Tóth Teréz

Az innováció mint stratégia

Iskolai fejlesztés a Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Két-tannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskolában

Az esettanulmány a Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskolában folyó iskolai innováció mindennapjairól szól. A tanulmány a maga történetiségében mutatja be, miként vált egy nagy hagyományokkal rendelkező szakképző intézmény – a törvényi lehetőségek fokozatos tágulásával – olyan fejlesztőműhellyé, amely a tananyagfejlesztésen túl képessé vált a legjobb nemzetközi szakképzési gyakorlat hazai adaptációjára is. A szerző bepillantást enged abba a munkába is, amelynek révén a szervezet alkalmassá vált az innovációra, az ehhez szükséges források megszerzésére és a magas szintű pályázati kultúra elsajátítására.

Az innováció értelmezése

A megújulás-fejlesztés képessége ma már begyűrűzött a konzervatívnak tekintett oktatás és annak alapintézménye, az iskola feladatai közé. Manapság nem pusztán reformokról hallhatunk, azaz felülről kezdeményezett változások végrehajtásáról, amelyeket a kor követelményeinek való megfelelés hívott létre, hanem olyan fejlesztésekről is, amelyek az iskola falain belül születnek elébe menve a közeljövő kihívásainak. Az oktatásban értelmezett reform és az innováció szembeállításában két alapvető megkülönböztető jegyet emelek ki: a reform centralizált, tehát felülről kezdeményezett és az egész oktatási rendszert, annak minden elemét célozza, míg az innováció decentralizált, tehát alulról kezdeményezett és egyedi jellegű. Az egyediség azonban nem jelenthet elszigeteltséget – mely esetben inkább projektről beszélünk –, az innováció hálózatiságát, a partnerség jellemzőit a folyamat lényeges részeként értelmezzük.¹

Az esettanulmányban induktív módon törekszem bemutatni, hogy a szóban forgó iskola mint az oktatási rendszer alapegysége és szervezete hogyan használja ki a törvény adta lehetőségeket, tanárai és (volt) diákjai kapcsolatrendszerét, szellemi tőkéjét, valamint a kilencvenes évek közepétől a nemcsak anyagi forrást jelentő, hanem a képzési, oktatási megújulásnak is irányt adó pályázati formát annak érdekében, hogy lépést tudjon tartani a gyorsan változó követelményekkel.

Fontosnak tartom érzékeltetni azt is, hogy bár a lehetőségek az idők során változtak, az intézmény mindig törekedett a folyamatos és következetes megújulásra. Az innováció értelmezésében, illetve gyakorlati megvalósulásában is lényeges elem, hogy a megújulás-fejlesztés nem kívülről, felülről, mintegy rendeletre valósul meg, hanem belső késztetésre, alulról jövő elhatározások következményeként. Másképp fogalmazva: az iskola vezetősége, tanárai nem várják meg az események kényszerítő erejét, hanem belülről mozgósítanak minden szellemi, humán erőforrást, hogy a lehető legjobbat és legtöbbet hozzák ki belőle a megváltozott körülmények között is. Ehhez – mint a tanulmányból kiderül – jó taktikai érzékre is szükség van az iskola vezetése részéről, valamint arra a stratégiára, amely ehhez igazodva képes állandóan irányt szabni a cselekvésnek. A tanulmányban szereplő iskola tehát szerves módon illeszti képzési, pedagógiai programjába az állandó fejlesztés és megújulás, azaz a kor kihívásainak történő megfelelés követelményét immár jó néhány évtizede.

Ma már minden bizonnyal a legtöbb iskola a „saját bőrén tapasztalta” , hogy napjainkban a „siker” (a csúcson maradás, a diákok megtartása vagy éppen az iskola bezárásának elkerülése) a megújulás képességétől (is) függ. A megújulás-fejlesztés értelmezése annyi, ahány iskola létezik és működik. Úgy gondoljuk, az innováció sikerének egyik lényeges eleme annak decentralizált jellege: az iskola belső késztetése a fejlesztésre és a megújulásra. Ez a tanulmány – bár véleményünk szerint modellértékű az a munka, amelynek az eredményeit bemutatjuk – nem próbálja azt sugallni, hogy csak így lehet. Éppen ellenkezőleg: egyediségében mutatja be az iskolát. Úgy véljük, hogy a tanulmány fókuszában álló folyamat, az innováció, mindenütt másutt is csak akkor sikeres, ha szervesen illeszkedik az iskola profiljához, céljaihoz, terveihez, a diákok és a szülők elvárásaihoz. Ez véleményünk szerint az innováció mértékét is meghatározza (egy külkereskedelmi szakközépiskola és mondjuk egy művészeti szakközépiskola megújulási módjai és annak mértéke között óriási különbségek lehetnek, az előbbi esetében a tananyagfejlesztés például, ha a gazdasági változásokat igyekszik követni, minden bizonnyal dinamikusabb, mint a művészeti tantárgyak esetében).²

Történelem és hagyomány a tények, adatok tükrében

A fenti fejezetcím talán különösnek tűnik egy innovációs folyamatokat vizsgáló iskolai esettanulmányban. Az iskola igazgatónőjével és a tanárokkal folytatott beszélgetésekből, a hely szelleméből mégis egy megújulásra mindig kész iskola képe rajzolódott ki előttem, amely fogódzókat keresett több mint egy évszázados múltra visszatekintő történetében és hagyományaiban a fejlesztésre, az újításra, „az első lépés megtételének bátorságára” . Ebben nem kis szerepe van az innovatív folyamatok szerves beépülésének.

Az idén 120 éves iskolát a névadó Hunfalvy János javaslatára hozták létre a Polgári Iskolák Szaktanfolyama néven Budán, amely nyilvános jogot nyert már a következő tanévben.³ Hunfalvy nevét az iskola 1926-ban vette föl. Az iskola 1899 óta Budán az I. kerületben a Vár oldalában található, a Ponty és a Szalag utca sarkán. Hunfalvy, a gazdasági földrajz hazai megalapozója és népszerűsítője, külföldön is elismert statisztikus, pedagógus, néprajztudós és történész (a finnugorista nyelvész Hunfalvy Pál öccse) a közoktatás irányításában is részt vett, és „az ő eszméje volt a polgári iskolák ipari szaktanfolyammal bővítése” .⁴

A kereskedelmi szakiskolaként működő intézményről álljon itt egy jellemző bemutatás, amelyet Bernáth Lászlóné Egy iskola – úton Európába, Kísérletek és eredmények a Pro Scolis Urbis díjjal kitüntetett Hunfalvy János Szakközépiskolában című írásából kölcsönöztünk: „Az ok, amely az iskolaalapítás szándékát vezérelte, az volt, hogy a kiegyezés után rohamosan fejlődő magyar gazdaság s ezen belül mindenekelőtt a kereskedelem számára olyan szakembereket képezzenek, akik képesek a kor gyorsan változó körülményeinek megfelelni. Ez a törekvés, amely az ország valóságos igényeihez kívánt oktatási feltételeket biztosítani – kényszerű kihagyásokkal –, végigvonult az iskola immár egy évszázadnál hosszabb történetén. S hogy ezt a korszerűséget biztosítsák, az iskola mindig Európában gondolkodott. (Jellemző adalék ehhez, hogy az évkönyvek tanúsága szerint már az 1930-as években Párizsba és Bécsbe jártak a diákok megfelelő tapasztalatokat szerezni.)”

