Pedagógiai értékelés a szakmai szolgáltatásban

Az alábbi tanulmánysorozat a megyei pedagógiai intézeteknek a pedagógiai értékelésben betöltött szerepéről tájékoztat. Egyfelől bemutatja a funkciójukból eredő feladatok rendszerét, másfelől közreadja a már eddig kialakult értékelési gyakorlatuk néhány jellemző, máshol is alkalmazható modelljét.

Gábri Katalin – Tímár Éva

A pedagógiai intézetek pedagógiai-értékelési feladatai

A pedagógiai szakmai szolgáltatás gyakorlatában és szervezeti formáiban igen nagy a változatosság az ún. fejlett országokban is, mégis kiemelhető néhány olyan tendencia, amely a hazai szolgáltatásra is jellemző. Mindenekelőtt a kínálatjelleget és a választhatóságot érdemes hangsúlyozni. A közelmúltban azok a szolgáltatási formák váltak kedveltté, amelyek az iskolai hatékonyság szempontjából közvetlen eredménnyel kecsegtettek, a gyakorlati munkához közel álltak. A pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenységek sorában a szakmai tanácsadás, a helyi fejlesztések támogatása, az információszolgáltatás hagyományos és modern módozatai, az élénk kiadói tevékenység és bizonyos szakmai csoportokra irányuló koordinálás, irányítás kapott hangsúlyt. Egyik legfontosabb jegyük az aktivizálás, az együttműködésre serkentés, ami fokozatosan kiszorítja a „kiszolgáló” jelleget.

A megyei pedagógiai intézeteknek mint a hazai szakmai szolgáltatási hálózat kulcsszereplőinek a feladatait az 1993. évi közoktatási törvény körvonalazza. A jogszabályokban megnevezett szolgáltatási területek és a fenti nemzetközi tendenciák között hasonlóságok fedezhetők fel, elsősorban az információközvetítő tevékenység vonalán. Lényeges eltérésnek számít viszont a pedagógiai értékelés „hivatalos” beemelése a szolgáltatási kötelezettségek sorába, „melynek feladata mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelő- és oktatómunka eredményességét, és segíteni a helyi, a térségi és az országos közoktatási feladatellátás szervezését”.

A pedagógiai értékelés területén a szakmai szolgáltatási szerep számunkra, a pedagógiai intézetek munkatársai számára azt jelenti, hogy nem egyszerűen a központi feladatok lebontása, végrehajtása, a koncepciók, az információk közvetítése, továbbítása a feladatunk, hanem a szakmailag önálló iskola, a pedagógus, a tanuló és a fenntartó számára szükséges és megfelelő segítség, szolgáltatás nyújtása. Ilyen megközelítésben a megrendelő és a felhasználó többnyire ugyanaz a személy, szervezet. Ez – erős leegyszerűsítéssel – azt is jelenti, hogy a szolgáltatás finanszírozása is egyre nagyobb mértékben a megrendelőre hárul. Az intézetek emiatt egyre kevésbé gondolkodhatnak hosszú távú fejlesztésekben, saját kutatásokban; munkájukban egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az elvárásokra és a néha még nem is tudatosult szükségletekre való gyors reagálás, a legkülönfélébb igényeknek való megfelelés, a rugalmasság.

