ennek részeként hazánk kultúrájának a megismerése és elfogadása, … más kultúrák, civilizációs értékek tisztelete.

(Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja.)

Értékek: az egyén és közösség érdekeit egyaránt szem előtt tartó magatartás, az általános műveltségen alapuló, más népek hagyományait, kultúráját és szokásait ismerő és tiszteletben tartó, egészséges nemzeti öntudat.

(Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakmunkásképző Iskola és Kollégium, Szeged.)

Nevelőmunkánkban meghatározó jellegűek az egyetemes értékek, az emberi kultúra általános alapértékei: humanizmus, becsület, jóság, szépség, önzetlenség, tisztelet.

Kiemelt célok: Az egyetemes emberi értékek tisztelete, az emberi méltóság tisztelete, tolerancia, az elnyomás, háború, diszkrimináció elvetése, elítélése, a tanuló legyen nyitott és toleráns más kultúrák és szokások iránt.

(Déri Miksa Ipari Szakközépiskola és Kollégium, pedagógiai programja, Szeged.)

A pedagógiai programokban megjelenő európai dimenzió hagyományos kulturális rétegének összegzését adja azon fogalmi rendszer, amelyet Margaret Shennan tantervi szakértő állított fel (Shennan 1997). Az értékek és funkciók megfogalmazásai esetében az intézmények az alábbi fogalmak köré csoportosították elképzeléseiket.

Az Oktatás a demokratikus állampolgárért program alapcélkitűzései

Az európai polgárság alapgondolata először a maastrichti szerződés 8. cikkelyében jelent meg kidolgozott, tudatos formában (1993. november 1.), majd az amszterdami szerződés (1997. május 1.) kiegészítette azokkal a fogalmi csoportokkal, amelyek jórészt a Shennan által felállított rendszerhez is kapcsolódnak. Többek között nagy hangsúllyal jelenik meg az alapdokumentumokban a humanizmus, a demokrácia és a tolerancia. A feladat adott volt, a polgárságra, polgárjogra nevelés, a polgári készségek fejlesztése területén.

Az Európa Tanács 1996-ban útjára bocsátott egy hároméves oktatási programot Oktatás a demokratikus állampolgárért elnevezéssel, amelynek volt egy közoktatási és egy felnőttoktatási része. Részterületei a demokratikus állampolgár jogai, kötelességei, valamint az élethosszig tartó tanulás. Már a program elindításának pillanatában része volt a demokrácia, az emberi jogok, a média és kommunikáció, az interkulturális kapcsolatok, a tolerancia, a női egyenjogúság és a helyi együttműködés témaköre. A projekt kiemelt elemét alkotta a felelősségteljes polgári magatartásforma formálása is. A következő három év számos alprogrammal, továbbképzéssel, szemináriummal, szakkönyvvel és tanári kézikönyvvel örvendeztette meg a résztvevőkön kívül szélesebb értelemben az európai oktatásügy döntéshozóit, a gyakorlat mestereit és a tanulókat egyaránt. Nyilvánvalóvá vált az „európai polgárság” kritériumrendszere: művelt, felelős, alkotó tagja a társadalomnak, aki tudja és használja jogait és kötelességeit, tisztában van a demokratikus értékekkel. Ennek megfelelően a záródokumentumok előtérbe helyezték a demokráciára nevelés, a társadalmi tapasztalatok és értékek témakörét is. Ennél a pontnál nyilvánvaló a kapcsolat az európai kulturális örökséggel, hiszen az európai értékrend kialakulása elválaszthatatlan a tolerancia és a kölcsönös tisztelet fejlődéstörténetének a vizsgálatától. Másfelől az Oktatás a demokratikus állampolgárért program az iskolai életet mint a politikai társadalom mikrokozmoszát is kiemelte, mivel megtaníthatja a diákokat a demokratikus elvek tiszteletére, a konfliktusok kezelésére, fejlesztheti a felelősségteljes gondolkodást és a logikus érvelést. A program szakértői ezért szorgalmazták, hogy az iskolai tantervekben nagyobb arányban jelenjenek meg a demokratikus értékek kialakulásával és a politikai rendszerek működésének történetével kapcsolatos, elsősorban a megértés és az alkalmazás szintjén elvárt követelmények. Célul tűzték ki a társadalom fiatal polgárainak felkészítését a demokratikus életre. Nagy hangsúlyt helyeztek a tanulók demokratikus képességeinek a fejlesztésére különös tekintettel az ifjú generáció zökkenőmentes társadalmi beilleszkedésének a kérdésére (Vass 1997).

