A magyar közoktatás egyik jelentős problémája a kistelepülési iskolák fenntartásának finanszírozása, valamint a minőségi oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása. A tanulmány olyan feladatellátási modelleket mutat be, amelyek magasabb színvonalú oktatást, gazdaságosabb működést tesznek lehetővé azáltal, hogy több kistelepülés közös közoktatási feladatellátásra társul. A bemutatott modellek mindegyike törekszik arra, hogy a társult intézmények megőrizhessék önállóságukat, sajátos pedagógiai arculatukat, de eközben megteremtődnek a minőségi oktatás feltételei, könnyebben biztosítható a szaktárgyi oktatáshoz szükséges személyi-szakmai háttér, s gazdaságosabbá válik az intézmények működtetése.
Az elmúlt évtizedek, évek során a magyarországi lakosság és a gyermekek száma jelentősen csökkent. A kevesebb iskolás gyerek egy ideig jó hatással volt az oktatás feltételeire: csökkentek az osztály-, illetve csoportlétszámok, miközben nem apadt jelentősen a pedagóguslétszám, lényegében változatlan maradt az intézményi szerkezet. Napjainkra azonban a meglévő szerkezet már nem tölti be zavartalanul a szerepét elsősorban a gazdasági, működtetési terhek miatt, de más tényezők is közrejátszanak ebben.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás sürgeti a területi igazgatás szerkezetének újragondolását. A csatlakozás egyik fontos eleme a kistérségi feladatellátás megszervezése, kiterjesztése a gazdaságra, a közigazgatásra és a humán területekre egyaránt.
A települési önkormányzatok egyik legfontosabb kötelezettsége a közoktatási feladatok ellátása, amely a jelenlegi egymástól elszigetelt rendszerben nehezen megoldható. Nem garantált a viszonylag azonos színvonal elérése sem, sérül a tanulói esélyegyenlőség elve.
Keresni kell tehát azokat a megoldásokat, amelyek a jövő generáció nevelése, oktatása szempontjából kedvezőbbek a jelenleginél, gazdaságosabb működtetési feltételek mellett magasabb minőségi színvonalat biztosítanak. Ennek egyik, központilag preferált formája a kistérségi együttműködés az oktatás-nevelés területén is.
A Bakony aprófalvas településeit komolyan érintik mindezek a problémák, ezért tartalmi, szervezeti és gazdasági téren egyaránt keresik a megoldást.
A Bakonyi Önkormányzati Szövetség felkérésére pályázat keretében a Ráció Szakértői Iroda 18 településre kiterjedő kistérségi intézményfenntartói társulás modellsorát készítette el 2003-ban.
A zirci kistérségtől nem idegen a feladatok közös megoldására létesítendő társulás: működik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatást támogató szolgálat, folyamatban van a belső ellenőrzést segítő szakmai szolgáltató társulás szervezése, több település jelenleg is oktatási társulásban oldja meg feladatait, de spontán kistérségi együttműködési formának tekinthető a szabad iskolaválasztás alapján kialakult, a lakóhelytől és társulásoktól eltérő intézményekbe bejáró gyermekek iskoláztatása is. A kistérségi társulások törvényi szabályozása folyamatban van, de nem lezárt.
Tanulmányunk a megoldások megtalálása érdekében kíván bemutatni néhány alternatívát előnyeivel és hátrányaival együtt.
Olyan kistérségi közoktatásifeladat-ellátási modelleket szeretnénk bemutatni, amelyek magasabb színvonalú ellátást, költségkímélő, gazdaságosabb működtetést biztosíthatnak azáltal, hogy a szerkezet és a szervezeti irányítás, valamint a gazdálkodás önkéntességén alapuló kistérségi társulás formájában valósul meg. Alternatív megoldásokat mutatunk be a társulás különböző szintű megvalósítási módjaira, amelyekben a települések részben vagy egészen megőrizhetik saját iskolájukat, intézményeik sajátosságait, főbb pedagógiai célkitűzéseiket. A fenntartók választási lehetőséget nyernek a társulási alternatívák között, megkereshetik azt a formát, amely számukra a legkedvezőbb.
