Törzsök Károlyné

Szakértői szemmel a pedagógiai programokról

Az iskolai pedagógiai programok, helyi tantervek készítését és bevezetését átfogó folyamatnak fontos mozzanata a helyi dokumentumok szakértői véleményezése. Az alábbiakban közölt cikkel új sorozatot kezdünk, amelyben szakértők mutatják be azt, hogy melyek voltak azok a jellegzetes problémák, amelyeket a leggyakrabban észrevételeztek az általuk vizsgált iskolai dokumentumokban.

A közoktatási törvény előírásainak megfelelően a legtöbb általános és középiskolában elkészültek a helyi pedagógiai programok, és megtörtént fenntartói jóváhagyásuk. A folyamatba kötelező elemként épült be a szakértői programelemzés és véleményezés. Kérdésként merülhet fel, vajon mennyiben járultak hozzá ezen elemzések a helyi programok helyes megítéléséhez, a színvonal javításához, mennyiben segítették a fenntartót az eligazodásban, a hosszú távú döntések meghozatalában.

Jelen írásunkban arra vállalkozunk, hogy egy iskola konkrét programelemzésének bemutatásával keressünk választ a fenti kérdésekre. Az intézmények anonimitását fantázianevek használatával biztosítjuk. A jobb érthetőség kedvéért a pedagógiai programokból idézeteket is bemutatunk eltérő tipográfiával.

Az intézmények adatainak közlésétől eltekintünk. A módszertani kérdések közül kiemeljük, hogy az első áttanulmányozás során fellelt hiányosságok pótlására, a hibák kijavítására egy tisztázó személyes beszélgetés után módot adtunk. Az elemzés legfontosabb szempontjai a következők voltak:

1. A megyei és helyi igényeknek, valamint a terveknek való megfelelés.

2. Az iskolahasználók elvárásainak figyelembevétele.

3. A pedagógiai program célrendszere és a helyi tantervek koherenciája.

4. NAT-kompatibilitás, középfokú intézmények esetében az alapműveltségi és érettségi vizsga követelményeinek való megfelelés.

5. A közoktatási és egyéb vonatkozó törvények érvényesítése.

6. A pedagógiai program megvalósításának feltételei.

7. A jóváhagyásra és nyilvánosságra vonatkozó előírások betartása.

Szakértői vélemény a Pósa Téri Általános Iskola pedagógiai programjáról

Készült: Láng Város Önkormányzata képviselő-testülete felkérésére
Készítette: Y. Z. közoktatási szakértő

I. Összefoglaló vélemény

A Pósa Téri Általános Iskola szakértői véleményezésre benyújtott pedagógiai programja alkalmas arra, hogy a következő nyolc évben az intézmény munkáját szabályozza és vezérelje.

A program tartalmazza azokat az elemeket, amelyeket az 1993. évi LXXIX. törvény 48. §-a előír. Témakörei jól kidolgozottak, összhangban vannak az Y. megyei és a Láng Város Önkormányzata Középtávú Oktatáspolitikai Irányelveivel. A helyi tantervek megfelelnek a közoktatási törvény és a 23/1997. (VI. 4.) Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelvei MKM-rendelet előírásainak. Megfelelő módon és mélységben kidolgozottak, NAT-kompatibilisek, belső koherenciájuk biztosított. A törvényes előírásokkal ellentétes szabályozást nem találtam.

A program erőssége a helyi sajátosságok maximális figyelembevétele, a nevelési célok és a gyermek- és ifjúságvédelem feladatainak igényes kidolgozása. Gyengébb oldala az egységes intézményi szemlélet megjelenítése.

A pedagógiai program elfogadását Láng Város Önkormányzata képviselő-testülete számára javaslom.

Kont, 1998. február 2.

II. Részletes elemzés

A pedagógiai program önmeghatározó része az alapító okirattal és a szervezeti és működési szabályzattal összhangban mutatja be legfontosabb adatait és feladatkörét.