Az általunk vizsgált pedagógiai programok örvendetesen haladnak az említett „demokratikus állampolgári prioritásrendszer” mentén.

(Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja.)

Az iskola nevelő-oktató munkájának alapelvei, cél- és követelményrendszere, értékek: demokratikus normarendszer, közösségi magatartás, emberközpontúság, együttműködés, szolidaritás, jogegyenlőség.

(Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja.)

Személyiségfejlesztés. Tudatosan törekedni kell az osztályközösségek szervezésének folyamatában olyan szituációk teremtésére, amelyekben a tanulók szembesülhetnek mások személyiségükre vonatkozó véleményével, amelyekben belátják az együttműködés fontosságát, élményt adó mivoltát.

(Corvin Mátyás Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja.)

…az egyén és a köz érdekeinek egyaránt megfelelő szerepet juttató demokratikus magatartásra kíván felkészíteni… (5. fejezet: Értékek, alapelvek)

(Németh László Gimnázium és Általános Iskola pedagógiai programja.)

Iskolánk fő jellemzője a demokratikus légkör. A demokrácia értékeit csak egy alapvető tanulási és magatartási szokásrendszeren alapuló demokratikus irányítási stílus és légkör képviselheti.

(Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakmunkásképző Iskola és Kollégium pedagógiai programja, Szeged.)

…a demokratikus gondolkodás értéke…

(Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola pedagógiai programja, Szentes.)

Részcélok:

(Móra Ferenc Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, pedagógiai programja, Szeged.)

Közösségfejlesztés: A döntési képesség megtanítása feltétele annak, hogy a tanulók képesek legyenek saját sorsukat irányítani. Mindenkinek meg kell ismernie saját lehetőségeit. A megfelelő fórumokon bárki képviselheti saját álláspontját, de meg kell tanulnia tisztelni a másokét.

(Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola pedagógiai programja, Szeged.)

A diákönkormányzati munka pedagógiai feladatai: Hozzájárul a közéleti tevékenység tanulásához, a felelősségtudat elmélyítéséhez.

(Déri Miksa Ipari Szakközépiskola és Kollégium pedagógiai programja, Szeged.)

Fontos, hogy tanulmányaikat befejezve alakuljon ki bennük határozott, pozitív erkölcsi értékrend, amelynek alapján képesek lesznek megtalálni a helyüket a társadalomban. A fenti értékrend a következőkből álljon: humanizmus, demokrácia, … európaiság.

(Kőrösy József Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola pedagógiai programja, Szeged.)

Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása.

(Sághy Mihály Ipari Szakközépiskola, Szakmunkásképző Intézet és Kollégium pedagógiai programja, Csongrád.)

Összegezve a Csongrád megyei intézmények pedagógiai programjaiban megjelenő „demokratikus állampolgárságot”, megállapítjuk, hogy már az értékek és funkciók szintjén is örvendetesen nagy szerepet tulajdonítottak ennek a területnek. Az elméleti alapok mellett komoly lehetőséget láttak az iskolák a „demokratikus állampolgárság” személyiségfejlesztő, a polgári készségek hatékony kialakítása folyamatában.