A tanulmány három fő részből épül fel: a helyzetelemzésből, a társulási modellek bemutatásából, a térség demográfiai előrejelzésének mutatóiból.
Zirc és környéke statisztikai kistérség a Bakony északkeleti részén terül el. 17 település tartozik hozzá, a térségi központ városi rangú, a többi 16 település község. A kistérség lakosainak száma 2003. január 1-jén 21 957 fő, a térségi központnak, Zircnek 7452 lakosa van. Csatlakozni kíván még a kistérségen kívüli Hárskút község, amely statisztikailag nem, földrajzilag azonban része a zirci kistérségnek.
A kistérség településszerkezete hatással van az önkormányzatok által fenntartott intézményhálózatra. A közoktatási intézményekben ellátandó gyermekek alacsony létszáma, az ebből adódó gazdaságtalan működtetés miatt a feladatok ellátására több társulás is létrejött. Társuláson kívül, önállóan látja el a közoktatási feladatokat öt község, valamint Zirc a normál általános iskolások és óvodások esetében.
Szinte minden település fogad más községből gyerekeket, de több faluból járnak Veszprémbe és néhány kistérségen kívüli település iskolájába.
Az intézményhálózat vizsgálata számos tanulsággal szolgál.
A községek óvodáiban a 22 óvodai csoportban 2003 őszén 457 gyermek volt. Az egy óvodai csoportra jutó gyermekek száma 20,7 fő. Adataink szerint ez a mutató a megyei, a régiós és az országos átlagtól némileg elmarad, de az eltérés nem számottevő. A térségben 12 település tart fenn óvodát, ebből mindössze négy működik fenntartói társulásban, nyolc óvoda önálló intézmény.
Az iskolai oktatásban a kistérséghez tartozó községekben élő gyermekek száma indokolja, hogy az önkormányzatok a közoktatási törvény 86. §-a által előírt alapfokú oktatásra vonatkozó feladatot ne önállóan, hanem társulásos keretben oldják meg. A létrejött társulások a következők:
Saját intézmény fenntartásával oldja meg az oktatás feladatát Bakonynána, Dudar, Jásd, Nagyesztergár, Lókút.
A községi önkormányzatok által fenntartott iskolákban igen alacsony az egy osztályra jutó gyermekek száma. Az osztályok átlagos feltöltöttsége az országos átlaghoz viszonyítva a közösen fenntartott iskoláknál nem éri el a 80, az önállóaknál a 75 százalékot. Az alacsony létszám igen megnöveli az egy gyermek oktatására fordítandó fajlagos költségeket.
Az alábbi grafikonban az egyes évfolyamok átlagos osztálylétszámait tüntettük fel, összehasonlítva a közoktatási törvény szerint megengedett maximális osztálylétszámmal.
1. ábra • Osztálylétszámok átlaga évfolyamok szerint
A társulásos formában fenntartott iskolák tanulóinak egy része naponta utazásra kényszerül, de jelentős azoknak a tanulóknak a száma is, akik társulási formán kívül járnak más település iskoláiba. Ez térségen belül 130 fő. A jelenség következtében Bakonybél közel 6,2 millió, Borzavár 4 millió, Olaszfalu közel 4 millió forint normatív támogatástól esik el.
Egy intézmény, intézményrendszer működtetésének egyik alapvető feltétele, hogy rendelkezzen megfelelő befogadó épülettel. Az épületekre vonatkozóan is végeztünk helyzetelemzést.
A kistérségben a fenntartó önkormányzatok erőfeszítései ellenére sincs meg az épületben a korszerű oktatás minden feltétele, ennek ellenére megoldják az intézmények a közoktatási törvény által előírt feladataikat. Leginkább tornaterem, orvosi szoba, irodák, szertárak stb. hiányoznak. Az óvodákban lényegesen kisebb a lemaradás, mint az iskolákban.