Az oktatáspolitika változásai a pedagógiai értékelés területén is hangsúlyeltolódásokat indukáltak, amelyek az intézetek tevékenységében is nyomon követhetők. A szakfelügyeleti rendszer utolsó éveiben az átfogó látogatások egyik eszköze volt a külső mérés, a városi, megyei rangsorok, listák készítése. A 85-ös oktatási törvény által deklarált iskolai szakmai önállóság a kialakult szaktanácsadói rendszert arra késztette, hogy segítse ezt az önállóságot, többek között az iskolák belső méréseihez jól használható mérőeszközök készítésével, ajánlásával, illetve a külső mérések végzése során az iskolák közötti összehasonlítás helyett az egyes iskoláknak szóló jelentésekkel, elemzésekkel. Ahogyan a központi dokumentumokban a tartalmi szabályozás területén a lazább bemeneti és az eddigieknél erősebb kimeneti szabályozás látszott körvonalazódni, az új irányok az iskolák számára a tervezés jelentőségének növekedését, a helyi tantervek kialakítását, a külső vizsgák lehetőségét jelentették. Ez növelte a különböző diagnosztizáló, helyzetfelmérő, az adott iskolára, tanulócsoportra, településre vonatkoztatható eszközök, mérések, valamint a standardizált mérőeszközök iránti igényt. A jelenlegi helyzetben – amelyet az iskolák sokszínűsége, változatossága jellemez – különösen fontos, hogy az adaptív, az adott körülményekhez, lehetőségekhez, helyi tantervhez, pedagógiai eljárásokhoz, elvárásokhoz igazítható eszközökkel, módszerekkel tudják segíteni a pedagógusokat, iskolákat a közben nevükben is szolgáltatóvá vált intézetek. Az ilyen eszközök, módszerek használata is szakértelmet igényel, ezért egyre nagyobb a jelentősége az értékelési kompetencia fejlesztésének továbbképzések, információszolgáltatás és szaktanácsadás által is. Várhatóan a következő években az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fog kapni az iskolák munkájának átfogó értékelése, ezért valószínűleg előtérbe kerülnek az eseti vizsgálatokat, méréseket összegző, szintetizáló, az összefüggéseket, az időbeli fejlődést felszínre hozó, az egész iskolai szervezetre vonatkozó értékelések.

Mindehhez természetesen a szakmai szolgáltatók megfelelő szakmai felkészültsége és a megfelelő infrastrukturális háttér létrehozása is szükséges. Az értékelés területén megjelenő igen változatos és sokszínű elvárásoknak egyre nehezebben tud megfelelni az – intézetek többségében egyetlen (vagy fél) – értékelési munkatárs. Hogy az értékelési szolgáltatások mennyiségi és minőségi lehetőségeit javítsuk, több évre visszanyúló együttműködés jött létre az értékelési szakemberek között. Hatékonyságunk növelése érdekében megalakítottuk az Értékelési Munkaközösséget – ez év elejétől pedig a Pedagógiai Szolgáltatók Országos Szövetségében az Értékelési Bizottságot –, amelynek feladata saját szakmai fejlődésünk biztosítása, az intézetekben folyó értékeléssel kapcsolatos fejlesztőmunka koordinálása, együttműködés kialakítása, a mérőeszközök cseréje, terjesztése érdekében, továbbképzési kapacitásunk növelése, pályázatokon való közös megjelenés.

1989-től évente találkoznak az intézetek értékelési munkatársai néhány napos szakmai konferencián. Előadásokat hallgatunk az országos és nemzetközi felmérések tapasztalatairól, a jelentősebb kutatások eredményeiről, az oktatáspolitika változásairól, és ennek következményeként az értékelés szerepének, funkcióinak változásairól, a mérések elemzéseinek lehetőségeiről, a statisztikai feldolgozás módjáról, eszközeiről. (A munkaközösség több tagja szerzett a JATE posztgraduális képzésében értékelési szakértő végzettséget.) A szakmai továbbképzési napok tapasztalatcserére is lehetőséget nyújtanak, megismerjük egymás munkáját, eredményeit, össze tudjuk hangolni a jelentősebb fejlesztéseket, több megyére kiterjedő rendezvényeket tudunk szervezni.

Az egyes intézetekben folyó értékelési tevékenységet és a munkaközösség tagjai közötti folyamatos kommunikációt is gátolta az infrastruktúra elégtelensége, de ezen a területen is történik folyamatos fejlesztés. Ma már minden intézetben korszerű számítógépek és sokszorosítók állnak a mérési tevékenység szolgálatában, valamint egységes SPSS statisztikai programcsomag, internetes kapcsolat, amelyek megalapozzák a közös számítógépes tesztbankra vonatkozó távlati terveink megvalósítását is.

A törvény által ránk ruházott feladatok legjelentősebbike az iskolák oktató-nevelő munkájának mérése, értékelése. Úgy hisszük, ez nemcsak a külső megrendelésre és külső eszközökkel való méréseket jelenti, hanem segítségnyújtást is abban, hogy egy intézmény saját munkáját szakszerűen és megbízhatóan tudja értékelni. A szakmai szolgáltatás egyéb területein – mint a pedagógiai tájékoztatás, a pedagógus-továbbképzés, a szaktanácsadás – is van szerepe a pedagógiai értékelésnek. Az alábbiakban ezen a négy területen végzett munkánkat, elért eredményeinket, illetve jövőbeni lehetőségeinket szeretnénk bemutatni.

