Részletek a Dr. Török Ádámmal készült interjúból
Indul az 5. keretprogram: konferencia Essenben
Magyarországi felkészülés az 5. keretprogramra
EU KTF politika
EU KTF programok
Információk az EU Hivatalos Lapjából
Rendezvények
Kiadványok
Az OMFB Nemzetközi Hírlevél tartalmából

*

EU-MIK Közlemények
EU Energetikai Hírek

v v v v v

A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és annak tagállamai közötti Társulási Tanács 2/98. számú, a Magyar Köztársaságnak a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó közösségi programban történo részvétele módozatainak és feltételeinek elfogadásáról szóló határozata kihirdetésérol

1.§

A Kormány – a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérol szóló 1994. évi I. törvény 4. §-ának c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján – e rendelettel kihirdeti a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és annak tagállamai közötti Társulási Tanács 2/98. számú, a Magyar Köztársaságnak a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó közösségi programban történő részvétele módozatainak és feltételeinek elfogadása tárgyában hozott határozatát (a továbbiakban: határozat).

* Átvéve a Magyar Közlöny 1998/109. számából

2.§

"A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és annak tagállamai közötti Társulási Tanács 1998.
November 23-i, 2/98. számú határozata a Magyar Köztársaságnak a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó közösségi programban történő részvétele módozatainak és feltételeinek elfogadásáról"

figyelembe véve a Magyar Köztársaság és az Európai, Közösségek és annak tagállamai között társulást létesíto Európai Megállapodást, figyelembe véve a magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és annak tagállamai között társulást létesíto Európai Megállapodás Kiegészíto Jegyzokönyvét Magyarországnak a közösségi programokban történo részvételérol, különösen annak 1. és 2. cikkét, tekintettel arra, hogy az említett Kiegészíto Jegyzokönyv 1. cikkének megfelelően Magyarország részt vehet a közösségi keretprogramokban, egyedi programokban, projektumokban és más közösségi akciókban, nevezetesen a kis- és középvállalkozások területén, tekintettel az említett Kiegészíto Jegyzokönyv 2. cikkére, azokat a módozatokat és feltételeket, amelyeknek megfeleloen Magyarország részt vesz az 1. cikkben foglalt tevékenységekben, a Társulási Tanács határozza meg, a következo határozatot hozta:

Magyarország részt vesz az Európai Unió kis- és közép-vállalkozásokra (KKV) vonatkozó harmadik többéves programjában (1997–2000.) a jelen határozat szerves részét képezo 1. és 2. számú mellékletben rögzített feltételeknek és módozatoknak megfeleloen.

Jelen határozat a program idotartamára marad hatályban.

Jelen határozat az elfogadását követo hónap elso napján lép hatályba.

Orbán Viktor sk.

Magyarország részvételének módozatai és feltételei az Európai Unió kis- és középvállalkozásokra vonatkozó harmadik többéves programjában, (1997–2000)

Magyarország pénzügyi hozzájárulása az Európai Unió kis- és középvállalkozásokra (KKV) vonatkozó harmadik többéves programjához (1997–2000.)

*

Az Európai Bizottság együttmuködési megállapodást kötött a közelmúltban az Európai Befektetési Alappal (European Investment Fund, EIF) az Európai Technológiai Beindítási Támogatás (European Technology Start-up Facility, ETF) és a Kis- és Középvállalkozások Garancia Támogatása (SME Guarantee
Facility) megvalósításáról. Ez az intézkedés azt követoen történt, hogy az ECOFIN Tanács 1998. május 19-i ülésén formális elfogadást nyert a Növekedés és Foglakoztatás Kezdeményezés (Growth and Employment Initative), egy olyan intézkedéssorozat, amely pénzügyi segítséget nyújt a kis- és középvállalkozások (KKV) innovációs és munkahelyteremto tevékenysége számára.

CORDIS Focus, No. 120, 1998. 11.02.