Saját kutatásunk, jelen esettanulmány is azt bizonyítja, hogy a Hunfalvyban az innováció motorja ez az állandó megfelelni vágyás a folytonosan változó gazdaság, a piac követelményeinek. Ez természetes módon az iskola profiljából is következik: a kereskedelmi szakemberek képzése a piac igényeihez igazodik. Az azonban már korántsem olyan egyértelmű, hogy ezt meg is tudták valósítani, a tanulmány által bemutatott elmúlt közel húsz évben.

A nyolcvanas évek végének fejlesztési keretei

Az 1985-ös oktatási törvény lehetővé tette, hogy egy olyan nyitott iskola, mint a Hunfalvy, megteremtse azokat a kereteit, amelyek egyrészt máig tartó érvénnyel képesek a fejlesztés intézményi hátteréül szolgálni, másrészt sikeres példái annak, hogy a „felülről” jövő kezdeményezést (reform) hogyan lehet „alul” létrehozott fejlesztésekkel (innováció) tartósan megvalósítani. Az 1985–1990 közötti időszak egyrészt a kísérletezés kora, másrészt az Iskolatanács megalapításáé.

A Hunfalvy János Közgazdasági Szakközépiskola diákjai a nyolcvanas években, az akkori igényeknek megfelelően, olyan külkereskedelmi képzésben részesülhettek, hogy a későbbiekben a nagy állami külkereskedelmi vállalatok „középkádereivé” , szakembereivé válhattak.⁵ Az oktatási törvény ösztönzésére kísérleti jellegű fejlesztések megvalósításába kezdtek, s ennek eredményeként 1987-ben elindulhatott a két tannyelvű oktatás német nyelven, 1990-ben pedig a szakmai tantárgyak oktatása angolul⁶, illetve létrehozták a 13. (akkor 5.) évfolyamon a felsőfokú külkereskedelmi üzletkötő és nemzetközi szállítmányozó képzésüket, valamint a matematika tantárgyon belül elkezdhették a számítástechnikát is oktatni. A kísérletezés elsőrendű célja az volt, hogy a leendő szakemberek képzésénél a közgazdasági ismeretek alaposabbak, a gyakorlati igényeknek jobban megfelelőek legyenek. Mindehhez a tanterveket és a tananyagokat az iskola tanárai, a szakmai és a nyelvi (eleinte német, később az angol is) munkaközösség tagjai együttműködve készítették el.

Ugyancsak az 1985-ös oktatási törvény tette lehetővé, hogy a Hunfalvy Szakközépiskolában létrehozzák az Iskolatanácsot. Jellemző módon azonban a Hunfalvyban már a reform bevezetése, illetve megvalósítása előtt létezett egy konzultációs tanács hasonló szerepkörrel, azaz a tanács keretén belül nyílt lehetőség arra, hogy a kereskedelmi iskola kapcsolatot tudjon tartani a kereskedelmi vállalatokkal. Az Iskolatanács intézményesítette az iskola hagyományos koncepcióját, mely szerint igyekszik a gazdaság igényeit kiszolgálni azáltal, hogy korszerű ismeretekkel felvértezett szakembereket képez. 1987-ben történt megalakulását követően az Iskolatanács az iskolai fejlesztés háttérintézményéül, illetve intézményi keretéül szolgál azon cél megvalósítására, hogy az iskolában végbemenő fejlesztések alapvetően a megváltozott, a változásban lévő gazdaság igényeihez igazodjanak.⁷

Az Iskolatanács tagjai: minden, az iskolával kapcsolatban lévő vállalat képviselője, kezdetben a kerület országgyűlési képviselője, ma az iskolafenntartó képviselője, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat képviselői, az iskola igazgatója, tanárok (kezdetben 27 tag). Az Iskolatanács évente kétszer ülésezik, amelyeket az Iskolatanács elnöke⁸ és az ügyvezető titkár készít elő. Az ülések általános témái mára kibővültek,⁹ akárcsak a tagok száma (a támogató vállalatok száma több mint 80), de alapvetően igazodnak az eredeti struktúrához: iskolai és versenyeredmények az adott tanévben, a szakmai gyakorlat értékelése, a felsőoktatási intézményekbe felvett tanulók eredményeinek értékelése, szakképzési hozzájárulás felhasználása, javaslattétel a szakképzés fejlesztésére.

Az Iskolatanács már kezdetben, tehát a rendszerváltás előtti években is konzultatív fórumot biztosított arra, hogy az iskola korszerű ismereteket közvetítsen, mai szóval igazodjon a munkaerőpiac követelményeihez, hogy az iskola és a cégek világa közti gyakran igen nagy eltérés – legalábbis a hasznosítható tudás tekintetében – kisebb legyen. Az ebben az időszakban megvalósult kísérleti fejlesztések mindegyike (a számítástechnika tantárgy bevezetése a matematika tantárgy részeként, a tanulók fele szakmai nyelvvizsgát szerzett, az 5. évfolyam nemzetközi szállítmányozási és devizagazdálkodási képzései, továbbá a gyakorlatiasabb képzés hangsúlyozása) úgy jött létre, hogy a fórumon megvalósuló konzultációs rendszerben felmerült az a vállalati igény, amelyet az iskola a tantervi tartalom megváltoztatásával igyekezett megvalósítani.¹⁰ A fejlesztések megvalósítását a vállalatok szakképzési hozzájárulása fedezte.

Az oktatáspolitikában jártas olvasónak feltűnhet, hogy a mai – főleg az EU-ból hozzánk átszivárgott – irányvonalak és oktatáspolitikai célkitűzések között stabil helyet foglal el az IKT-oktatás, illetve az idegennyelv-oktatás fejlesztése, továbbá nemcsak a képzés, hanem mára az oktatás gyakorlatiasabbá (az iskola és a vállalat közelebb hozása) tétele is fontos célkitűzéssé vált az egész oktatási/képzési rendszer szintjén. Úgy gondoljuk, hogy a Hunfalvy sikeres innovációi között a korai, nyolcvanas évek közepétől megvalósuló fejlesztések reprezentálják azt a törekvést, amikor a törvény (reform) adta lehetőséggel élve alapot és irányt hoztak létre a későbbi projektek és fejlesztések megvalósítására. Az idő igazolta őket.