Eszközökkel az óvodák megfelelő módon ellátottak, a nevelés feltételei biztosítottak. Javítandó az udvari játékok minősége, korszerűsítése. Az iskolákban egyes tantárgyak ellátottsága jelentős kívánnivalókat hagy maga után. Elsősorban a nagy értékű kémiai, fizikai eszközök, a korszerű számítástechnikai eszközök, nyelvi laborok hiányoznak. Ezek a hiányok az oktatás színvonalát is befolyásolhatják.
A gyermekétkeztetés a legtöbb helyen kiépített HACCP-rendszer szerint működik, de a fenntartó önkormányzatok nehezen birkóznak meg a kifőző konyhák szabvány szerinti felszerelésének biztosításával.
A személyi feltétel az óvodákban biztosított. Az előírt végzettséggel az óvónők 9 százaléka nem rendelkezik. A dajkák többségének van szakképesítése.
A községek iskoláiban a szükségesnél több a tanítói végzettséggel rendelkező pedagógus. Ők sok helyen kapnak beosztást az 5–8. osztályban. Szakképesítésük az 5–6. évfolyamon akkor fogadható el, ha a tanított tantárgynak megfelelő speciális végzettséggel is rendelkeznek, azonban kötelező munkaidejük nem tölthető ki az iskola mérete miatt e követelménynek megfelelően. Ugyanakkor több településen szaktanár is tanít alsó tagozatban, ami szintén nem megengedett. A szaktanári ellátottság nagyon vegyes képet mutat. Képesített szaktanárból mindegyik tantárgyból egyik helyen hiány, a másik helyen felesleg van. A községek iskoláiban mindenütt a német nyelvet oktatják. A tudományos élet és az informatika nyelvét – az angolt – iskolai oktatásban nem tanulhatják a gyermekek, ami a továbbtanulás során komoly hátrányt jelent.
Az óvodák működtetésének fajlagos költsége szorosan összefügg az óvodai csoportok telítettségével. Azokban az óvodákban, ahol a csoportban elhelyezett gyermekek száma a törvény által megengedett létszám 50-60 százalékát teszi ki, az egy gyermekre jutó kiadás igen magas, hét- és nyolcszázezer forint között van. A társulás gazdasági hasznát jól mutatja Bakonyszentkirály és Csetény példája, ahol az egy gyermekre jutó költség ennek a fele.
2. ábra • Az óvodák működtetésének költségei
A költségek között a legnagyobb tételt a dolgozói foglalkoztatással összefüggő kiadások jelentik. A személyi juttatás és a hozzákapcsolódó járulék mindenütt meghaladja a 70 százalékot, a legtöbb helyen a 75 százalékot is.
Az óvodák fenntartásához három költségvetési forrás áll az önkormányzatok rendelkezésére: állami normatív támogatás, az intézmény saját bevétele és az ezeket kiegészítő fenntartói hozzájárulás. Az önkormányzatokat az utóbbi érinti, ugyanis a kiegészítést egyéb bevételi forrásaikból tudják teljesíteni más feladatok terhére.
Az egy gyermekre jutó költségek összetevőit mutatja be a 3. ábra.
3. ábra • Az óvoda működési költségeinek összetétele
Az iskolai oktatás fajlagos költségeinél a két szélső pontot leszámítva lényegesen kisebbek az eltérések, mint az óvodák működtetésénél. A társulásban részt vevő önkormányzatok esetében az egy gyermekre jutó költség általában alacsonyabb, mint a többi önkormányzatnál. A normatív támogatás aránya még inkább kifejezi a gazdaságosságot a társult önkormányzatok esetében.
A pedagógiai/nevelési programok nagy hasonlóságot mutatnak. Térségi jellegzetesség a természeti környezet védelme és tisztelete, a német nemzetiségi kultúra és hagyomány ápolása. Ez megjelenik az óvodai és az iskolai nevelési/pedagógiai programokban is. Oktatási téren a biztos alapkészségek kialakítására helyezik a fő hangsúlyt. Azokban az esetekben, amikor a társulás nem többcélú intézményben történik, az iskolák/óvodák megőrizhetik programjaikat. A többcélú, közös fenntartású társulás esetében a hasonlóság miatt nehézség nélkül kidolgozható a programok közös része, és hozzájuk illeszthető az egyes intézmények sajátosságait megőrző kiegészítő program, ezáltal a tagintézményeknek nem kell lemondaniuk specialitásaikról a társulásban sem.