Az intézmény funkciója összetett. Az 1–8. osztályos enyhén értelmi fogyatékos tanuló alapfokú nevelésén túl ellátja egy csoportban értelmi fogyatékos óvodások nevelését, egy csoportban autista gyermekek nevelését-oktatását és ambuláns gondozását. Az intézményhez tartozik külön szervezeti egységben a városi logopédiai hálózat működtetése is.

A bonyolult szerkezetű oktatási-nevelési intézmény számára nem sikerült egységes, mindent átfogó komplex pedagógiai programot készíteni. Ennek okait elsősorban a jelentősen eltérő feladatkörökben (óvoda, oktatás, területi logopédiai gondozás), illetve a NAT bevezetése és arra való felkészítettség különbözőségében kereshetjük. (Az óvodai helyi nevelési tervek bevezetése 1999-ben szintén bonyolítja a helyzetet.)

Mindezek ellenére a pedagógiai program teljesíti azokat a követelményeket, amelyek alapján azt az intézmény alapdokumentumának tekinthetjük. Az óvoda a cél- és feladatmeghatározásoknál, egyéb tervezési területeken rendre megjelenik.

Külön részben szabályozták a logopédiai hálózat programrészét, amely kevéssé épül az intézmény alapdokumentumába, de azt jellegzetességeinek megfelelően kiegészíti.

Sajátos feladatot jelent az autista gyermekek nevelése. Általános elveiben illeszkedik a program rendszerébe, melyet részükre készült külön helyi tanterv egészít ki.

Az intézmény szervezeti felépítésének teljes struktúráját a „Szervezeti és vezetési séma” nem mutatja be a programban, azonban az SZMSZ IV. fejezete megfelelő tagolásban tartalmazza.

Az intézmény alapelveiben a tanulói közösség jellemzőinek megfelelő értékek jelennek meg. Ezek: a feltétel nélküli elfogadás és szeretet; a pozitív légkör; a sikerorientált tanulói tevékenykedtetés.

„Iskolánk pedagógiai alapelvei

Nevelőmunkánk középpontjában a szeretet, a feltétel nélküli elfogadás áll, erre neveljük tanulóinkat is.

Pozitív, érzelmekben gazdag iskolai légkört teremtünk, amelyben a gyermek és felnőtt egyaránt jól érzi magát, ahol az emberi értékek mind teljesebb kibontakozása valósul meg.

Az iskolánkban a legfőbb érték és lehetőség a gyermekek formálódó és formálásra váró személyisége. Tudatosan alkalmazunk olyan tematikus lehetőségeket, pedagógiai formákat, amelyek a személyiségfejlődést szolgálják (pl. drámapedagógia, szín-kör-játék, néphagyományok, népszokások).

Gazdag tevékenységrendszert kínálunk, amelyben minden gyermek talál valamilyen élményforrást.

Fontosnak tartjuk, hogy sok pozitív élmény érje a gyermekeket, hogy életterük, az iskola kellemes, barátságos esztétikus legyen.”

Az alapelvek megválasztását indokolja a tanulói összetétel. A 206 főből mind hátrányos helyzetű, 80% szegény, nagy részük veszélyeztetett, 20-25% cigány etnikumhoz tartozó. A program készítői a tanulói összetételen túl figyelembe vették a szülők elvárásait, kívánságait is.

A pedagógiai program a helyzetelemzésen belül foglalkozik a nevelés-oktatás színteréül szolgáló épületek és szabadtéri létesítmények állapotával. Ezek megfelelő színvonalon biztosítják a gyermekek nevelésének és oktatásának feltételeit. Ha a fenntartó elfogadja, hogy az intézmény a jelenlegihez képest plusz egy csoporttal fog működni, valamint figyelembe vesszük a számítástechnikai terem kialakításának szükségességét, akkor az igény indokolt.

A számítástechnikai terem kialakítását és berendezését a NAT szerinti oktatás indokolja. Egyéb eszközigényében a program mértéktartó. A fenntartó figyelmébe ajánlom, hogy a fogyatékos gyermekek nevelése, oktatása jellegénél fogva eszközigényes, mert ismeretszerzésük nagyobbrészt a gyakorlat és szemléletesség oldaláról közelíthető meg, s mert a tanulók családi hátterének hiányait is pótolni kell. Az intézmény igényeit indokoltnak tartom.