Kísérleti tematika és iskolakoncepció a rendszerváltás után

Közvetlenül a rendszerváltozás után, az egyelőre még változatlan (oktatás-)politikai környezetben született meg az a fejlesztés, amely egyrészt egy átfogó iskolakoncepciót, továbbá egy kidolgozott új szakágazat-tematikát tartalmaz. Beindult egy új képzés, megszületett egy új, a kor követelményeinek megfelelő szakképzés, és az innováció elterjedt, hiszen több, hasonló profilú intézmény is átvette azt.

A koncepció és a tematika a kornak megfelelően a szakági minisztériumokkal és az innovatív iskolatanácsban képviselt vállalatokkal történő egyeztetés során született meg. A „gazdasági szakközépiskola” koncepciója és a külkereskedelmi vállalkozói szakágazat kísérleti tematikája mögött az a gazdasági érdek (igény) húzódott meg, hogy a nagy külkereskedelmi vállalatok helyett rohamosan megszaporodó kis- és középvállalkozások számára „vállalkozói-mindenes” képzésére van szükség.¹¹

A gazdasági szakközépiskola koncepciójának lényege, hogy a közgazdasági és kereskedelmi középszintű szakképzést közös alapokra helyezné, és a „vállalkozói mindenes” -képzést az angol business schoolok gyakorlatához hasonlóan valósítaná meg. A szakképzés a közismereti tárgyak oktatása mellett három lépcsőben valósulna meg négy év alatt, melynek végén érettségi és középfokú képesítés szerezhető. A koncepció képviselője, az iskola igazgatónője, Bernáth Lászlóné a képzés struktúráját 4+1 bontásban ajánlja kialakítani.

• Az első lépcső jelenti a teljesen általános alapozó szaktárgyakat (közgazdasági alapismeretek, jogi, mikro- és makroökonómiai ismeretek, vállalkozói készségfejlesztés).
• A második lépcsőben a vállalkozási alapszakma összes ismeretkörét felölelő tárgyak oktatása folyna: kis- és középvállalkozások alapítása, tervezése, működtetése, üzlet és etika, a vállalkozások filozófiája, élőmunkaerő, társadalombiztosítás.
• A harmadik lépcső az ún. szabad sáv a III. és IV. osztályosok számára. Speciális gazdasági ismeretek oktatása folyna, például külkereskedelmi ismeretek, számvitel, vállalati vagy igazgatási ismeretek, vagy akár nyomdai, kiadói gazdasági szakismeretek, boltvezetői, kereskedelmi ismeretek – mindez az iskolát körülvevő társadalmi környezet, a szülők igényei, az iskola adottságai szerint.
• Az 5. év fakultatív jellegű lehetne, ahol speciális szakágazaton folyhatna a képzés.

Az iskolakoncepció megvalósításához egy lépést jelentett az a kísérleti tematika, amelyet külkereskedelmi vállalkozói szakágazat néven dolgozott ki Szirmai Péter a munkatársaival, aki akkor a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem vállalkozásfejlesztési csoportjának a vezetője, egyszersmind a VOSZ társelnöke volt. A tematikát elfogadva (lásd 1. táblázat) a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (a Munkaügyi Minisztérium és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma javaslata alapján) engedélyezte a szakág kísérleti bevezetését, és 1991 szeptemberében elindulhatott a képzés három párhuzamos osztállyal. Tekintve, hogy az első évfolyamon még nem vezettek be új tantárgyat, volt idő a tananyagok, tankönyvek elkészítésére. Elkészültek Szirmai Péter tankönyvei: a Kis- és középvállalkozások alapítása és működtetése, valamint az Üzleti tervezés, továbbá tananyagok születtek az új tantárgyakhoz (a Társadalombiztosítás és adózás rendszere, Élőmunka-gazdálkodás).

A költségeket a Szakképzési Alapból tudták előteremteni. Az utolsó „Szirmai-osztály” 2002-ben érettségizett, azóta a képzés 5 évfolyamos lett, és felsőfokú szakképesítést ad. A fejlesztés követőkre talált, és a külkereskedelmi vállalkozói ügyintéző képzést több hasonló profilú intézmény is átvette.¹²

A fejlesztés iránya: Európa

A Hunfalvy innovációs tevékenysége a kilencvenes évek közepétől is jól követhetően igazodott a tágabb gazdasági és társadalmi környezet alakulásához. Úgy alakították át képzési kínálatukat, hogy az már nemcsak a hazai cégek igényeit igyekezett kielégíteni¹³, hanem a nemzetközi vérkeringésbe bekapcsolódva európai/nemzetközi normákat is átvettek. Az európai dimenzió megjelenése a Hunfalvyban példátlanul korai volt. Eleinte ez elméleti szinten (ismeretek), majd nemzetközi cseréken, mobilitáson, tanterv-, tananyagfejlesztő projektekben, képzések teljes körű átvételében és adaptációjában, a partnerkapcsolat és a hálózatiság kialakításában, a nyelvi képzés átalakításában érhető tetten. Egyszóval ebben az időszakban az innováció döntően az európaiság, az európai normák szellemében zajlott. Ezt a pályázati lehetőségek kihasználásával tudták megvalósítani (elsősorban az EU-s, Phare- és a Leonardo-pályázatok, valamint a Világbank, továbbá a Fővárosi Közoktatási Közalapítvány pályázatai).

A pályázati rendszer jelentőségét nem csak a pénz megszerzésében látjuk: a pályázatokra készített projektek megvalósítása során begyűrűznek olyan módszerek, irányvonalak, prioritások, munka- és tanulási módszerek, amelyek eredetileg nemzetközi/európai szinten születtek meg (lásd ebben az Európai Bizottság munkája), de nem reform formájában változtatták meg a különböző oktatási rendszereket, hiszen erre nincs törvényi lehetőségük. Az ún. soft eszközök érvényesülésére egy adott oktatási egységben jó példa a Hunfalvy, amely nemcsak egy-egy elszigetelt projekt megvalósításával, hanem egymásba kapcsolódó projektek hálózatával tudatosan törekedett megfelelni a korszerűség kívánalmainak, és valamennyi fejlesztésében igyekezett megvalósítani azokat a követelményeket, kritériumokat, melyek külön-külön egyes projektek megvalósításához voltak szükségesek.