Mérési szolgáltatások

Egy iskola munkájának, eredményességének objektív megítélése nagy felelősséggel járó munka, szakértelmet, alkalmas eszközöket, időt, pénzt igénylő tevékenység. Mivel gyakorlatilag nincsenek országos mérésekből származó, központi, az iskolai munkában is használható standardizált mérőeszközök, ezért több intézet ezek pótlására végez eszközfejlesztéseket, „megyei” méréseket. Az utóbbi években ezeket egyeztetjük, koordináljuk a párhuzamosságok elkerülésének érdekében. Sajátos megyei profilok is kirajzolódtak az évek során. Van, ahol a nyelvi teszteket fejlesztik szívesen, máshol az anyanyelvi mérésekhez áll rendelkezésre erős csoport. Egyesek pedagógiai kérdőívek kidolgozásában is nagyobb gyakorlattal, esetleg elismert múlttal rendelkeznek, mások pedig a megszokottól eltérő mérési célú eszközt (év eleji diagnosztizálás, témazárás, minimumkövetelmények...) tudnak felvállalni. Komolyabb, szakmailag igényesebb mérésekhez, kutatásokhoz lényegében egyik intézet sem rendelkezik központi forrásokkal vagy költségvetési fedezettel, de néhány megyében kutatási szintű eszközfejlesztésre is van példa. Ez esetben valamilyen pályázaton nyert összeg segítségével tudja a megyei értékelési szakember összekapcsolni a helyi igényeket a kutatási céllal.

Az egyes eszközök fejlesztésére munkacsoportokat alakítunk ki, a szükséges (ön)képzés után ezek a csoportok készítik el, próbálják ki a mérőeszközöket, szervezik az általában megyei reprezentatív mintán végzett mérést, a mérési adatok statisztikai feldolgozása után elvégzik az eredmények elemzését, a mérőeszközök standardizálását, és gondoskodnak az eredmények, következtetések visszacsatolásáról. A mintába kerülő iskolák általában szívesen vállalják a mérőlap kipróbálását, mert saját eredményeiken kívül a megyei és/vagy rétegstandardokat is megkapják. Az így elkészült mérőeszközök a mérési paraméterekkel gazdagítva a továbbiakban megbízható segédanyagok lesznek az iskolai belső vagy a többféle céllal is indítható külső mérések során.

Mérési tevékenységünk másik nagy csoportját alkotják az önkormányzatok számára végzett vizsgálatok. A közoktatási törvény a fenntartó számára előírja az oktatási intézmények ellenőrzését is. Az iskolák szakmai munkájának megítéléséhez a fenntartók többek között a pedagógiai intézetek méréseit is használhatják. Ezért több megyében ilyen jellegű méréseket (átvilágításokat?) is végeznek az intézetek, leginkább több intézményt fenntartó, nagyobb városok önkormányzatainak megrendelésére. Ezek a vizsgálatok leggyakrabban az alapkészségek (olvasás, matematika, helyesírás) szintjének, valamint az idegen nyelvek oktatási eredményességének megállapítására vonatkoznak, és remélhetőleg segítik a fenntartót oktatáspolitikájának körvonalazásában, a fejlesztési irányok kijelölésében. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy ezen mérések esetén is tájékoztassuk az érintett iskolákat az elemzésekről, a mérési tapasztalatokról.

Néhány megyében az iskolákból is érkezett felkérés átfogó mérések elvégzésére vagy iskolai belső mérések statisztikai és pedagógiai elemzésére. A többségében tantárgyi mérések mellett tantestületi klímavizsgálatokra, tanulói képesség, valamint neveltségi szint mérésére és a pedagógiai programok készítését megalapozó kérdőíves felmérésekre volt igény. A helyi tantervek alkalmazásának idején valószínűleg megnő az érdeklődés a tantervi értékelés, a választott vagy adaptált program beválásának, az iskolai munka eredményességének, hatékonyságának, a pedagógiai program teljesítésének vizsgálata iránt.

Általában felkérés, megbízás alapján veszünk részt a nemzetközi és országos mérések, kutatások (IEA, Monitor, MTA-Képességkutatás, NAT-követelmények véleményezése, az implementáció folyamata stb.) lebonyolításában. Bár ezekben a mérésekben többnyire csak közvetítő szerepünk van, arra törekszünk, hogy az érdekelt iskolák lehetőleg hasznosítható tájékoztatást kapjanak az eredményeikről, az intézeti munkatársak pedig szakmai tudásukat gyarapíthatják a kutatásokból származó tapasztalatok által.