Az Európai Bizottság jelentést tett közzé a közelmúltban az EU elektronikus kereskedelmi politikájának a kis- és középvállalkozásokra (KKV-k) gyakorolt hatásáról. A jelentés átfogó áttekintést nyújt azokról a Közösségi szintu intézkedésekrol, amelyek az elektronikus kereskedelemre vonatkoznak a KKV-kkal kapcsolatban, annak érdekében, hogy kihasználják az elektronikus kereskedelem nyújtotta elonyöket. Az ismertetett kezdeményezések a vonatkozó projektekkel a nemzetközi együttmuködéssel, valamint a kutatási-fejlesztési keretprogramokban foglaltakkal kapcsolatosak.

CORDIS Focus, No. 120, 1998. 11.02.

E téren a multinacionális cégeknek igen pozitív szerepük lehet, hiszen a magyar termékek közremuködésükkel és közvetítésükkel juthatnak ki a világpiacra. Nagyon aláhúznám a világpiaci megmérettetés fontosságát. Nem mindegy ugyanis, hogy egy termék milyen piacon versenyképes, s annak mekkora szegmensét képes birtokban venni.

Meggyozodésem szerint a nemzetközi nagyvállalatoktól nem szabad tartani, sot ösztönözni kell, hogy minél több eroforrást csoportosítsanak ide kutatás-fejlesztésre. Miután a vállalati és a nemzetközi határok ma már keresztezik egymást, elképzelhetetlen, hogy egy, a vállalatcsoportba bekerülo fejlesztés, vagy annak hozadéka vissza ne kerülne a helyi, leányvállalatba. A kormány nagyon helyesen mérte fel ezeket az elonyöket, ezért is ösztönzi és támogatja a nemzetközi cégek kutatás-fejlesztést megvalósító beruházásait.

Magyarország, mint az Európai Unió társult tagja, az idén már aktívan részt vesz az Unió 5. kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjában, s ennek projektjein keresztül be lehet kerülni a hazai fejlodési lehetoségeket is bovíto együttmuködési hálózatba. Az a cél, hogy minél több projekt nyerjen pénzt, s ez által minél több hazai fejleszto-kutatóbázis jusson forráshoz. Erre jó esélyek vannak, csak meg kell teremteni ennek partnerközvetítoi hálózatát.

Való igaz, az innovációs piac rendkívül sok vérveszteséget szenvedett el az utóbbi években, hiszen sokan „belso emigrációba" kényszerültek, azaz egzisztenciális okok miatt más területeken folytatták munkájukat, s voltak olyanok is – fiatalok – akik külföldre távoztak. E folyamat azonban – legalábbis úgy tunik – megállt, köszönhetoen a már korábban is alkalmazott ösztöndíjrendszernek. A több pénz azonban önmagában nem elég, s nem is hiszem, hogy a fiatal kutatók és tudósok pályakötodése kizárólag pénzkérdés lenne. Azt hiszem, nagyon fontos az adott kutatómuhely szellemi légköre is.

A program nem annyira jövoképet ad, mint jövőkép-variánsokat értékel. Abban segít, hogy megértsük, mitol változik a jövonk, s mi az, amire fel kell készülnünk. Tanúi lehetünk például egy mérhetetlenül eros fúziós hullámnak, amelyre oda kell figyelni; megfelelo elokészületeket téve a következmények kezelésére. Ez a vállalati magatartás ugyanis elorevetíti, hogy végbemegy a kutatás-fejlesztés finanszírozási rendszerének átalakulása, megváltozik az állami szerepvállalás súlya és iránya, s ha e változásokhoz idoben nem alkalmazkodunk, úgy komoly hátrányokat kell elszenvednünk.

Az EU 5. Kutatási, Technológiai Fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjához (a továbbiakban 5. KP) csatlakozni kívánó 11 ország – bár nagyon lényeges különbségek vannak közöttük több szempontból is – sok azonos problémával kénytelenek megbírkózni azért, hogy sikeresen vehessenek részt az 1999 elején induló 5. KP-ban.

Az 5. KP-hoz csak akkor lehet csatlakozni, ha már elindult. A csatlakozás hivatalos feltételei (jogi, pénzügyi stb.) még nem ismertek pontosan. Mindezen információk hiányában kell a leheto legrövidebb ido alatt, minél hatékonyabban felkészülnünk a programban való sikeres részvételre. Bár a program indulásakor még nem leszünk tagok, de a megjeleno pályázati felhívásokra már teljes erobedobással kell pályáznunk, a leheto legnagyobb létszámban részt kell vennünk a nemzetközi konzorciumok megalakulásában. Mindezek már hatékony nemzeti infrastruktúrát: az információterjesztés és áramlás, a tanácsadás, a tapasztalatátadás, a döntéshozó mechanizmusokban való részvétel stb. olajozott működését feltételezik.