Az EU-dimenzió fogalmának a jövő kihívásait, a versenyképességet hangsúlyozó rétege

Az európai dimenzió fogalmának tradicionális-kulturális, valamint demokratikus vetületei szerves egységet alkotnak azokkal az elemekkel, amelyek a jövő Európájának elsősorban gazdasági kihívásaira vonatkoznak. Ezek a területek azzal foglalkoznak, hogyan kell a fiatalokat felkészíteni az életre az egyre összetettebben működő Európában. Olyan gyakorlati tudásról van szó, amelynek segítségével az európai fiatalok azt is megtanulhatják, hogyan élhetnek együtt másokkal, miképpen gondolkodhatnak és cselekedhetnek felelősségteljesen, hogyan lehet a kibővült gazdasági és társadalmi teret hatékonyan kihasználni. Ebben az értelemben az európai dimenzió beépítése az iskolai pedagógiai programokba a diákok megszerzett tudásának a hasznosíthatóságát kívánja meg. Előtérbe kerülnek azok az Európa-központú folyamatok, amelyek a tanulói viszonyulások és értékek rendszerén túl az attitűdökre, valamint a gondolkodásmódokra is hatással vannak (Shennan 1997). Az elsődleges szempont a tanulók számára való hasznosság, „az életnek tanulás”. A hangsúly egyre inkább az ismeretek hasznosíthatóságára és alkalmazására helyeződik át. A tradicionális-kulturális és a demokratikus elemeken túl az európai dimenzió fogalmának harmadik rétegét alkotják azok a készség- és képességhalmazok, amelyek a mindennapi élethez és a munkába álláshoz szükségesek, és alkalmassá teszik a fiatalokat arra, hogy az élethosszig tartó tanulás és képzés követelményének eleget tegyenek. Az alapvető képességeken túl (írás, olvasás, számolás, tanulás) elsősorban a kommunikációval, az információ megtalálásával, szelektálásával és felhasználásával, az együttműködéssel és a problémamegoldással kapcsolatos kulcskompetenciákról van szó. Az európai dimenzió készség- és képességhalmazának jelentős területét képezik az ún. élet- vagy társadalmi képességek, az önismerettel, az önértékeléssel, az önbizalommal, a szociális és környezeti tudatossággal, a konfliktuskezeléssel, valamint az egészséggel kapcsolatos képességek. Ezek lehetnek garanciái a sokoldalúan képzett munkaerő gazdasági és társadalmi fejlődésének. Alapfeltételezésünk szerint az iskolák pedagógiai programjai tettek lépéseket ez irányban, ám a tudatos megközelítések még váratnak magukra.

Célunk a funkciógazdagság elérésével a tanulók, szülők és a környezeti elvárások minél teljesebb kielégítése. A kor által megkívánt korszerű ismeretek átadása: számítástechnika, idegen nyelvek oktatása, természetvédelem.

(Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja.)

…a megváltozott gazdasági környezethez való alkalmazkodás képessége, alkalmazkodás a társadalmi környezet elvárásaihoz…

(Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja.)

…korszerű, magas szintű szakmai és vállalkozási ismeretek, konvertálható, továbbfejleszthető tudás…

(Corvin Mátyás Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola programja.)

Egyre inkább az marad talpon, aki egy életen át tud tanulni.

(Németh László Gimnázium és Általános Iskola pedagógiai programja.)

Feladatunk olyan szakemberek képzése az élelmiszer-feldolgozó szakmákban, akik képesek a kor igényeinek megfelelő technológiák alkalmazására, önmaguk fejlesztésére. Ezen belül: korszerű általános műveltség elsajátíttatása, korszerű szakmai ismeretek elsajátíttatása, ezek gyakorlati alkalmazási képességének fejlesztése. Gazdálkodásra, vállalkozásra nevelés.

(Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakmunkásképző Iskola és Kollégium, Szeged.)

…egy egész életre szóló tanulási életprogram (életszerűség, hatékonyság)…

(Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola pedagógiai programja, Szentes.)

Célok: az élethosszig tartó tanulásra felkészíteni.

(Móra Ferenc Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola pedagógiai programja, Szeged.)

Az iskola a nevelés és oktatás olyan ötvözetének kialakítására törekszik, amely végzett tanulóink számára lehetővé teszi a zökkenőmentes munkába állást. … A munkaerőpiac igényeihez való alkalmazkodás feltétele: idegen nyelvek kommunikációs szintű ismerete, a szakmai idegen nyelvek magas szintű elsajátítása, az informatikai, irodatechnikai eszközök felhasználói szintű alkalmazása.

(Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola, Szeged.)