Az európai uniós ismeretektől a multiplikátorképzésig

1993-ban a Hunfalvy saját kiadásában jelent meg Veress Péter (volt külkereskedelmi miniszter és 1990 óta az iskola tanára) tankönyve Nemzetközi kereskedelem és pénzügyek címmel, amelynek első kötete (Vállalkozás és külkereskedelem) angol és német nyelven került kiadásra¹⁴ (később magyarul is megjelent). A második kötet (Egyezmények, elvek, intézmények) már első kiadásában, 1993-ban mintegy ötvenoldalnyi anyagot tartalmazott az Európai Unióról, ami példátlanul korai előrelátásról tanúskodik, amennyiben a leendő külkereskedelmi szakembereknek uniós ismereteket kínál gazdasági, pénzügyi vonatkozásban.¹⁵ A könyv angol és német nyelven is megjelent a Hunfalvy kiadásában, saját nyomdájában előállítva.¹⁶ A több kiadást megért tankönyvet a szerző átdolgozta, és 2001-ben Nemzetközi gazdasági kapcsolatok – Európai Unió címmel a Hunfalvy kiadta az újabb könyvet, amely mára a negyedik kiadásnál tart. A tankönyv angol és német nyelven is megjelent egy évvel korábban, s ezek is a negyedik kiadásnál tartanak már. Az iskolában elsősorban természetesen a két tannyelvű osztályokban a külgazdasági ismeretek tantárgy keretében oktatták az európai uniós ismereteket, de igyekeztek a nyelvórákon is olyan gyakorlatok, példák bevezetésére, amelyekben az európai dimenzió¹⁷ megjelenik.

Az iskola részt vett a két tannyelvű kerettantervi (Boldizsár Gábor vezette) bizottság munkájában, és Bernáth Lászlóné igazgatónő javaslatára fogadták el a célnyelvi civilizációs ismeretek tantárgy oktatását, amelyből a két tannyelvű tagozaton végző hallgatók érettségizhetnek is. Ez a tantárgyfejlesztési tevékenység az európai dimenzió további érvényesülésével járt, hiszen az angol/német, illetve francia gazdaság, földrajz, történelem, kultúra, társadalmi berendezkedés, hagyományok, szokások és sajátos nyelvi fordulatok oktatásával tovább bővülnek a diákok ismeretei a különböző európai országokról.

Az európai ismeretekkel kibővülő tananyag oktatására szükségessé vált a szakemberek képzése is, amelyet a Hunfalvy 1996-ban Veress Péter ötlete nyomán egy kétnapos multiplikátorképző konferencián¹⁸ meg is valósított, összesen 124 szakközépiskolai és gimnáziumi pedagógus részvételével. A Művelődési és Oktatási Minisztérium, valamint a Külügyminisztérium elvi támogatása mellett anyagi támogatást nyújtott a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács, valamint a magyarországi PHARE-iroda. Az előadások az Európai Unióval kapcsolatos tudnivalóknak rendkívül széles keresztmetszetét nyújtották.

A kétnapos tanfolyam végén a résztvevők kérdőívet töltöttek ki kilenc témakörben, többek közt a tematikára vonatkozóan is. A pedagógusok vizsgát is tehettek, amelyhez vizsgadolgozatot kellett készíteniük (96 résztvevő élt is ezzel a lehetőséggel). A Hunfalvy Szakközépiskolában rendezték a konzultációs napot, amelyre ismételten illusztris előadókat sikerült meghívni, most azonban nem a politika, hanem elsősorban a tudomány képviselői közül.

Az előadások anyagát, továbbá a vizsgaesszék szemelvényeit két kötetben jelentették meg Ismerkedés az Európai Unióval I–II. címmel 1997-ben a magyar Leonardo Iroda és a Hunfalvy János Külkereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola közös kiadványaként. Még ugyanebben az évben szintén közös kiadványként a magyarországi Phare Iroda kérésére az előadásokból megjelent egy angol nyelvű válogatás Kiss Péter munkaügyi miniszter ajánlásával és Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára zárszavával.¹⁹

A sikeres és innovatív képzés utolsó fázisa a regionális terjesztés, amit a tanfolyamon részt vevő tanárok végeztek volna, erre azonban már szervezett formában nem került sor.

Az európai szakreferensi képzés – adaptáció és további fejlesztés

A bemutatásra kerülő fejlesztés az iskola kilencvenes évek második felében végrehajtott fejlesztéseinek fókusza. Egy új képzés beindítása, tananyagfejlesztés, tantervkészítés, tankönyvírás, tantárgy CD-n történő kidolgozása, diákcsere és -kihelyezés, különböző, de egymással összefüggő projektek hálózata teremtette meg a valóban európai szintű képzést a Hunfalvyban. A fejlesztési folyamatok ismét azt igazolják, hogy az iskola szerves módon építi be kínálatába a fejlesztéseket, és a nemzetközi folyamatok, európai normák, prioritások és célkitűzések nem külső kényszerként formálják a képzési, oktatási struktúrát. Megfigyelhetjük, hogy szerepet kap az iskola hagyományos, fejlesztésért felelős intézménye, már létező tankönyveket dolgoznak át, az iskolai vezetés és a tanári kar kapcsolatrendszere működik a partnerkeresésben, a képzés adaptációja a hazai követelmények, igények figyelembevételével történik, az új szakma egy meglévő, az iskolában tanított OKJ-ben szereplő képzésre épül.

A különböző pályázatokból – Leonardo, Világbank, Fővárosi Közoktatási Közalapítvány – finanszírozott projektek nemcsak az ismeretek, hanem az elvek, módszerek, célkitűzések, tanulási és tanítási módszerek tekintetében is bővítette, illetve befolyásolta, sőt megváltoztatta az oktatás és képzés struktúráját, az iskola stratégiai célkitűzéseit. Mivel elsősorban a projektek az EU Leonardo-pályázati feltételeinek (kihelyezés, csere és a pilotprogram) feleltek meg, az európai dimenzió a kilencvenes évek második felére egészen áthatja az iskola szellemiségét.

1997-ben a Hunfalvyt a göttingeni Seminarzentrum (nyolc német főiskola társulása) képviselői keresték meg, akikkel korábban az iskolavezetés már fölvette a kapcsolatot. A Szemináriumi Központ munkatársai olyan oktatási programot dolgoztak ki, amelynek elvégzésével a szakemberek brüsszeli hivatalokban, egyéb uniós intézményben kaphatnak állást. Az európai szakreferensi képzés programcsomagját a göttingeniek mint posztgraduális, tehát diploma utáni képzést kínálták. Kiderült azonban, hogy a Hunfalvyban már 1987 óta létező felsőfokú külkereskedelmi és üzletkötő szakon számos olyan ismeretet tanítanak, amely az európai szakreferensi képzés tananyagában is szerepel.²⁰ Az európai szakreferensi képzés beindítását végül az iskolavezetés fontosnak találta, és ehhez megvásárolta a programcsomagot (a pénzt a Fővárosi Közoktatási Közalapítványtól kapták). 1998-ban pedig az iskola elkészítette a szakképzés fejlesztésére, korszerűsítésére kiírt Leonardo-pilotpályázatot,²¹ amely Brüsszelben nyert, és így elindulhatott a fejlesztés.