A személyi feltételek tervezésénél sajátos, a normál általános iskolákétól eltérő helyzettel kell az intézménynek számolnia. Míg a speciális nevelő és oktató munkához gyógypedagógusok alkalmazása szükséges, addig a NAT új műveltségi területeinek és ismeretköreinek ellátásához szakirányú képesítés kell. Az intézmény személyi állománya létszámában megfelelő, de továbbképzése elengedhetetlen.

„Iskolánkban a gyógypedagógiai feladatok ellátásához gyógypedagógiai tanárokat alkalmazunk. Az új műveltségi területek ellátásához szakirányú képesítés megszerzése is szükséges, melyet egyéni érdeklődésük, adottságaik alapján választhatnak. Az 1998/1999-es tanévben rendelkezünk megfelelő képesítésű szakemberekkel (2 fő informatika, 3 fő drámapedagógia, 1-1 fő néphagyományok, illetve tánc tanításához). A NAT lépcsőzetes bevezetése további szakemberek képzését igényli (évenként 2-2 fő továbbképzését tervezzük az informatika, a drámapedagógia, a hagyományőrzés, báb- és tánc tanításához). A tanórán kívüli és a rehabilitációs célú fejlesztési feladatokat a felkészültség (szakosodás, specializáció, tanfolyami képesítés, önképzés), az adottságok, az önkéntes vállalások alapján látják el a pedagógusok. Folyamatosan 2-2 fő pedagógus beiskolázását tervezzük ezekre a területekre.

A beiskolázási terv alapján biztosítjuk a szakvizsgákra, illetve a szaktárgyi ismeretek felújítására szolgáló továbbképzéseket. Legfontosabbnak – az anyanyelvet tanító kollégák számára – a Meixner-féle dyslexia prevenciós módszertani tanfolyam elvégzését tartjuk.

A részletes beiskolázási tervet minden évben nevelőtestületi jóváhagyással készítjük el. A központi költségvetésből biztosított továbbképzési keret 1997-ben fedezte a költségeket, remélhetőleg a továbbiakban is elegendő lesz.”

Az intézmény átgondolt, jó továbbképzési tervet készített, amely garanciát jelent a NAT szerinti oktatás szakszerűségére. A továbbképzéshez a központi támogatásnál nagyobb igényt az intézmény nem jelez. Személyi fejlesztési igényként 1 dajkát, 1 gyermekfelügyelőt, fél-fél állású speciális munkást és pszichológust jelez. Személyi összetételüket összevont táblázatban mutatják be, ezért az igény szükségességét megítélni nem tudom.

Az intézmény saját arculattervével, a város középtávú oktatáspolitikai Irányelveivel összhangban határozza meg saját célrendszerét. A NAT által kijelölt célokon túl figyelembe veszi a fogyatékos tanulók számára kiadott irányelveket (23/1997. (VI. 4.) MKM-rendelet), valamint a nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott gyermeki jogok alapelveit. Célrendszere kiterjed az iskolai oktatásra, óvodai nevelésre, autista csoport nevelésére és oktatására. A részterületek összehangolásával – az eltérő sajátosságok szabta korlátokon belül – egységességre törekszik. Célrendszere az egyes nevelési szakaszokra nézve koherens.

Prioritást élvez: az önálló életre nevelés; az alapkészségek elsajátítása; a komplex személyiségfejlesztés; az érzelmi és erkölcsi nevelés; a hazafiság és identitás; a cigány kultúra megismertetése; a tolerancia. Mindezek teljes mértékben megfelelnek az intézmény sajátosságainak.

Fontos oktatási feladatnak tekintik a tanulók alapvizsgára való felkészítését is. Életkori szakaszokhoz rendelten kidolgozták a nevelési, oktatási és képzési célokat.

Önálló alfejezet tárgyalja a tanulási képességek fejlesztését.