A koncepció kidolgozásakor figyelembe vettük, hogy a térségben jelenleg is több társulás működik, valamint, hogy a készülő társulási törvény szerint egy kistérségben csak egy társulás hozható létre. Ebből következik, hogy Zirc nem hagyható ki, célszerű a társulás centrumának tekinteni, azonban a társuló önkormányzatok döntése más is lehet.
A társulási modelleket hét változatban dolgoztuk ki, ebből ötöt mutatunk be. Figyelembe vettük, hogy a kistérség önkormányzatainak egy része ódzkodik a közös intézményfenntartói társulástól, ezért igyekeztünk lazább együttműködési változatokat bemutatni, amelyek szakmai, tanügy-igazgatási szempontból jelentősek. A magasabb szervezettségű társulások magukban foglalják az alacsonyabb szervezettségűek funkcióit, tartalmilag tovább építik azokat, így a koordinációs iroda fenntartásától eljutunk az egycentrumú kistérségi közös intézményfenntartói modellig.
A kistérség többcélú társulást hoz létre, amelynek központi települése Zirc városa. A társulás az önkormányzatok számára önkéntes, az önkormányzatoknak joguk van a társulási célok közül egyet vagy többet választani.
Társulásra választható közös feladatok:
A társult önkormányzatok a közoktatással összefüggő feladatok koordinálására társulási központot hoznak létre, egy centrummal. A jelenlegi óvodai és iskolai szerkezet érintetlen marad. Az oktatási-nevelési intézmények önállóak, fenntartásukról a település önkormányzata a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően gondoskodik. Az intézmény működésével összefüggő, nem fenntartói hatáskörbe tartozó irányítói feladatokat a település polgármesteri hivatala látja el (törvényességi felügyelet, szervezési, munkaszervezési ellenőrzés stb.). E feladatban segít a koordinációs központ, szervezi a közös pályázatokat, nyilvántartja a jogszabályi előírásokat, változásokat, ezek alkalmazásában segíti az önkormányzatokat, kezeli a térség közoktatási adatbázisát. A társult önkormányzatok biztosítják a koordinációs központ működéséhez szükséges közös költségvetést, valamint biztosítják a közös pályázatokhoz szükséges önrészt. A társulást a polgármesterek tanácsa irányítja.
A jelenlegi jogszabály szerint fennmaradhatnának a már létező társulások, jogosultak lennének a kiegészítő normatív támogatásokra (a többi önkormányzat jogértelmezésünk szerint ebben nem részesülhet). Következésképpen a társulás csak a pályázatokon elnyert összeggel jut a térség számára a közoktatási feladatok ellátásához bevételi többlethez.
Előnyei
Hátrányai
A koordinációs iroda működtetéséhez legalább egy felsőfokú végzettségű – a közoktatási területre szakképzett – előadó, valamint egy napi négy órában foglalkoztatott ügyintéző szükséges. A két dolgozó foglalkoztatásának költsége a kívánt képzettséget figyelembe véve, a jelenlegi átlagbérrel számolva mintegy 3 milló 500 ezer forint.
A koordinációs irodát fel kell szerelni megfelelő informatikával, internet-hozzáféréssel, ennek egyszeri beruházási költsége mai árakon mintegy ötszázezer forint. Az iroda technikai költségei – irodahasználati bérlet nélkül – ugyanilyen összegre becsülhetők.
Az iroda folyamatos működéséhez és az egyszeri beruházásokhoz szükséges költségek fedezete a kistérség önkormányzatai által történő befizetés, amelynek alapja az óvodai ellátásban és iskolai oktatásban részt vevő gyermekek száma. A működtetés forrása részben előteremthető azzal is, hogy az iroda által sikeresen végigvitt pályázaton elnyert összeg meghatározott százalékát a kedvezményezett önkormányzat befizeti a társulásnak.
Többcélú társulás létrehozása esetén az állami költségvetésben a társulások támogatására elkülönített pénzalapból pályázat útján hozzájárulást lehet nyerni.