Gyakorlatunknak megfelelően (egy osztály két technikusi szak) tervezzük a képzést, hogy minél rugalmasabban alkalmazkodjunk egyrészt a tanulók, másrészt a munkaerőpiac igényéhez.

A gazdaság fejlődése egyre inkább igényli a humán munkaerő állandó fejlesztését, az életfogytig (sic!) való tanulást.

(Déri Miksa Ipari Szakközépiskola és Kollégium, Szeged.)

A megtanult ismeretek gyakorlati alkalmazásához a tanirodai gyakorlatnak is hozzá kell járulnia. A folyamatosan változó közgazdasági szabályok és technikák követését, használatát és megértését segítjük elő, ha a tanulók valódi vagy szimulált keretek között a tanirodán a gyakorlatban alkalmazhatják a megtanultakat. Ezzel fejlesztjük kreativitásukat, a szép és gondos munka iránti igényességüket, megtanulják a csapatmunkát, amely a későbbi munkavégzésükhöz elengedhetetlen.

(Kőrösy József Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola pedagógiai programja, Szeged.)

Iskolánk kiemelkedő feladatának tartja a kreatív, a kor követelményeinek mindenben megfelelő, biztos alapismeretekkel rendelkező, művelt szakemberek képzését, hogy munkahelyükön megállják a helyüket. A mindennapi életben hasznosítható, bővíthető ismereteket szeretnénk nyújtani.

(Sághy Mihály Ipari Szakközépiskola, Szakmunkásképző Intézet és Kollégium pedagógiai programja, Csongrád.)

Az EU-dimenzió a jövő kihívásait, a versenyképességet hangsúlyozó rétegének vizsgálata számos meglepetést okozott a kutatók számára. A pedagógiai programokban örvendetesen nagy számban jelentek meg utalások az elsajátított tudás hasznosíthatóságára, alkalmazására vonatkozóan. Úgy tűnik, hogy a programok elvi szintjén megtörtént a kívánatos közeledés az oktatás és a munka világa között. Ez az egyik feltétele annak, hogy ez a pragmatista vonulat a helyi tantervek és tantárgyi programok világában nagyobb mértékben megmutatkozzon. Érdemes ennek a rétegnek az alrendszereit is tovább részletezni elsősorban a későbbi „valóságos tantervi” szintek miatt.