Pedagógiai tájékoztatás az értékelés területén

A megyei szakmai szolgáltatók egyik fontos feladata az értékeléshez kapcsolódó információs tevékenység. Minden pedagógiai intézet kiemelten kezeli a mérőlapok, mérési segédanyagok folyamatos összegyűjtését, rendszerezését, kérésre intézményekbe juttatását. Az Értékelési Munkaközösség első koordinációs lépése volt a 255-féle feladatlap leírását tartalmazó, Pedagógiai mérőeszközök címet viselő kiadvány létrehozása. A párhuzamos fejlesztések elkerülése mellett a szakmai kontroll működtetését is jelenti ez a munkakapcsolat. Közösen állapodtunk meg abban, hogy az egyes megyékben kifejlesztett mérőeszközökről egymásnak átadandó alapinformációk sorában milyen szakmai paraméterek meglétét tartjuk feltételnek a több megyére vonatkozó terjesztések során. Az együttműködés következő lépése a kiadvány alapján készülő tantárgyi gyűjteményes kötetek létrehozása.

A közösen karbantartott mérőeszközökön kívül minden intézet gondozza saját adatbankját is. Ez az adatbank a nagyobb mérési múlttal rendelkező megyékben az ún. megyei mérési rendszer adatállományát, több évre visszamenő felmérési eredményeket, megyei és iskolai átlagokat tartalmaz. A korábbi mérésekre vonatkozó adatokon kívül feladatlapokat is gyűjtünk évek óta. A feladatlap-gyűjtemény anyagának bővítésére az országosan publikált kiadványok csekély lehetőséget kínálnak, ezért terjedt el szinte minden megyében a korábban már jelzett megyei fejlesztő csoportok létrehozása, munkájuk szakmai irányítása, az általuk kidolgozott mérőlapok kipróbálása, esetleges standardizálása. Általános intézeti gyakorlatnak számít a régi eszközök aktualizálása, szakmai átvizsgáltatása, alkalmazhatóságukról szakmai ajánlások készítése és publikálása. A feladatlap-gyűjtemények bővítésére néhány intézetben a helyi feladatlap-írói pályázatok anyagát is összegyűjtik, természetesen az ily módon készülő eszközök korlátait is közölve a leendő felhasználókkal.

A NAT bevezetése után felélénkült a feladatbankok iránt az iskolák érdeklődése. Ez elsősorban a helyi tantervek sajátos értékelési eszközeivel függ össze. Erre az igényre reagálva több pedagógiai intézet foglalkozik napjainkban tantárgyi feladatbankok terjesztésével, a régiek korszerűsítésével, sőt újak fejlesztésével is. Nagy részük nyomtatott és elektronikus formában is hozzáférhető.

Komoly eszközrendszerhez jutottak az elmúlt évek során a megyei pedagógiai intézetek azáltal, hogy az MTA Képességkutató Csoportja által kifejlesztett képességmérő tesztek országos mintán történő beméréseit koordinálták. Ezen speciális eszközök felhasználhatóságáról, az iskolai belső értékelési rendszerekbe való beépítési lehetőségeiről szakmai fórumokon, továbbképzéseken tájékozódhattak a megyék érdeklődő pedagógusai. A pedagógiai intézetekben megtalálhatók a 6. és 8. évfolyamos diagnosztikus vizsgakísérlet során kialakított és országosan bemért tesztek a standardokkal együtt. Ezek szakszerű kínálatára is módja van minden megyei értékelési szakembernek.

Jó példák sorakoztathatók fel az aktuális szakmai anyagok kiadása, terjesztése terén. Van olyan megye, ahol a minőségbiztosításról adnak a gyakorló pedagógusok kezébe rövid tanulmányokat, előadásanyagokat tartalmazó füzeteket. Máshol tanári kézikönyvek, mérési segédanyagok kiadásával segítik egyes vizsgálatok szakszerű lebonyolítását és a vizsgálati eredmények korrekt értelmezését. Számos olyan megyei kiadvány forog közkézen, amelyben reprezentatív mintán lefolytatott tantárgyi mérések tapasztalatait olvashatják az érdeklődők.