Az iskola korábbi külkapcsolatait felhasználva koordinálta a programot, és bevont a projektbe egy svéd és egy francia iskolát a göttingeni mellé. Tanulságos az a tapasztalat is, amelyet az igazgatónő így jellemez: „Ez sem volt könnyű (ti. a partnerkeresés), hiszen a nyugat-európaiak inkább csak bábáskodni, ilyen-amolyan szinten támogatni, jó esetben őszinte kíváncsisággal szoktak érdeklődni Kelet-Európa iránt.” A projekt megvalósítása során kiderült, hogy sok az átfedés a göttingeni tananyag és a korábbi hunfalvys fejlesztésekből származó tananyagok között. Így a képzés átvétele voltaképpen adaptáció volt, melyet az iskola már működő fejlesztési intézményét és egy másik program során kidolgozott fejlesztést felhasználva oldott meg.

A szorosabb együttműködés érdekében az Iskolatanács keretén belül jött létre a mintegy hat-nyolc cég képviselőiből álló Programtanács, amelyet bevontak az európai szakreferensi képzés hazai megvalósításának folyamatába is. Az adaptációhoz az iskola másik nagy horderejű fejlesztését használták fel: a Világbanki pályázatot, amelyet a szakképzés fejlesztésére írtak ki (Ifjúsági Szakképzés Korszerűsítése „A” -komponens nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser szakma kidolgozása). A fejlesztés a szakmák felülvizsgálatáról szól a kompetenciaprofiljuk alapján. A Programtanácsban képviselt külkereskedelmi cégek szakembereinek a segítségével állapították meg azokat a készségeket (kompetenciákat), amelyek megléte szükséges az adott szakma valós életben történő gyakorlásához. A kompetenciaprofil elkészítését követően a tantárgyfejlesztő szakember egy ún. DACUM-tábla²² segítségével az adott kompetenciákhoz moduláris egységekben hozzárendeli a kifejlesztésükhöz szükséges elsajátítandó tananyagot.

A Leonardo-pilotpályázat részeként elkészült az EU gazdasági és szakreferens felsőfokú szakképesítés központi programja, hozzá kapcsolódóan a szakma kompetenciaprofilja és a modultérkép a szükséges modulokkal (1. ábra). A tantárgyfejlesztésben részt vevők: Bernáth Lászlóné, Horváth Terézia, dr. Schuszter Edéné és Trautmann Szilvia. Az anyagok elérhetők az iskola honlapján is: www.hunfalvy.hu/palyazat/leonardo/hu/program.

1. ábra • Modultérkép

A Programtanácsban történő munka során az is kiderült, hogy a magyar követelmények még egyéb kompetenciákat is szükségessé tesznek. A modulok rendszerbe szerveződve épülnek egymásra: alapmodulok, szakmai modulok és speciális (csak egy adott szakmára jellemző) modulok. A moduláris rendszerű képzés előnye a tantárgyival szemben többek között az, hogy a szakmák közt jobban biztosítja az átjárhatóságot (közös alap- és szakmai modulok), mivel kisebb óraszámú, homogénebb egy-egy modul, oktatására külső szakember is igénybe vehető, aki annak a területnek a specialistája, ezáltal a kompetenciafejlesztés és -elsajátítás jobban biztosított. Az európai szakreferensi képzés moduláris szerkezetű kidolgozásán túl a Hunfalvy mára valamennyi, náluk oktatott szakma moduláris rendszerét és kompetenciaprofilját kidolgozta. A kompetenciaszinteknek megfelelő modulok szerint kidolgozott képzések közül hármat akkreditált OKJ-s szakmaként, azaz felsőfokú képzésként oktathatnak már a Hunfalvyban: az európai uniós üzleti szakügyintéző, a nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző és a külgazdasági üzletkötő szakmákat. A felsorolt szakmákból bizonyítványt szerzők a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán beszámítással tovább tanulhatnak.

A Leonardo-program részeként tananyagok is készültek az EU-szakreferensképzéshez. Elkészült egy angol–francia–német–magyar uniós, gazdasági, mezőgazdasági és pénzügyi szógyűjtemény Veress Péter szerkesztésében CD-n, illetve később nyomtatott formában is. A munkában a német és a francia partner szerzőtársként és lektorként vett részt, a svédek pedig a CD-s megjelenítést végezték el. A honlapon letölthető demo és ismertető található a munkáról: www.hunfalvy.hu/palyazat/leonardo/hu/EUDic/eudic.htm.

Elkészült egy gazdasági és logisztikai földrajztananyag is, amelyet Németh Gábor, a Hunfalvy födrajztanára készített. Az Európai Unió gazdasági földrajza című tankönyv CD-n készült el úgy, hogy az egyes feldolgozandó országokat felosztották a francia és a német partnerek között, a svédek ismét a CD elkészítésében segítettek. A tankönyv újdonsága, hogy az EU-országokat a NUTS statisztikai rendszer területi beosztását követve mutatja be. A 15 állam mellett az akkori helyzetnek megfelelően a csatlakozásra legesélyesebb három ország, Magyarország, Lengyelország és Csehország is bemutatásra kerül. A letölthető demo és az ismertető megtalálható: www.hunfalvy.hu/palyazat/leonardo/hu/Gazdfold/gazdfoldr.htm.

Elkészült Baranyai István és Horváth Terézia munkája, a „Nemzetközi tárgyalásvezetés: az angol/a német nyelv mint a kommunikáció alapja” című tantárgy tanterve nyomtatott formában és a weben: www.hunfalvy.hu/palyazat/leonardo/hu/szaknyelv/szaknyelv.htm.

A tantervkidolgozás újdonsága, hogy az Európa Tanács által ajánlott Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (CEF) nyelvi szintjei alapján építi fel a tanulnivalókat: a CEF hatfokozatú skáláján meghatározott nyelvi szintek közül a B1 szint elérését a második félév végére, a C1 szint elérését pedig a harmadik félév végére időzíti (a legalacsonyabb szint az A1, az anyanyelvi pedig a C2). A tantervet a szerzők a legkorszerűbb idegennyelv-tanítási módszerek szerint és az új tanárszerep hangsúlyozásával készítették el: kiemelik a csoportos és a páros munka különböző fokozatainak jelentőségét, az önálló kutatás, a projektmunka fontosságát, ehhez kapcsolódóan az IKT-eszközök önálló használatát (audiovizuális eszközök, számítógép), az önálló kutatás fontosságát könyvtárban, interneten, valamint a tanár-tanuló viszonyban a partnerséget.