A társult önkormányzatok a közoktatási intézmények tanügy-igazgatási irányítására, feladatai koordinálására társulási központot hoznak létre, egy centrummal. A társulás cégbíróság által bejegyzett önálló jogi személy. A társult önkormányzatok intézményei fenntartói szempontból önállóak maradnak.
A társulásban részt vevő önkormányzatok a kitűzött közös feladatok megoldásának elősegítésére koordinációs irodát hoznak létre. Az iroda feladatait és alkalmazotti létszámát a polgármesterek tanácsa határozza meg. Valószínű alkalmazotti igény: egy főállású szakreferens, egy adminisztrátor, valamint a különböző szakterületeken felmerülő feladatok elvégeztetéséhez alkalmi foglalkoztatás lehetőségének biztosítása.
A társult önkormányzatok megállapodás alapján megbízzák a koordinációs irodát speciális szakemberek és hiányszakmák munkáltatói jogkörének ellátásával (fejlesztő pedagógus, angoltanár, számítástechnikai szakember stb.). Ezek a dolgozók a társulás alkalmazásában állnak, munkaidejük felhasználásához az igazgatók tanácsának egyeztető közreműködését kell kérni.
Az irodát célszerű a társulási központ polgármesteri hivatalának szervezeti egységébe telepíteni. Az iroda dolgozóival szemben az alapvető munkáltatói jogokat a polgármesterek tanácsa gyakorolja, munkájuk operatív irányítását a város polgármestere végzi. A koordinációs iroda költségvetéséről a társulási tanács dönt.
A tanügy-igazgatási koordinációs iroda ellátja
Előnyei
Hátrányai
A két főállású dolgozó foglalkoztatásának éves költsége 2003–2004-es becslés szerint (járulékaival együtt) körülbelül négymillió háromszázezer forint. A megbízási díj – ami lehet bérjellegű vagy tiszteletdíjas bérkifizetés, vállalkozó esetén dologi költség – éves kerete ötszázezer forint.
Az iroda felszerelésére és működtetésére vonatkozó költségeket az előző pontokban becslés szintjén megadtuk.
A társulás működtetésének forrásai megegyeznek az előző pontban leírtakkal.
Említettük, hogy a térségen belül a közoktatási feladatok ellátására több társulás is létrejött a korábbi években, azonban néhány önkormányzat önálló óvodát és általános iskolát tart fenn. Ezek az intézmények – Zirc kivételével – igen alacsony létszámmal, a társulásos formában részt vevőknél általában kevésbé gazdaságosan működnek. Az egy-két csoportos óvodák önálló intézményként való működtetése sem költségkímélő, ezért célszerű és lehetséges a kistérség valamennyi intézményét társulásos formában működtetni.
A térségen belül a meglévő társulások mellé további társulások hozhatók létre.
Előnyei
Hátrányai
Az új társulások mellett létrehozható a korábbi modellekben részletesebben leírt társulási forma a közoktatással összefüggő közös feladatok megoldására, a fejlesztési irányok közös meghatározására, a társulások számára kiírt pályázatokban való közös részvételre, a koordinációs iroda működtetésére.
Minden társulásra, azok minden településére kidolgoztuk a társulás várható anyagi előnyeit, következményeit. Példaként bemutatjuk Bakonynána, Jásd és Csetény társulás előtti és utáni költségösszetevőit.
A társulás létrehozása esetén a legkisebb mértékű átalakítás következtében is jelentősen csökken az önkormányzati hozzájárulás mértéke.
4. ábra • Három település közoktatási költségei
A kistérség önkormányzatai közösen döntenek a közoktatási feladat ellátásáról.
A társult önkormányzatok a közoktatással összefüggő feladatok ellátására feladatellátási mikrocentrumokat alakítanak ki, amelyek a társuláson belül alközpontokat képeznek, a centrumok egyúttal a gesztortelepülések, amelyeket dőlt betűkkel jelöltünk.