Érdemes megemlíteni az országos és megyei szakmai folyóiratokban, lapokban megjelenő, az intézeti értékelési tevékenységekhez kötődő írásokat, publikációkat is. Az intézeti könyvtárak nagy gondot fordítanak arra, hogy rendelkezzenek a pedagógiai értékeléssel kapcsolatos szakirodalommal, segítve ezzel az intézeti munkatársak, a szaktanácsadók és az érdeklődő, továbbtanuló pedagógusok tájékozódását. Néhány intézetben készítenek konkrét témákhoz kapcsolódó irodalomajánlást is. Minden intézetben működik taneszköz-bemutatóhely, ahol a tankönyvek, segédkönyvek mellett a hozzájuk kapcsolódó mérőeszközöket is meg lehet ismerni.

Továbbképzés

A pedagógiai intézetek továbbképzési tevékenységében is nagy súlya van az értékeléssel kapcsolatos tanfolyamoknak, programoknak. E szolgáltatás célja a tanítók, tanárok ismereteinek bővítése, és felkészítés a megszerzett tudás iskolai munkában történő alkalmazására. A felkészítés több szinten, többféle formában jelenik meg.

Megyei szintű továbbképzések, előadások

A megyei mérési feladatok színvonalas ellátásához elengedhetetlen egy jól képzett, tájékozott, mérési gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkező csoport munkája. Ezért minden intézetben nagy gondot fordítottak a szaktanácsadók értékelési képzésére. Volt, ahol 60 órás tanfolyamon vettek részt, volt, ahol konkrét mérések kidolgozása, lebonyolítása során szerezték meg az alapvető ismereteket. További folyamatos feladatuk a tantárgyukra vonatkozó mérőeszközök, kutatások, vizsgálatok követése, gondozása. (A szaktanácsadók képzése során szerzett tapasztalatainkat valószínűleg hasznosítani tudjuk majd szükség esetén a szakértői, illetve vizsgáztatói névjegyzéken lévő kollégák képzésében is.)

A megyei szintű tanfolyamok évek óta nagy sikerrel folynak, amelyeken az érdeklődő tanítók, tanárok, iskolavezetők vesznek részt. A programok tematikájában elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása egyaránt szerepel. Annak érdekében, hogy e szolgáltatás színvonalát tovább tudjuk emelni, a pedagógiai intézetek megállapodást kötöttek arról, hogy akkreditált továbbképzéseikből egy bázist hoznak létre, amelynek egyes tanfolyamait, programjait kellő érdeklődés esetén bármely megyében, városban indíthatják. Ezek a továbbképzések 30, 40, 60 és 120 órásak, melyek beszámítanak a pedagógusok kötelező továbbképzésébe.

A pedagógiai értékelés területén ezek a következők.

— Pedagógusok felkészítése a tanulói tudás értékelésének, mérésének korszerű módszereire.

– Pedagógiai értékelés a gyakorlatban.

– A mérésmetodika alapkérdései.

– Értékeljünk szakszerűen!

– Tantárgyi mérések alsó tagozatosoknak.

– Neveléspszichológiai módszerek az iskola belső értékelésében.

– Az iskola belső értékelésének nevelés-lélektani módszerei, eszközei, eljárásai.

– Az iskolák helyi értékelési rendszerének fejlesztése.

– A helyi tantervek beválásának értékelése.

– Pedagógiai program a megvalósulás útján.

– A pedagógiai program belső ellenőrzése és értékelése a nevelőtestületben.

– A minőség ellenőrzése és értékelése az iskolai (kollégiumi) nevelőmunkában.

– Az óvodai nevelési programok beválásának vizsgálata.

– Külső értékelés – teljesítményelemzés.

– Közoktatási szakértők felkészítése folyamatos feladataikra.

– Intézményértékelés a közoktatásban.

– Központi standardizált záróvizsgák a tanulás eredményességéért.

– Az érettségi vizsga.

– Minőségbiztosítás az iskolában.

– TQM – egy vezetésfilozófiai modell a minőség szolgálatában.

Intézményi szintű programok

Az intézmények többségének pedagógiai programja értékelési fejezetében szerepel a tudásszintmérés és a nevelési eredménymérés. A pedagógiai intézetek folyamatosan segítik az iskolák ez irányú tevékenységét értékelési továbbképzésekkel is. A tantestületek részéről növekszik az igény az adott pedagógusközösségek (nevelőtestület, munkaközösség) részére szervezett továbbképzések iránt. Ezeken a programokon az elméletet kiegészítő, alkalmazó gyakorlati rész alapja az intézmények helyi értékelési rendszere. A közösen történt feldolgozás jelentős segítséget adhat az intézményi értékelési munka eredményesebb megvalósításához.