Az EU-dimenzió megjelenési formái a tantervekben, tantárgyi programokban

Feltételezésünk szerint a hazai iskolák elsősorban a tantárgyakhoz kapcsolódva több területen is tanítanak Európáról. Főképpen a magyar irodalom, a történelem, a földrajz és az idegen nyelv tantárgyak követelményrendszerében jelenik meg az EU-dimenzió. Ezen a szinten – annak ellenére, hogy a magyar diákok fenti tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretei szélesek – számos probléma mutatkozik. Egyfelől a jelen kihívásaihoz szorosan kapcsolódó, hasznosítható tudást nyújtó tantárgyi területek, például közgazdaságtan, környezetvédelem, társadalmi, állampolgári és vállalkozási ismeretek alig épülnek be a helyi tantervekbe. Nehéz teret és óraszámot találni az új tartalmaknak. Az egyik intézményben megjelenő Az EU-ról alapfokon elnevezésű tantárgy a 11–12. évfolyamon heti óraszáma 0,5 óra. A tantárgy tematikája az Európai Unió létrejötte, fejlődése, integrációs intézkedések az Európai Unió gazdasága, oktatásügy az EU-ban, az Európai Unió kulturális élete, környezetvédelem az EU-ban, döntéshozatali mechanizmus, az EU külső kapcsolatai, az EU és a NATO. Követelményrendszere: ismerje az Európai Unió tagállamait, legyenek ismeretei az EU gazdaságpolitikájáról, szervezeteiről, legfontosabb intézkedéseiről. Ismerje Magyarország és az EU kapcsolatrendszerét. Az értékelés háromfokozatú (megfelelt, nem felelt meg, kiválóan megfelelt). Saját készítésű jegyzet áll a tanulók rendelkezésére. Az elképzelések szerint a későbbiekben fakultációként működik majd a tantárgy. Láthatjuk, hogy a tantárgyakhoz kapcsolt ismeretek széttöredezettek, Európa különböző évfolyamon számos eltérő aspektusban bukkan elő. A kép darabokra hullik, ez nem dimenzió. Nem utolsósorban nem marad idő a kompetenciafejlesztésre. A kutató számára sokkal izgalmasabb a tantárgyközi (interdiszciplináris), valamint a kiemelt fejlesztési feladatok (kereszttantervek) szintjének vizsgálata. Ez a tantárgyak tudatos összekapcsolását, a tanárok hatékonyabb együttműködését feltételezi. Hipotézisünk az, hogy a tantárgyak közötti összehangoltság hiánya miatt az Európáról szóló tanítás nem alkot önálló egységet. Ennek a szintnek könnyen belátható előnye, hogy az összefüggésekre helyezi a hangsúlyt, a tanári és tanulói együttműködésére épít. Nehézséget jelent azonban a komplexitást elősegítő taneszközök hiánya, valamint a tanárképzés és a tantárgyfelosztás tantárgyakra történő szétbontásának a hagyománya. Tapasztalatunk szerint a tantárgyi szint gyengesége miatt számos iskola pedagógiai programjába beépítette az Európa-klubok és Európa-napok projektjeit mintegy áthidaló megoldáskánt a két terület (tantárgyi és tantárgyközi) között. Vélhetően a harmadik, a kötelező tanítási időn kívüli (extracurriculáris) szinten valósul meg a kívánatos dimenzió. Egy másik intézményben az uniós ismeretek oktatása fakultációs formában a gimnázium 11. évfolyamán jelenik meg először. A fakultációba kerülés előtt elsősorban az idegen nyelv, a földrajz, a történelem és a számítástechnika tantárgy követelményrendszereiben jelentek meg az európai ismeretek. A foglalkozások időkerete heti két óra, éves szinten 74 óra. A fakultáció célja az általános, EU-val kapcsolatos ismeretek mellett naprakész információk biztosítása, feldolgozása és értelmezése. A fakultációt vezető tanár véleménye szerint egy év alatt a tanulók megismerkednek az EU intézményrendszerével, a tagországok legfőbb mutatóival, az új belépők felkészültségével, valamint tíz közérdeklődésre számot tartó téma (például agrárium, vízszennyeződés) részleteivel.⁴ Előnye, hogy a tanulói tapasztalatra, érdeklődésre épít, ezzel sem a motivációval, sem a hasznosíthatósággal nincsenek (vagy csak kismértékben vannak) problémái. Hátránya az, hogy nehéz megszervezni, hiszen a kötelező tanítási időkereten túl, vélhetően délután zajlanak a foglalkozások, másfelől nem minden diák számára hozzáférhető (Vass 2000).

Az empirikus vizsgálat

Vizsgálatunkba beiktattunk egy kérdőíves felmérést, amelynek segítségével azt kívántuk elemezni, milyen mértékben tartják fontosnak a pedagógusok az EU-csatlakozásra való felkészítést, az európai értékekre nevelést. Mintánk nem reprezentatív, a Csongrád megyei középiskolák felét vontuk be a kvantitatív vizsgálatba. Ugyanakkor a kapott adatok azért érdekesek, mert olyan intézményeket törekedtünk felkérni az együttműködésre, amelyekben feltételezhető volt az átlagosnál nagyobb elkötelezettség a probléma iránt, illetve vélelmeztük, hogy az európai dimenzió több rétege megjelenik pedagógiai programjaikban.

Az iskolák érintettek valamilyen nemzetközi programban. Elgondolkoztató, hogy egy-egy iskolában nem minden tanár tud a program létéről. Ennek ismeretében érthető, hogy a nemzetközi program megítélése közepes vagy annál gyengébb minősítést kapott. Mindössze a válaszolók alig több mint 10 százaléka értékelte jónak.

Az egyik kérdésünkben a válaszadót arra kértük, értékelje ismereteit az Európai Unióról tízfokú skálán. A kapott válaszok alapján elmondható, hogy a megkérdezett pedagógusok egyharmada (32,8%) kevésnek tartja ismereteit, a másik egyharmad (34,5%) átlagosnak. A minta nem egészen negyede (22,9%) tartja jónak ismereteit, míg 5% százalék értékeli a jelenlegi tudását nagyon jónak. (A minta 5%-a nem válaszolt a kérdésre.)