Annak ellenére, hogy az EU Bizottság a csatlakozni kívánó országok befizetési kötelezettségeit évente egyre csökkeno mértéku – kedvezményekkel mérsékeli, az 5. KP költségvetéséhez való hozzájárulásunk – az alacsony szintu K+F költségvetésüket jelentosen megterheli. Egyszerűen kifejezve, nem engedhetjük meg magunknak, hogy sikertelenek legyünk a pályázatainkkal a kutatási pénzek visszapályázásánál.

Mivel nemzeti konzorciumokban, külföldi partnereinkkel közösen kell pályáznunk, fel kell használnunk minden kapcsolatrendszerünket ahhoz, hogy tudomást szerezzünk az alakuló konzorciumokról, valamint tudjanak rólunk és számoljanak is a mi tudásunkkal és kutatási kapacitásainkkal. Nagyon kevéssé ismert még az EU tagállamok kutatói körében az a tény, hogy a most csatlakozó országok kutatócsoportjai egyenrangú tagként vehetok be a konzorciumba.

Az 5. KP-hoz való magyar csatlakozás koordinálásáért az OMFB a felelos, de a pályázók az egyetemekrol, a kutatóintézetekbol és az innovatív (kis, közép és nagy) vállalatokból kerülnek ki. Az elozo pontban említett nemzeti infrastruktúra kiépítése csak hosszabb tapasztalatok árán, jelentos anyagi ráfordítással történhet meg, de megtettünk néhány fontos kezdeti lépést és folyamatosan fejlesztjük a rendszert. Álljon itt néhány példa:

Az OMFB (Közösen az Oktatási Minisztériummal) 80 MFt (+10 Ft OM) összértékben pályázatot hirdetett (amely dec. 24-én lezárult) a pályázati tevékenységet segíto non-profit szolgáltatás támogatására. A pályázat célja a már meglévo vagy újonnan létrejövo pályázati irodák vagy ezek szakmai területi konzorciumainak anyagi támogatása a sikeresebb pályázati eredmények elérése. A pályázat kiértékelése folyik és a pályázók (nemcsak a nyertesek) képzésérol folyamatosan gondoskodunk.

Nemzetközi tapasztalatok mutatják, hogy a brüsszeli jelenlét igen fontos egy ország sikeres pályázati tevékenységében. Konzorciális alapon néhány fos brüsszeli közvetítő irodát hozunk létre a közeljövoben. A konzorcium megalakult, az irodavezeto személyére kiírt pályázat kiértékelése folyamatban van, és eloreláthatólag 1999 márciusában már be is indul az iroda muködése.

Az OMFB Tanács jelentos összeggel támogatja a magyar FEMIRC munkáját. Olyan fontosnak tartja szerepét a hazai információáramlásban, hogy az OMFB is konzorciumi tagként vesz részt a FEMIRC-ben.

Információs füzetek megjelentetését, a pályázati felhívásokhoz is kapcsolódó szakmai információs rendezvényeket tervezünk országos viszonylatban.

Az 5. KP tematikus programjaihoz kapcsolódó NCP-k (Nemzeti Kontakt Pontok) hálózatát hoztuk létre. Az érdekelt tárcákkal és intézményekkel együttmuködve folyamatosan dolgozunk az infrastruktúra fejlesztésén.

Az eddigi keretprogramok résztvevoinek általános tapasztalataira lenne a legnagyobb szükségünk.

Angol nyelvu ismerteto füzeteket szeretnénk az alábbi témakörökben:

általános információ az 5. KP-ról,
speciális információk az új résztvevo országok számára,
a pénzügyi és jogi szabályozásról értheto, áttekinto ismeretek,
hogyan írjunk egy jó pályázatot,
a kis- középvállalatok speciális lehetoségei.

Az EU tagországoktól, de az EU Bizottságtól is az eddigi „best practice" ismertetését és ezek elsajátításához tréning szemináriumokat igényelnénk.