„A tanulási képességek fejlesztésének célja és feladata a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokon

Első pedagógiai szakasz (1–6. évfolyam)

Az első pedagógiai szakasz időszakában a habilitáció, rehabilitáció kiemelt céljai:

a gondolkodási képességek fejlesztése (összehasonlítás, differenciálás, emlékezet, figyelem, koncentráció);

a motoros képességek fejlesztése (testvázlat, mozgáskivitelezés);

tér- és időbeli tájékozódási képesség kialakítása (helyzetek, relációk);

kommunikációs képességek fejlesztése (verbális, képi, mozgásos és metakommunikáció);

szociális kép fejlesztése (viselkedés, kötődések, viszonyulások, önfegyelem);

tanulási képességek fejlesztése (önálló tanulási módszerek, önellenőrzés, koncentráció, kudarctűrés, kitartás).

A második pedagógiai szakasz (7–8. évfolyam)

A korrektív célú fejlesztés a második pedagógiai szakaszban a megelőző évekre alapozva folytatódik. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálnia:

a harmonikus személyiség alakítását;

az önfegyelmet és a tudatos magatartást;

a céltudatos munkavégzést;

a társas kapcsolatok fejlesztését;

az önálló életvezetést;

a szabályok és normák elfogadását;

a kulturális és szociális hátrányok felszámolását.”

A program részletesen kidolgozott értékelési, ellenőrzési rendszert tartalmaz. Alkalmazkodik a tanulói összetétel jellegzetességéhez, a fogyatékosok számára kiadott irányelvek előírásaihoz. Szemléletében toleráns. A harmadik évfolyamig csak szöveges értékelést tartalmaz, ezután lép be a számjegyes (5 fokozatú) skála. Az informatikát szövegesen értékelik. Rendszerük tartalmazza a tanulók teljesítményének, fejlettségének, előrehaladásuk ütemének ellenőrzését és értékelését. Meghatározza rendszerességét és formáit, a javítás módjait, a tájékoztatási kötelezettséget. Az előírásnak megfelelően rendelkezik a magatartás és szorgalom értékeléséről is.

„Mit értékeljünk?

Az értékelés szempontjainál arra kell különös tekintettel, figyelemmel lennünk, hogy: mit értékeljünk:

A tantervi követelmények figyelembevételével a tanuló önmagához mért fejlődését az ismeretek elsajátítása, a képesség minőségi, mennyiségi gyarapodása terén.

A tanuló szociális képességeinek, magatartásának, viselkedésének fejlődését.

A tanuló iskolán kívülről hozott, az iskolai követelményeken túli tudását, más területen megmutatkozó képességeit, arculatát.”

Meghatározza a program az iskolába lépés feltételeit (áthelyező bizottsági határozat) iskolába (óvodába) való belépéskor.

A dokumentum meghatározza a továbbhaladás feltételeit, aminek alapjaként a minimumszint teljesítését írja elő, de lehetőséget ad egyéni mérlegelés alapján a követelmények 2 év alatt történő teljesítésére is, melyhez kötelező diagnosztikus méréseket rendel. A továbbhaladás feltételének meghatározása az intézmény jellegének megfelelő, adekvát. Rendelkezik a pótvizsga lehetőségéről, az osztályozó vizsgák rendszeréről. Kettőnél több tárgy elégtelen osztályzata esetén nem ad módot javítóvizsgára.

Nem rendelkezik a más – hasonló jellegű – iskolából való átiratkozás feltételeiről, a beilleszkedés segítésének módjáról. Kérem a hiány pótlását.

A tehetséggondozás, képességfejlesztés, felzárkóztatás tervezése külön címszó alatt nem jelenik meg, de áthatja az egész programot. A nem kötelező óráknál külön is megemlítik a foglalkozások e témakörbe tartozó hatását. A szín-kör-játék, a drámapedagógia komplex személyiségfejlesztő eszköz. E célt szolgálják a szakkörök, sportkörök, a tanórai csoportbontások.