A Hunfalvyban az idegennyelv-oktatás természetesen mindig a fejlesztések középpontjában volt, ez egy külkereskedelmi képzőintézménynél nem is meglepő. A korábbi fejlesztéseknél már jeleztük, hogyan itatta át az európai dimenzió az ismeretek szintjén az angol, francia, német két tannyelvű képzést a célnyelvi civilizációs tantárgy bevezetésével és ezen keresztül a nyelvórákat is az összes többi tagozaton. Az európai dimenzió gyakorlati szinten pedig a készségek és kompetenciák fejlesztésénél valósul meg.²³ A módszertani és a tanárszerep megváltozását érintő újítással kapcsolatban ugyancsak azt tapasztaljuk, hogy nem szigetelődik el egy adott projektben kipróbált újítás. Az iskolában törekednek a tanár-diák viszonyban a partnerség megteremtésére²⁴, a tanítás helyett a tanulásra helyeződött a hangsúly, minden tantárgy oktatásában nagy szerepet szánnak az önálló kutatómunkának (projektmunka) és az IKT-eszközök bevonásának. A módszertani újítások mögött az az elképzelés húzódik meg, hogy a cél nem egyetlen projekt mintaszerű, azaz az uniós elveknek, célkitűzéseknek, prioritásoknak és módszereknek megfelelő végrehajtása. A Hunfalvyban a fejlesztések szervesen egymásra épülnek, időben összekapcsolódnak a múlt és a jelen fejlesztései az utat egyengetve a jövőnek, illetve azonos időben egyszerre több fejlesztési projekt valósul meg egyik a másikat támogatva. Mindez átalakítja az iskola oktatási/képzési struktúráját, és nagymértékben befolyásolja a stratégiáját.

Ugyancsak a pilotprogram részeként elkészült Kovács Zsuzsa és Lovas Zsuzsa A tanulásból a munka világába című tankönyve pályakezdőknek az álláskereséssel, önéletrajzokkal, interjúval kapcsolatos tudnivalókról. A könyv megírásához az a felismerés vezetett, hogy az ismeretek elsajátítása nem elegendő a munkaerő-piaci érvényesüléshez. Nemzetközi tapasztalat is alátámasztja, hogy hiába a magyar szakemberek nagyobb tudása, érvényesülésük mégis nehézkes (ehhez lásd a Nemzetközi mobilitás című részt, különösen a 25. jegyzetet). Az iskola és a munka világa közti eltérés csökkentésére alkalmas tudnivalókat is tartalmaz a könyv, mely nyomtatásban a Hunfalvy kiadásában jelent meg, a weben a www.hunfalvy.hu/palyazat/leonardo/hu/palyakezd/palyakezd.htm címen található.

A Leonardo-pilotprogram részeként készítette el Veress Péter az Egyezmények, elvek, intézmények című, már ismertetett tankönyvének átdolgozását, amely angol, német és magyar nyelven jelent meg a Hunfalvy kiadásában Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok – Európai Unió címmel. Az iskola honlapján: www.hunfalvy.hu/palyazat/leonardo/hu/Gazdkapcs/
gazdkapcs.htm.

Az európai szakreferensi képzés 1998-ban indult el az iskolában: az iskolában meglévő felsőfokú külkereskedelmi üzletkötő OKJ-s szakmához illesztették a tematikát, és az érettségi utáni képzésben részt vevők az első év végén az OKJ-s bizonyítványt, majd a következő évben a nemzetközi elfogadottságú európai szakreferensi diplomát is megszerezhették. A képzésben részt vevő diákok már az első évben a Leonardo-program kihelyezési pályázata segítségével külföldi szakmai gyakorlaton vehettek részt különböző cégeknél. A két hónapos külföldi szakmai gyakorlatok lebonyolítását azóta is a Leonardo Mobilitas-programja segíti.

Nemzetközi mobilitás

A Hunfalvy nemcsak az európai szakreferensek képzésében, hanem valamennyi diákja számára fontosnak tartja a nemzetközi cserét, és erre igyekszik megteremteni – pályázati úton elsősorban – az anyagi lehetőségeket. Az iskola több mint másfél évtizede számos külföldi partnerintézménnyel van cserekapcsolatban. Partnerei közt találunk két német középiskolát, három francia intézményt, továbbá belga, svéd, lengyel, orosz és erdélyi iskolákat. Pályázati úton a gyerekek eljutottak Londonba, Olaszországba és Izraelbe is.

A nemzetközi mobilitás tapasztalatai alapján az iskola – rá jellemző módon – változtatott képzési/oktatási kínálatán, és igyekezett betömni a réseket ott, ahol hiányosságokat tapasztalt. Nézzünk erről Bernáth Lászlóné írásából egy részt:²⁵

„Ha sommázni szeretném, hogy eddig mi volt a haszna az európai ügyek felé való nyitásnak, akkor elsőül természetesen rájuk lehetne hivatkoznom. Ám nem pusztán néhány fiatal ember sikeres pályakezdéséről van szó. Fontos tapasztalatai a külföldi tanulmányutaknak, a csere kapcsán hozzánk látogató tanárokkal és diákokkal való konzultációnak, hogy a mi gyerekeink ismeretanyaga sokkal bőségesebb, mint az uniós átlag, viszont az ismeretek alkalmazásában, a társadalomban való eligazodásban, a munkaerőpiacon való érvényesülésben sokkal bátortalanabbak, tájékozatlanabbak. Éppen ezért iktatunk tanterveinkbe egyre több gyakorlatot, például kommunikációs tréninget, hívunk meg a szakmából külső előadókat, szervezünk konzultációs alkalmakat, teremtünk diákjainknak olyan vállalati, intézményi lehetőségeket, ahol gyakorolhatják a tanultakat.”

Az európai uniós szakreferensi képzéshez kapcsolódó, a Leonardo-program által támogatott kihelyezési szakmai gyakorlatok esetleírásai arról tanúskodnak, hogy a hunfalvys diákok remekül helytállnak, és képesek beilleszkedni a francia, német, angol, svéd vagy akár brüsszeli cégek, gazdasági kirendeltségek munkájába. A projektleírásokból kiderül, hogy a nyolchetes kihelyezésen, az egyenként elhelyezett (átlag) 15 diák²⁶ szakmai, nyelvi szempontból egyaránt hasznos gyakorlási lehetőséghez jutott, és a korábban szerzett ismeretek mellé újakat is szerzett. A tanulók szállítmányozási cégeknél, oktatócentrumokban Magyarország külföldi kereskedelmi kirendeltségein (ITDH-k) kaptak lehetőséget. Az elvégzendő munkák között szerepel fordítás (pl. Magyarországról szóló brosúra német nyelvre fordítása), okmányok helyes kitöltésének elsajátítása. A kereskedelmi kirendeltségen gyakorlatozók szakmai konferenciákon és kiállításokon vettek részt, ahol rendszeresen válaszoltak a hozzájuk intézett, Magyarországgal kapcsolatos szakmai kérdésekre (Magyarország népszerűsítése, tőkebefektetések elősegítése). A londoni kereskedelmi kirendeltségen dolgozó, a 2000. évi kihelyezési programban részt vevő diák például országtanulmányt készített, amely adatokkal szolgál a brit gazdaság helyzetéről, kereskedelemtechnikai tudnivalókról (szállítmányozás, fizetési feltételek, okmányolás, pénzügyek, vállalatalapítás), ezzel is segítve a magyar vállalkozókat az angol kereskedelmi kapcsolatok bővítésében. Az országtanulmány felkerült a Kereskedelmi szolgálat honlapjára is: www.huntradeuk.co.uk.