A felsorolt településeken lévő oktatási intézmények önállóak, hozzájuk tagintézmények kapcsolódnak, az intézmények fenntartásáról a székhely szerinti önkormányzat gondoskodik a hozzájuk kapcsolódó önkormányzatokkal együtt.
Az alközponthoz társult önkormányzatok képviselő-testületei fogadják el a gesztorönkormányzat által előkészített éves intézményi költségvetési tervezeteket és annak évközi módosításait.
A közoktatási intézmények alapító okiratát a gesztor önkormányzat adja ki a társulásban részt vevő önkormányzatokkal egyetértésben.
Az egyes alközpontokban működő intézményekben elvégzendő fejlesztések, beruházások kérdésében a kistérségi társulás élén álló polgármesterek tanácsa dönt, a fejlesztéssel összefüggő pályázatokat a társulási tanács nyújtja be, a szükséges önrészt a fejlesztéssel érintett önkormányzatok teremtik elő.
Az intézmény működésével összefüggő, nem fenntartói hatáskörbe tartozó irányítási feladatokat a gesztorszékhely szerinti polgármesteri hivatal látja el (törvényességi felügyelet, szervezési, munkaszervezési ellenőrzés stb.).
A társulásban részt vevő valamennyi alközpontban működő közoktatási intézmény a szabad férőhelyeire fogadja a társult önkormányzatok területéről azokat a gyermekeket, akik a szabad iskolaválasztási jog értelmében az alközpont intézményeiben alkalmazott nevelési, illetve pedagógiai program szerinti nevelésben kívánnak részt venni.
A társulásban részt vevő önkormányzatok a kitűzött közös feladatok megoldásának elősegítésére koordinációs irodát hoznak létre.
Az iroda feladatait és alkalmazotti létszámát a polgármesterek tanácsa határozza meg a közös feladatok alapján.
Az irodát célszerű a társulási központba, a zirci polgármesteri hivatal szervezeti egységébe telepíteni. Az iroda dolgozóival szemben az alapvető munkáltatói jogokat a polgármesterek tanácsa gyakorolja, munkájuknak operatív irányítását Zirc város polgármestere végzi. A koordinációs iroda közoktatási szakreferensének javasolt feladatait az előbbi kidolgozott modelleknél részletesen leírtuk.
Előnyei
Hátrányai
Zirc város a társulás tagjaként jogosult a jelenleg bejáró 111 gyermek után a tanulónkénti 33 900 forint normatív támogatásra. Ennek összege a 2003. évi költségvetési törvény szerint 3760 ezer forint. (2004-ben 4040 ezer forint.)
A már működő társulások normatív támogatása a jelenlegi szinten marad, illetve a térség más településeiről bejáró gyermekek után is felveheti a kiegészítő normatívát, így némileg növekedhet.
A létrehozható és kibővíthető társulások esetében az elérhető gazdasági eredmény azonos az előző pontban leírt mértékkel, illetve a létrehozandó társulásban nem érintett bejáró gyermekek után is igényelhető ebben az esetben a normatív támogatás.
| Bakonynána | Csetény | Dudar | Eplény | Jásd | Nagyesztergár | Olaszfalu | Zirc | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Kiadás növekedése | – | – | 6500 | – | – | – | – | – |
| Kiadás csökkenése | 8600 | – | – | – | 15500 | 7100 | – | – |
| Normatíva- csökkenés | 6300 | – | – | – | 9344 | 7600 | – | – |
| Normatívanövekedés | ||||||||
| – alapnormatíva | – | 8342 | 12416 | – | – | – | – | – |
| – társulási | 4573 | 1460 | 9172 | 610 | 2 338 | 3153 | 1320 | 3760 |
| – kistelepülési | 2660 | 1032 | 1536 | 432 | 1656 | – | 963 | – |
| – bejáró | – | 1440 | – | – | – | – | – | |
| Egyenleg | +9476 | +11800 | +18064 | +1042 | +10150 | +2653 | +2256 | +3760 |
Az adatokban nem szerepel az egyes iskoláknál leírt és végrehajtható szerkezeti változás által elérhető megtakarítás (1–4. évfolyamon lehetséges összevonások).