Segítsék elo, hogy a tagországok kutatóközösségeinek tudomására jusson az, hogy az új társuló országok teljes jogú konzorciumi tagként szerepelhessenek a pályázatokban.

Segítsék elo az új országok belépését az igen sikeresen muködo tematikus hálózatokba.

Az Európai Bizottság szervezésében 1999. február 25-26-án Németországban Essen-ben kerül sor az Európai Unió 5. Tudományos és Technológia-fejlesztés Keretprogramjának (1999-2002) indító konferenciájára.

A rendezvény fo célja a struktúrájában teljesen megújult keretprogram bemutatása, valamint információszolgáltatás mindazok számára, akik részt kívánnak venni az induló keretprogramban. A Bizottság példákat mutat be az elozo keretprogramok legsikeresebb projektjeibol.

A szervezok foleg a jelenlegi és jövobeli kutatási projekt-koordinátorok, tudományos és technológiai intézmények vezetoinek és szakértoinek részvételére számítanak. A keretprogramról szolgáltatandó információk mellett a konferenciát olyan fórumként is hasznosítani kívánják, ahol újabb pályázásra készülo konzorciumok alapjait rakják le a jelenlévok. Ezért ajánljuk a rendezvényt a magyar kutatóknak, oktatóknak, K+F-ben érintett vállalkozások kutatóinak és az államigazgatásban K+F-fel foglalkozó szakembereknek.

További információk az Európai Bizottság XII. Foigazgatóságának honlapján találhatóak:

http://europa.eu.int/comm/dg12/fp5/conference.html

Az Európai Parlament és a Tanács között lefolytatott egyeztetési eljárást követoen döntés született a környezetre és a fenntartható fejlodésre vonatkozó Ötödik Akcióprogram felülvizsgálatáról. A program címe: "A fenntarhatóság felé" ("Towards sustainability"), a döntés a közelmúltban jelent meg az EU közlönyében, az Official Journalban. A felülvizsgálat figyelembe veszi a bizottság 1996. januári részjelentésének következtetéseit a program teljesítésérol, továbbá az Európai Környezetvédelmi Hivatal 1995. januárjában kiadott környezetvédelmi jelentésének átdolgozott változatát. A felülvizsgálat és a döntés célja az, hogy felgyorsítsa a program céljainak teljesítését, hatékonyabb megvalósítását.

Közzétették annak a magas szintu munkacsoportnak az 1997. évi jelentését az audiovizuális politikáról, amelyet az Európai Bizottság X. Foigazgatósága azzal a céllal hozott létre, hogy részt vegyen a Közösség audiovizuális politikájának az általános áttekintésében, értékelésében. Ennek a magas szintu munkacsoportnak az is feladata, hogy tanácsadóként muködjön közre az EU audiovizuális politikájának jövobeli körvonalazásában.

Digitális távközlés

A közelmúltban tették közzé annak a felmérésnek az eredményeit, amelyet az Európai Bizottság részére végeztek a szakértok a digitális távközlési eszközök exportjának lehetoségeirol. A felmérés részletes áttekintést nyújt az európai digitális mobil technológiák és szolgáltatások világszerte történo bevezetéséről és csatasorba állításáról; prognosztizálja e technológiák és szolgáltatások exportjának további lehetoségeit és korlátait, szem előtt tartva különösen a digitális mobil rendszerek következo generációját.

Jelentos előrelépés történt már a transzeurópai szállítási hálózat (Trans-European Transport Network, TENs) megvalósításában, amint arról az Európai Bizottságnak a programmal kapcsolatos elso beszámoló jelentése tájékoztat. E jelentés szerint azonban rendkívüli erofeszítések szükségesek még a célok teljesítéséhez. A hálózatot arra tervezték, hogy integráltabb és hatékonyabb európai szállítási rendszer épüljön ki az egységes piac szolgálatában. Ennek az új rendszernek viszont erosítenie kell majd a gazdasági növekedést és a versenyképességet, elosegítve új munkahelyek létrehozását.