Pontosan tervezettek az intézmény tanórán kívüli szolgáltatásai. Az előző pontban említetteken túl kiemelt szerepe van az iskolaotthonos nevelésnek és étkeztetésnek. Az intézmény csak így tud az oktatással, neveléssel kapcsolatos elvárásoknak megfelelni.

Fontos szerepet tölt be a nevelésben az intézmény hagyományrendszere is.

Sokoldalú, életkori szakaszokra lebontva tervezett a gyermek- és ifjúságvédelem. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, gyakran negatív beállítódású családokból érkező gyermekek esetében különösen indokolt a gyermekvédelmi tevékenység. Formája, tartalma helyesen tervezett.

„Tanulóink összetételéből, a problémás családi háttérből adódóan a gyermek- és ifjúságvédelem kiemelt feladata iskolánknak.

E tevékenység átfogja az iskolai élet egészét, nevelő-oktató munkánk mindennapjaiban, a gyerekekkel töltött idő minden mozzanatában érvényesül. Feladatunk a gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása, védő-óvó intézkedés a rászorulók esetében, a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyerekek életének fokozott figyelemmel kísérése. A gyermekvédelmi tevékenység életkoronként eltérő.”

A helyi tantervek a program lényeges részét alkotják. Az iskolai szöveges elemzés és integrációs háló bemutatja az intézmény tantárgyi szerkezetét, a műveltségi területek és kereszttantervek összefüggéseit.

Megállapítom, hogy a NAT által meghatározott valamennyi műveltségi terület és ismeretkör az integrációs rendszerben szerepel és lefedett.

Kivétel az idegen nyelv tanítása, melyet az iskola – a törvény adta lehetőséggel élve – nem vállal fel.

Az intézmény hét műveltségi területen a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának helyi tanterveit adaptálta, két műveltségi területre saját készítésűt alkotott. Az adaptált tantervek a felhasználás során nem sérültek, a NAT és a közoktatási törvény által előírt követelményeknek megfelelnek. A saját készítésűek úgyszintén. A tantervi követelményeket nem évfolyamonként, hanem fejlődési szakaszonként határozzák meg. Erre a tanulók lassú és eltérő fejlődési üteme miatt a 23/1997. (VI. 4.) MKM-rendelet lehetőséget ad.

A helyi tantervek kidolgozottsága, rendszere, az általános, közös, részletes és minimális követelmények jelölése, kapcsolódása, koherenciája az előírásoknak megfelel. Jól illeszkedik hozzájuk az Egyéni fejlesztésre alapozott (EFA) helyi tanterv. Gondosan tervezett az autista gyermekek számára készített helyi tanterv is. Figyelembe veszi az autista gyermek sajátos személyiségrendszerét, valamint azt, hogy „a tradicionális tantervi építkezésben az autista gyermek tantervi igényei nem elégíthetők ki”. Tartalmazza az általános elveken túl a módszertani, tantervépítési elveket, az elérendő célokat és feladatokat, az általános követelményeket. A részletes követelmények megfogalmazását a 3–4., 5–6., 7–8. évfolyamokra bontva adja meg.

A helyi tanterv alkalmas az autista csoport munkájának irányítására.

Az összesítő táblázatban számított kötelező és választható NAT szerinti órák számítása pontos. A jelenlegi 15 helyett 16 csoportra terveznek. Úgynevezett „egyéb” óraigényük minimális, megegyezik a városi Oktatáspolitikai Irányelvek 7. sz. mellékletében engedélyezettel. A jelenleg érvényes óraszámhoz viszonyítva félrevezető, mert a 15 csoport átmeneti óraszáma adja a tervezett 16 csoport NAT szerinti óraszámának alapját. Ebből adódik, hogy a fenntartótól kért és engedélyezett többletóraigény csupán 8,9 óra, vagyis 1,61%-os a növekedés. (A város más iskoláiban 10% fölötti.)

Javaslom a fenntartónak, gondolja újra a 16 csoport indítását és a szinten tartáshoz szükséges órák számának mennyiségét.