A térség önkormányzatai közoktatásifeladat-ellátási kötelezettségüket egycentrumú társulás létrehozásával oldják meg. A társulás önálló jogi személy.
A közoktatási intézmények irányítására, működési feltételeik biztosítására szakmai és gazdasági ellátó szervezetet hoznak létre. Élére felelős vezetőt kell megbízni, aki a feladatainak teljesítésével a polgármesterek tanácsának köteles elszámolni.
Az egyes telephelyeken működő oktatási, nevelési intézmények alapdokumentumait, azok módosításait a polgármesterek tanácsa hagyja jóvá. Ezekben meg kell határozni az egyes intézmények beiskolázási körzeteit, az ott élő gyermekek felvétele kötelező az intézmény számára.
Az intézményfenntartói társulásban a közoktatási feladat ellátására költségvetés készül, amelynek alfejezeteiben határozzák meg az egyes közoktatási intézmények kiadásait és saját bevételi előirányzatait. A gazdálkodás feladatát a szervezeten belül létrehozott gazdasági munkacsoport végzi, amelynek feladata a tervezés, könyvelés, pénzellátás, árubeszerzés és karbantartási feladatok koordinálása. A létrehozandó szervezet becsült létszáma 7-8 fő.
Az egyes telephelyeken működő intézmények szakmailag önállóak, a munkáltatói jogkört önállóan gyakorolják az intézmények vezetői, gazdálkodásukra a részben önálló gazdálkodó formát javasoljuk alkalmazni. (Kötelezettségvállalást csak ellenjegyzéssel, a fedezet igazolásával tehetnek.)
A szakmai irányítást az ellátó szervezetbe telepített közoktatási referens (referensek) végzi. Javasolt feladatait az előző modelleknél részletesen leírtuk. A tankötelezettség teljesítésével összefüggő hatósági feladatokat a telephely intézményvezetőjének jelzései alapján a gyermek lakhelye szerinti jegyző látja el.
Az önálló intézmények vezetőivel kapcsolatos alapvető munkáltatói feladatokat a polgármesterek tanácsa gyakorolja az intézmény ellátási körzetéhez kapcsolódó települések képviselő-testületei véleményének megkérésével. A nem alapvető munkáltatói jogokat a társulás soros elnöke, a speciális és hiányszakokra vonatkozó munkáltatói jogokat az ellátó szervezet vezetője az igazgatók tanácsával történő egyeztetés alapján gyakorolja.
Az intézmények működéséhez szükséges forrásokat a normatív támogatásokból és saját erőből lehet előteremteni.
A saját bevétel tervezése a megelőző évek bázisadatai, tapasztalatai alapján lehetséges. Az érvényes rendszer szerint a fenntartói kiegészítést csak a társulásban részt vevő önkormányzatok tudják előteremteni az egyéb bevételeik terhére. A kiegészítést is meg lehet határozni normatív alapon: az óvodai ellátásban és az általános iskolai oktatásban részt vevők száma alapján. A társulásban lévő önkormányzatok ugyanannyit – fejkvótát – fizetnek gyermekenként az óvodai ellátás, illetve az iskolai oktatás költségeinek fedezésére.
Előnyei
Hátrányai
Gazdasági hozadéka hasonló az előző modellben kidolgozottakhoz, mai áron körülbelül 60 000 eFt. A kiadásokat növeli az ellátó szervezet létrehozásának és fenntartásának költsége.
A bemutatott változaton túl a modellek kombinálhatók egymással, kiegészíthetők. A fenntartó önkormányzatok megtalálhatják közöttük a számukra kedvező megoldást.
Általános tendencia, hogy a közoktatásban érintett korosztály létszáma jelentősen csökken. A csökkenés nem áll meg, csupán mérséklődik annak ellenére, hogy az ún. Ratkó-korszakban születettek második generációs utódai – a 20–28 évesek – jórészt túl vannak a családalapításon, létszámuk igen magas.
A csökkenés mértéke eltérő a különféle településtípusokon. A bakonyi térség sajátos helyzetben van ebből a szempontból. Közrejátszik ebben többek között a folyamatos helyi munkahely-hiány, a közlekedés, a több munkalehetőséget kínáló nagyobb települések megközelítésének nehézsége.