Mindez érthető, hiszen mindösszesen a minta 15%-a vett részt olyan továbbképzésen, mely az Európai Unióval foglalkozott. Miután kiválasztott iskoláinkban az átlagosnál fontosabb lehet ez a kérdés, feltételezhetjük, hogy az országos átlag sem lehet jobb. A továbbképzésen részt vettek harmada számolt be 120–360 órás képzésről, a többség 30 órás tanfolyamról, illetve valamilyen konferenciáról adott számot.

Az eddigiek alapján bizonyos mértékig meglepő, hogy a megkérdezettek többsége szerint a pedagógiai program készítésekor valamilyen mértékben figyelembe vették az Európai Unióról szóló ismeretek tanítását. Mint a 4. táblázat mutatja, a megkérdezetteknek csak mintegy ötöde szerint nem került szóba ez a kérdés, ugyanakkor a teljes minta 30%-a szerint fontos szempont volt ez is. (Ha csak a válaszolókat tekintjük, akkor még jobb az arány, hiszen 40% szerint átlagos, míg egyharmad szerint fontos szempont az EU-ra való felkészítés. A válaszolók negyede mondja, hogy ez nem játszott szerepet a program készítésekor. A nem válaszolók magas arányát nem tudjuk mivel magyarázni.)

A megkérdezettek mintegy 90%-a szerint iskolájukban tanítanak az Európai Unióról, általában tantárgyi kereteken belül, de az egyik iskolában ilyen témájú szakkör is működik.

Érdekes, hogy a középiskolai tanárok melyik tantárgyat tartják jelentősnek az európai ismeretek tanításában. Erre vonatkozó kérdésünkben a megkérdezettek három tantárgyat jelölhettek meg kiemelkedően fontosként (5. táblázat).

Az 5. táblázat jól mutatja, hogy a tanárok kiemelkedő szerepet szánnak a történelemnek az európai ismeretek tanításában. Elgondolkoztató az idegen nyelvek második helye, hiszen a nyelvtudás inkább alap az uniós csatlakozásra való felkészítésben, viszonylag kevés ismeretet tartalmaz. A közgazdasági ismeretek előkelő helye azzal magyarázható, hogy a minta egyik iskolája közgazdasági szakközépiskola. A földrajz a történelemhez hasonlóan olyan tantárgy, melynek témakörei szükségszerűen tartalmaznak Európáról, az Unióról szóló ismereteket, így előkelő helye érthető. A magyar irodalom tanítását kevesen említik. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy a tantárgy világirodalmi vonatkozásait, amelyek döntően európai irodalmi hagyományokat tartalmaznak, nem ebben az összefüggésben tanítják, nem tudatosul a pedagógusokban, hogy amikor a NAT az európai humanista értékekről szól, akkor többek között épp az irodalomoktatás meghatározó szerepére gondol.

Felmérésünkben vizsgáltuk, hogy az Európai Unióról milyen ismereteket mennyire tartanak fontosnak a pedagógusok. A kérdésre adott válaszokban az egyes témaköröket ötfokú skálán kellett értékelniük.

A kapott adatok részben ellentmondanak a korábbiaknak, hiszen nem biztos, hogy az EU pénzügyi rendszerének bemutatása a történelem tantárgyi kereteibe belefér. Az első helyet magyarázhatjuk azzal, hogy a felmérés 2001 decemberében történt, amikor a sajtó elég sokat foglalkozott az euró bevezetésével, az új pénznem általánossá válásával a legtöbb tagállamban. Hasonlóan sokat szerepel a sajtóban az egyes tagállamok együttműködésének kérdése. Az emberi kapcsolatok előkelő helye összefügghet azzal a magyar sajátossággal, hogy általában nagy hangsúlyt fektetünk a barátságra, az emberek egymásra figyelésére. A kulturális örökség és az életszínvonal magas osztályzatát különböző okok magyarázhatják. Az európai kulturális örökség jelentős helyet foglal el iskolai oktatásunkban, akár a történelem, akár az irodalom tanítására gondolunk. Az életszínvonal alakulása pedig az utóbbi évek egyik központi kérdése, az embereket foglalkoztatja az, hogy mennyivel élnek jobban az Unióban, mennyivel van lemaradva a hazai bérszínvonal az uniós átlagtól. Szignifikánsan alacsonyabb értéket kapott az Unió története és a szórakozás, a sportélet témaköre. Az előbbi azért érdekes, mert a történelemtanításnak, mint fentebb láttuk, kiemelt szerepet szánnak a pedagógusok, míg a szórakozás, sportolás az életszínvonal egyik jellemzője.