A Göttingenben gyakorlatozó diák ugyanebben az évben szakmai tanfolyamon vett részt, ahol megtanulta a honlapkészítést, és vizsgafeladatként elkészítette a Göttingenben gyakorlatozó diákok honlapját: www.szg.de/ungarn.

A cégek jellemzéseket is készítettek a gyakornokokról, ezekből lássunk néhányat:

A Hunfalvy a képzés beindulásától kezdve úgy hirdeti meg az európai uniós szakreferensi szakot, mint amelynél van lehetőség külföldi szakmai gyakorlatra.

A fejlesztés bemutatásánál igyekeztünk arra irányítani a figyelmet, hogy miként sikerült egy nagy horderejű, az oktatást/képzést erőteljesen befolyásoló, sok mindenre kiterjedő fejlesztést megvalósítani úgy, hogy az könnyen illeszkedjen a korábbi stratégiai elképzelésekhez, így az európai normák és célkitűzések adaptívan kerültek a rendszerbe, és nem gyökerestül változtatták meg azt.

A közelmúlt fejlesztései – a pályázati rendszer további működése

Mérhető eredmények

2003-ban az iskola a fővárostól PRO SCHOLIS URBIS Díjat kapott a „Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola teljes közalkalmazotti közösségének a saját fejlesztésű kísérleti programok bevezetéséért a két tannyelvű oktatás és az informatika területén; az országos tanári továbbképzés programjának kidolgozásáért; a teljes körű minőségmenedzsment intézményi szintű elindításáért” .

Az iskola évente 30-40 különböző súlyú, tartalmú és díjaiban is nagyon különböző pályázaton vesz részt, amelyek 75–80%-a sikeres, költségvetésük egynegyede (!) pályázati pénzekből származik. A két tannyelvű tagozaton végzők 80%-a felsőfokú nyelvvizsgával fejezi be a tanulmányait, a felsőoktatásban tovább tanulók aránya 90%.

A 2003-ban végzett Országos kompetenciamérés²⁷ kiváló eredményeket hozott a Hunfalvynak. A mérés célja „elsősorban az volt, hogy a tanulók képesek-e tudásukat az életben hasznosítani, alkalmazni és további ismeretszerzés céljára felhasználni, vagyis birtokában vannak-e annak a tudásnak, amely a továbbhaladásukhoz nélkülözhetetlen. A felmérés tesztjei ezért alapvetően nem a tantervi követelmények teljesítését mérték, hanem azt, hogy a diákok mennyire képesek a tanultakat aktivizálni, valódi problémákat, helyzeteket megoldani.” ²⁸

A felmérés a hozottérték-index alapján várható eredményt, a hozzáadottérték-index megállapításával pedig valós eredményt állapított meg a matematikai és a szövegértési teszt eredményei alapján. A hunfalvys eredmények az országos átlag felett helyezkednek el mindkét területen. Országosan az összes szakközépiskola közül a pozitív hozzáadott pedagógiai értékük sorrendjében olvasás–szövegértésből a hunfalvys 10. osztályosok teljesítettek a legjobban. Ugyanez az érték matematikai problémamegoldásból a szakközépiskolák közül a második helyre juttatta őket. A hozottérték-index és a valós eredmények koordinátarendszerében az országos hatást jelző ún. regressziós egyenes fölött helyezkedik el az iskola mind matematikából, mind szövegértésből. A regressziós egyenesek alapján mind az összes középiskolára, mind pedig az összes szakközépiskolára vonatkozóan a Hunfalvy túlteljesített (2. táblázat)²⁹.

Témánk szempontjából a kompetenciamérés mindenképpen releváns, hiszen azt az általunk is elemzett folyamatot igazolja, mely szerint az iskolában zajló fejlesztési projektek nem maradnak elszigeteltek, és a bennük kifejlesztett kompetenciák, készségek másutt is visszaköszönnek, jelen esetben: közismereti tárgyak területén vizsgálták a gyakorlati életben is hasznosítható tudást, amelyben igen jól teljesítettek a diákok. Természetesen túlzottan leegyszerűsítő magyarázat lenne kizárólag a kettő közti közvetlen oksági viszonyra visszavezetni a sikert, és például a közismereti tárgyak oktatóit kihagyni a sorból. Az azonban mindenképpen megállapítható, hogy az iskola szellemiségének, nyitottságának, dinamizmusának, a fejlesztések, újítások állandó és folyamatos napirenden tartásának eredménye a részletekben is tetten érhető, és nem csak általánosságban jellemzi az iskolát.

Futó pályázatok, projektek

A Junior Achievement program nem mai keletű³⁰, de ma is rendkívül sikeresen fut, és keretében valódi kisvállalkozóként tehetik próbára magukat a diákok. Egy vállalkozás elindítása, felvirágoztatása, végül felszámolása – feladat valódi kockázatvállalással, de az iskola intézményén belül. A karácsonykor megtartott vásár a vállalkozók termékeiből igazi öröm és kihívás a diákok számára.

Az Oktatási Minisztérium és a Sulinet Programiroda 2003. májusi pályázatán (az európai innovatív iskolahálózatban való részvételre) a Hunfalvy sikeresen vett részt, miután megfelelt a feltételeknek (jártasság a közismereti tárgyakban, az IKT alkalmazásában, továbbá internetkapcsolatra alkalmas multimédiás labor és honlap legyen az iskolában). Országosan minden általános és középiskola közül mindössze harmincan kerülhettek bele a hálózatba. A közeljövőben több nemzetközi IKT-módszer kidolgozásában és alkalmazásában, illetve modern technológiák és eszközök tesztelésében vehetnek részt különböző hazai és külföldi projektek keretében, amelyekhez képzések, konferenciákon való részvételek is kapcsolódnak.

Az Európai Innovatív Iskolahálózat (ENIS) tagjaként csatlakozott az ENIS 4 fő célkitűzéséhez.