A községekben bejelentett lakással rendelkező gyermekek adatai alapján megállapítható az egyes nevelési, tanítási években az oktatási/nevelési intézményekbe belépők száma. Ezeket az adatokat azonban több tényező is befolyásolhatja (elköltözés, beköltözés, évismétlés stb.).
Óvodai nevelés
Elemzésünk során figyelembe vettük a közoktatási törvény óvodai felvételre vonatkozó paragrafusai [24. § (2), 65. § (1), valamint az 1997. évi XXXI. törvény] előírásait.
Tanulmányunkban az egyes településekre vonatkozóan részletesen kidolgoztuk 2006-ig a várható óvodai létszámot. Itt ennek csak összefoglalását adjuk.
A térség óvodáskorú népességének létszáma 2003 októberében 457; 2004 októberében 404 gyermek. Várható létszám 2005 őszén 401; 206 őszén 414 gyermek.
A népesség-nyilvántartási adatok szerint az óvodások száma némileg csökken. A létszámcsökkenés Bakonyszentkirályon várhatóan módosíthatja a jelenlegi szerkezetet, három csoporttal szemben 2006-ban két csoport indítása is elegendő lesz.
Iskolai oktatás
A polgármesteri hivatalok részéről átadott népességi adatokból származnak a következő évek közoktatási feladatait meghatározó gyermeklétszámok. Az adatokat a kistérség valamennyi településére feldolgoztuk 2009-ig, itt csak összefoglalását közöljük.
A népességi adatok szerint a térség minden községében csökken az iskolába jelentkező gyermekek száma.
5. ábra • A térség iskoláskorú gyermekeinek létszáma (összesítés)
A csökkenés mértéke meghaladja a 15 százalékot. A 2003. szeptemberi 1275 fő létszámon túl a térség községeiből 111 gyermek jár be a zirci általános iskolába. Amennyiben marad ez a 9-10 százalékos arány, az időintervallum végén 75-80 tanulóval marad kevesebb a községekben, összességében mintegy 280 gyermekkel kevesebb oktatásáról kell a községeknek gondoskodniuk.
Tanulságként megállapíthatjuk, hogy kistérségi társulás esetén az önkormányzatok többsége jelentős anyagi megtakarításhoz, illetve többletbevételhez juthat. Igénybe veheti azokat a pályázati forrásokat, amelyek hazai és európai uniós forrásokból meríthetők. Még a legegyszerűbb társulási forma is növelheti az iskolák tanügy-igazgatási, szakmai színvonalát. Minden változatban megőrizhető vagy megteremthető az intézmények pedagógiai/nevelési programjaiban foglalt sajátos jelleg. A települések nem veszítik el az iskolák/óvodák kulturális centrum jellegét, egyik változatban sem szerepel az intézmények teljes felszámolása.
Sajnos nincs olyan változat, amely valamennyi érintett település számára egyenlő mértékben kedvező lenne, ennek egyik, de nem kizárólagos oka, hogy a társulás előnyeit már jó néhány település élvezi.
A demográfiai előrejelzés azt mutatja, hogy a térségben az óvodások létszáma 2006-ig mintegy 10 százalékkal, illetve az általános iskolásoké 2009-ig 16 százalékkal csökken, ugyanakkor az épületek, eszközök tovább avulnak, fejlesztésük egyre többe kerül, egyre nehezebb a korszerű oktatás tárgyi feltételeit biztosítani. A korszerű oktatás személyi feltételeinek a kisiskolák a jelenlegi rendszerben nem tudnak maradéktalanul megfelelni: nem biztosíthatók maradéktalanul a szakosellátottság feltételei, nem megoldott az angol nyelv tanítása, a számítástechnika szakos oktatása, a továbbképzés összehangolt tervezése. Mindezek indokolják, hogy az intézményeket fenntartó önkormányzatok megkeressék azokat a megoldásokat, amelyek a rájuk bízott gyermekek tanulási és életesélyeit hosszú távon biztosítják.