A tankönyvválasztás szempontjainál figyelembe vették a fogyatékos tanulók speciális igényeit. Helyesen döntöttek a „magtankönyv”, „alaptankönyv” mellett. A felülvizsgálat jogát a nevelőtestület jogkörébe utalták. Így biztosítható az egységes elvek érvényesülése.

Az intézményben nemzeti, etnikai oktatás nem folyik.

A logopédiai hálózat a Pósa Téri Általános Iskola pedagógiai programja részeként, de önálló szerkezetben készítette el saját tervét. Helyes önmeghatározással mutatja be funkcióját. Céljai meghatározásában konkrét (logopédiai szűrés, beszédfogyatékosságok megszüntetése, nyelvi fejlesztés, dyslexiaszűrés és -kezelés, terápia).

„A logopédiai munkaközösség célja

A városi óvodák és általános iskolák beszédfogyatékos gyermekeinek szakszerű logopédiai szűrése.

A beszédhiba javítása, megszüntetése a logopédia speciális módszereivel.

Egyéni és kiscsoportos foglalkozások keretében biztosítani a beszédfogyatékosság felszámolását, kompenzálását, a komplex nyelvi fejlesztést.

A dyslexiaveszélyeztetett gyermekek kiszűrése és kezelése.

A beszédfejlődést elősegítő képességfejlesztő módszerek beépítése, beszédterápia.”

Feladatait életkorokra és területekre lebontva pontosan meghatározza. Konkrét terveket fogalmaz meg közép- és hosszú távon: önálló logopédiai részleg, speciális csoportok indítása, logopédiai osztályok kiterjesztése 3. osztályra. Utóbbihoz személyi és tárgyi feltételeket is igényel: 6 fő logopédus bére + közterhek, kezelőhelyek felszerelése.

A program nem nyújt kellő információt ahhoz, hogy a terv indokoltságát és mértékét szakértőként megítélhessem.

Javaslom a fenntartó számára, hogy a fejlesztési terv megszavazása előtt végeztessen részletes, többoldalú helyzetfeltáró elemzést.

Az óvoda részletes nevelési tervét a későbbiek során dolgozza ki. Fenntartói elfogadása után a pedagógiai programhoz csatolni kell.

A program készítői eleget tettek az érvényesítési előírásoknak. A programot elfogadó véleményével megerősítette a Szülői Munkaközösség, az Iskolaszék. A Diákönkormányzat véleménynyilvántartásáról nincs adat.

A tantestület a programot tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadta.

A dokumentum hatályosságát 1998. szeptember 1-jétől 2006. augusztus 31-ig, nyolc tanévre tervezték. Ettől eltér a logopédiai hálózat programja, melyet 5 évre terveznek. Az eltérő időtartamra vonatkozó indoklást a dokumentum nem közli. Célszerű lenne a két időtartamot összhangba hozni.

Sajnálatos módon kimaradt a szabályozásból az óvoda, amelynek nevelési tervét 1999. szeptember 1-jétől kell bevezetni. Kérem a hiány pótlását!

Rendelkeznek a program értékeléséről és felülvizsgálatáról, melyet a nevelőtestület és a munkaközösségek hatáskörébe utalnak, és bevonják a szülőket is. Helyesen lehetőséget adnak a program módosítására, azonban azt parttalanná teszik azzal, hogy a nevelőtestület bármely tagja is kezdeményezheti. Így szélsőséges esetben a tantestület folyamatosan a program módosításával lesz elfoglalva, sérül a program állandósága és kiszámíthatósága. Célszerű a módosítás kezdeményezését a munkaközösségek vagy a testület meghatározott százalékának hatáskörébe utalni.

A pedagógiai program eleget tesz a nyilvánosságra hozatal követelményének is.

A törvényes előírásokkal ellentétes szabályozást nem tartalmaz.

Összességében a Pósa Téri Általános Iskola tantestülete nagyon igényes, körültekintő munkával alkotta meg pedagógiai programját, így az alkalmas arra, hogy az intézmény munkáját a következő 5-8 évben vezérelje.

Kont, 1998. 01. 29.