Az iskolák évek óta kérik a pedagógiai intézetek szakembereit nevelőtestületi értekezletek megtartására, ahol az értékelés elméleti és gyakorlati problémáit beszélik meg. Az iskolák az őszi, tavaszi nevelőtestületi értekezleteikre gyakran terveznek pedagógiai értékeléshez kötődő témát, amelyek kiválasztását rövid előadás-ajánlatokkal segíti néhány megyében a mérési központ.

Egyéni szint, a pedagógusok segítése

A továbbképzések megszervezésén, lebonyolításán túl igényként jelenik meg az egyes pedagógusok önképzésének segítése. E tevékenységet egyéni tanácsadással, szakirodalom-ajánlással, feladatlapok kiválasztásával, az eredmények feldolgozásával, értelmezésével végzik az intézeti szakemberek, szaktanácsadók.

Egyre általánosabbá válik, hogy a felsőfokú továbbképzésben részt vevők szakdolgozatuk megírásakor valamilyen kutatást vagy mérést végeznek. Ennek megtervezésében, kivitelezésében, feldolgozásában és elemzésében is gyakran igénylik segítségünket.

Értékelési szaktanácsadás

A pedagógiai intézetek pedagógiai értékelési szolgáltatása – éppúgy, mint bármely más területen nyújtott szolgáltatása – szegényes lenne, ha csak informáló, megismertető, tájékoztató tevékenységgé egyszerűsödne. Ahhoz, hogy az iskolai műhelymunkák serkentői, fejlesztői lehessünk, szakmai bázishellyé kell alakulnia a megyei intézetek „értékelési központjainak”. Ebben az aktivizáló funkcióban igen nagy szerepe van a szakszerű feladatellátásban a szakmailag jól képzett, értékelési ismeretekkel rendelkező szaktanácsadói csoportnak.

A szaktanácsadói feladatkör ezen a területen is összetett. Néhány szerencsés intézet tud olyan megbízást adni a pedagógiai tanácsadónak, amelynek középpontjában az értékeléssel kapcsolatos feladatok állnak. Ebben az esetben a tanácsadó részt vesz a megyei mérések szervezésében, a fejlesztő csoportok munkájában, a továbbképzésekben. Az értékelési szaktanácsadó tud segítséget adni az iskolák helyi értékelési rendszerének kialakításában, az iskolai belső vizsgák szervezésének kérdéseiben, az iskolai minőségbiztosítási rendszer létrehozásában is. A közeljövőben szükség lesz az intézmények pedagógiai programjaiban megtervezett feladatok teljesítésének, a nevelő-oktató munka eredményeinek helyi feltárására, elemzésére, az eredményesség folyamatos és összehasonlító mérésére is, vagyis megnövekszik az iskolák önértékelésének szerepe.

A szaktanácsadók többsége viszont saját tantárgyában látja el az értékeléssel kapcsolatos teendőket is. Megismerkedik a tantárgyában alkalmazható mérőeszközökkel, a kapcsolódó kutatások eredményeivel, gyűjti a mérési eredményeket, és mindezeket az iskolai igények kielégítésére fordítja. Segítséget adhat továbbá az iskolában meglévő mérési-értékelési eszközök lektorálásához, az iskolai belső mérések lebonyolításához, statisztikai elemzéséhez.

Együttműködés az intézetek között

Az Értékelési Munkaközösség tevékenységét azért is érezzük jelentősnek, mert természetesen az eddig felvázolt szolgáltatások nem együttesen és folyamatosan vannak jelen minden intézetben, de az együttműködés által lehetővé válik, hogy a szakmai hozzáértés, tapasztalat és ennek mérőeszközökben való megjelenése közös tulajdonná váljék, és ezáltal gyakorlatilag minden intézet és így az ország minden területén az iskolák számára is elérhető legyen.

A továbbiakban néhány rövid írás segítségével ízelítőt szeretnénk adni a pedagógiai intézetek értékelési tevékenységéből. Korántsem egy-egy megye teljes tevékenységéről olvashatunk, csupán néhány érdekesebbnek, illetve aktuálisabbnak vélt terület, mérés, probléma rövid bemutatásáról.