• A bevált példák elterjesztése.
• Nemzetközi projektek támogatása.
• Az Európai Bizottság Programjaiban való részvétel.
• Az élenjáró iskolák további fejlődésének, illetve a kevésbé fejlett iskolákkal való együttműködésének ösztönzése, új szervezeti és pedagógiai megoldások kipróbálása.

Az iskola vállalta, hogy:

• részt vesz nemzetközi és hazai projektekben;
• folyamatosan fejleszti az IKT integrálását és alkalmazását;
• megosztja tapasztalatait, együttműködik más iskolákkal;
• az iskola honlapját rendszeresen frissíti, beleértve a projekteket, tevékenységeket és a virtuális tanulási környezet minőségét;
• 4-8 pedagógus részvételével alkotóműhelyt állít fel a projektek koordinálására;
• gyakorlóterepet biztosít tanárképzési és tanár-továbbképzési programok számára;
• diákokból álló tanulócsoportokat hoznak létre a programok kipróbálására.

Az ENIS keretében 2004 januárjától folyamatosan pályáztatják a részt vevő iskolákat. A Hunfalvyban jelenleg futó pályázatok egyike a ZORKA, amelyben egy természettudományos kísérlet folyik meteorológiai állomás felállításával. A projektben részt vevő team egy szenzorcsomagot kapott, s a műszeres mérés eredményeit egy internetes fórumon teszik közzé és elérhetővé a hálózat többi tagja részére.

A SCALE-program a vitakultúra fejlesztését tűzte ki célul. Itt a diákok egy olyan szoftvert próbálnak ki (tesztelnek), amely csevegőszobákat, szövegszerkesztő felületet és diagramos ábrázolási lehetőséget nyújt. A szoftver lehetőséget ad a párbeszéd diagramon történő ábrázolására, ezzel láthatóvá teszi a vita elemeit, az állítások, alátámasztások, érvek és ellenérvek, valamint cáfolatok rendszerét. A SCALE-kutatás célja egy olyan internet alapú eszköz kifejlesztése, amely elősegíti a 16-18 éves középiskolás korosztály vitakészségének fejlesztését, illetve a vitamódszerrel való tanulást. A tesztelésben tíz innovatív és két disputás iskola vesz részt szakkör keretében, Magyarországon a Számalk Rt. koordinálásában.

Az Oktatási Minisztérium Világ–nyelv pályázatán négy pályázattal szerepeltek és nyertek el támogatást a tanárok nyelvtanulására, szakmai idegen nyelvű tanulási útmutatók kidolgozására, nyelvi konferenciákra és tapasztalatszerzésre. Veress Péter szerkesztésében, Tarr Bence és Baranyai Anita társszerkesztésében készült el a program keretében az angol gazdasági nyelv tanulását segítő anyag (2004 áprilisában). A szerzők/szerkesztők digitalizált és nyomtatott formában elkészítették az angol gazdasági nyelv tanulását segítő tartalmi és módszertani útmutatót, amely felöleli a közgazdaságtan és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok időszerű problémáit és szókincsét. Az angol nyelvű fogalmak és meghatározások lehetővé teszik a gazdasági szaknyelv felső szintű elsajátítását. A mikro- és a makroökonómia témakörén kívül foglalkoznak a globalizáció értelmezésével és jelenségeivel, a nemzetközi kereskedelem szabályozásával (WTO), az OECD-vel, az Európai Unió olyan fontos témaköreivel, mint a monetáris integráció (euró), a piacszabályozási követelmények és a bővítés okozta nagyságrendi változások. Ismertetésre került a közgazdaságtan néhány fontos elméleti vitája is. Az anyag részét képező Glosszárium a gazdaság széles körét felölelő fogalommagyarázattal segíti a tanulást, a szakirodalom és a szaksajtó olvasását. A mintegy kétszáz oldalt kitevő, konkrét esettanulmányokat, helyzetleírásokat, vitára késztető problémákat tartalmazó rész a tanultak gyakorlati alkalmazását segíti, a digitalizált rendszer biztosítja az átjárást, a témakörök összekapcsolását. A Microeconomics (Tartalmi és módszertani útmutató az angol gazdasági nyelv tanulásához 1.) című és a Macroeconomics (Tartalmi és módszertani útmutató az angol gazdasági nyelv tanulásához 2.) című rész két külön kötetben jelent meg (mindkettő szerzője Veress Péter). Index segíti a fogalmak visszakeresését, a gyakorló feladatok megoldása a Solutions című részben található. Továbbá elkészült egy Szöveggyűjtemény³¹ az angol gazdasági nyelv oktatásához Tarr Bence szerkesztésében.

A Hunfalvy nemrégiben nyerte el az újabb Leonardo-pilotprogramra a támogatást, amelyben öt ország középiskolája vesz részt (koordinátorként a Hunfalvy), hogy kidolgozzák az interkulturális kommunikációra való felkészülést, és ezt tesztcsoportokkal próbálják ki.

A Nemzeti Fejlesztési Terv részeként a Humánerőforrás Operatív Program (HEFOP) pályázatán is nyertek, amelyben kompetenciák bevezetésére, tesztelésére kerül sor.

Összegzés

Tanulmányunkban úgy igyekeztünk bemutatni a Hunfalvy János Szakközépiskola innovációs gyakorlatát, hogy az elmúlt közel húsz év fejlesztési tevékenysége folyamatában váljék érzékelhetővé. Igyekeztünk megvilágítani azt a tényt, hogy az országosan élenjáró iskola önálló innovációs stratégiája hogyan eredményezte az európai szinten is figyelmet érdemlő oktatási/képzési színvonal elérését. Nem titkolt szándékunk olyan hazai példát bemutatni, amely a legújabb nemzetközi/európai oktatáspolitikai célkitűzések, elvek, módszerek érvényesülését reprezentálja az iskola képzési gyakorlatában. Az esettanulmány műfaja módot adott az induktív megközelítésre, amellyel az is nyomon követhetővé vált, hogy nem kívülről irányított folyamatról, hanem belső, szerves fejlődésről, illetve fejlesztésről, az iskola életét irányító olyan stratégiáról számolhattunk be, amely mindig igyekezett a kor követelményeinek megfelelni, de úgy, hogy támaszkodni tudott meglévő eredményeire, fejlesztéseire, hagyományaira.

A tanulmány végén az iskola Intézményi Minőségirányítási Programjának oktatási stratégiáját közöljük, amely végső tézisünket igazolja: az iskolai stratégia elemei megfeleltethetőek az Európai Unió oktatáspolitikai célkitűzéseinek és prioritásainak, amelyek egy mai modern középiskolával szemben támaszthatóak (3. táblázat).

Az iskola az Intézményi Minőségirányítási Programjának Küldetésnyilatkozatában az alábbi mottót fogalmazta meg: „Hunfalvy az egységes Európáért, a fejlődő Magyarországért!”