Kérdést tettünk fel azokra a képességekre vonatkozóan, amelyeket az Európai Unió kiemelkedő szociális kompetenciákként preferál a tagországok oktatásügyében (Halász 2002). A megkérdezetteknek ebben az esetben is ötfokú skálán kellett értékelniük az egyes képességeket.

A 7. táblázat jól mutatja, hogy a középiskolai tanárok megfelelően értékelik a szociális képességek fejlesztésének fontosságát. A kapott magas értékek megnyugtatónak látszanak. Nem szignifikáns a különbség, de elgondolkoztató a demokráciára nevelésre adott érték, hiszen, ha az együttműködés-nyitottság-tolerancia megvalósul, akkor a demokrácia is működik. Az együttműködés képessége és a demokrácia gyakorlása közötti viszonylag jelentős különbség arra utal, hogy az iskolákban a tanár-diák demokratikus együttműködés még nem valósult meg tökéletesen. A döntéshozatali képesség utolsó helye is magyarázható a hazai iskolai gyakorlattal: egész nevelési rendszerünkből hagyományosan hiányoznak a diákokat önálló döntésekre késztető feladatok, alapvetően szeretünk helyettük irányítani, dönteni.

Ellentmondó válaszokat kaptunk, amikor azt kérdeztük, milyen mértékben készít fel az iskola az európai polgárrá válásra, illetve mennyire tekinti ezt az iskola feladatának. Feladatként a válaszolók alig tekintik fontosabb feladatnak az átlagosnál. Az ötfokú skálán elért eredmény 3,62 (szórás: 0,93), ami azt jelzi, hogy a feladatok között ott van ez is, de nem kiemelt helyen. Ugyanakkor a felkészítést a megkérdezettek alapvetően jónak tartják, a válaszolóknak csak ötöde szerint nem készít fel az iskola az Európai Unióhoz való csatlakozásra, amivel szemben áll az a több mint 40%, akik a jó vagy maximális felkészítést vallják.

Kétségtelen, hogy az oktatáspolitika sem hangsúlyozta eddig eléggé ennek a kérdésnek a fontosságát, így az iskolák programkészítéséből, figyelméből is kimaradhatott ez a probléma. Másrészt a pedagógusok gondolkodásában máig az él, hogy a magyar oktatás eredményes, hatékony, a diákok tudása alapján a világ élmezőnyéhez tartozunk. Nem szabad figyelmen kívül hagyni ebben az esetben azt sem, hogy a felmérésbe bevont iskolák a hazai mutatók (felvételi arányok, nyelvvizsgamutatók, tanulmányiverseny-eredmények) alapján a jobb középiskolák közé tartoznak.

Összegzés

• A középiskolákban tanító pedagógusok nem érzik kiemelten fontos feladatnak az európai polgárrá nevelést. Az iskola viszonylag eredményes munkájával a feladatot megoldottnak tekintik.
• A pedagógusok ismeretei megegyeznek az Európai Unióval kapcsolatban az átlagos értelmiségi újságolvasó ismereteivel. Érdeklődésük, véleményük ennek megfelelően alapvetően a saját helyzetükre koncentrálódik.
• Alapvető feladat az Európai Unióhoz kapcsolódó továbbképzések szorgalmazása, támogatása. Elképzelhető, hogy a szaktárgyi továbbképzések programjába is be kellene illeszteni legalább néhány órát, mely ezekkel a kérdésekkel foglalkozik.

Hivatkozott irodalom

Háttértanulmányok