Az Európai Bizottság javaslatot fogadott el az elektronikus pénzintézetek bevezetésérol, muködésérol és körültekinto felügyeletérol. A javaslat ezeket a kötelezettségeket határozza meg a fizetoeszközök elektronikus pénz formájában való kibocsátásával vagy az ilyen tevékenységbol eredo beruházással kapcsolatban. A javaslat az ilyen intézmények üzleti tevékenységét egymással összefüggo pénzügyi és nem pénzügyi szolgáltatásokra korlátozza, így pl. az elektronikus pénz kezelésére.

Jelentést tettek közzé annak a projektnek a hatását értékelo felmérésrol, amely a távmunka innovációjának területén az ipari kapcsolatok modelljeivel foglalkozik (Models of Industrial Relations in Telework Innovation, MIRTI). A projekt "A telematika alkalmazásai" címu EU-program keretében kap pénzügyi támogatást. A felmérés a távmunka felhasználóit, mint a legfontosabb célcsoportot figyelembe véve vizsálja a projekt hatását. A projekt eredményeit a MIRTI Kézikönyv (MIRTI Handbook) ismerteti, de hozzáférheto CD-ROM-on is.

Az Európai Bizottság új - a városok fenntarható fejlodésének elosegítését célzó - keretprogramját fogadta el a közelmúltban. A keretprogram elfogadásának az volt a célja, hogy több támogatást nyújtsanak az európai városoknak a munkanélküliséggel, a közlekedéssel és a környezetvédelemmel összefüggo problémáik megoldásában. A keretprogram terv nem törekszik arra, hogy a városok számára specifikus megoldásokat írjon elo, inkább az EU politikájának és eszközeinek hatékonyabb alkalmazását javasolja, és felhívja az érdekelteket arra, hogy adaptálják az európai politikát, törvényalkotást és a támogatási rendszert közös céljaik elérése érdekében. A terv számos példát is ismertet az innovatív tevékenységek, a hálózatépítés és az összehasonlító értékmérés körébol. E példák segítik az önkormányzatok muködését és a jó gyakorlat elterjesztését.

Az EU Egyesített Kutatóközpontjának (JRC) szervezeti egységeként új intézet kezdte meg muködését 1998. október 1-jén. Az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Intézet (Institute for Health and Consumer Protection, HCP) elsorendu feladata egyértelmu szabványok kidolgozása a fogyasztóvédelem számára, továbbá olyan eljárások fejlesztése és érvényesítése, amelyek alkalmazásával garantálható azoknak a kereskedelmi áruknak, (pl. a feldolgozott élelmiszereknek, állattápoknak, kozmetikumoknak, gyógyszereknek és vegyszereknek) a származása, biztonsága és minosége, amelyeket a fogyasztók a mindennapi életükben használnak.

Harmadszor jelent meg Oppenheim muve az elektronikus információk jogi és szabályozási környezetérol: "Legal and regulatory environment for electronic information" címmel. A mu referenciaként szolgál mindazok számára, akik az elektronikus információk világában dolgoznak, útmutatást nyújt továbbá ehhez a rendkívül komplex jogszabályi területhez. Ez az új kiadás ismerteti az elektronikus formában megjeleno információk jogszabályi környezetét, amely sokkal kevésbé biztos a nyomtatott formák környezeténél; ez utóbbi mélyen gyökerezik a nemzeti szerzoi jogi törvényekben. A kötet jogszabályi szempontból tárgyalja az összekapcsolt, átlátható globális hálózatokkal kapcsolatos kérdéseket is.

CORDIS Focus, No. 120 és121, 1998. 11.02., ill. 16.

A Bizottság 1998. aug. 17-i, 98/C 286/06 sz. rendelet-tervezete az ózonréteget lebontó anyagokra vonatkozóan
(OJ 1998. C 286)

A Bizottság 1998. okt. 1-jei, 98/74 (EK). sz irányelve a Közösség kikötoibe érkezo vagy azokat elhagyó és veszélyes vagy szennyezo anyagot szállító hajókkal szemben támasztott minimális követelményekrol
(OJ 1998. L 276)

A Bizottság 1998. júl. 8-i, 1460/98 (EK). sz. rendelete a Közösség erdoinek tuz elleni védelmérol
(OJ 1998. L 193)

A Bizottság 1998. okt. 15-i, 2214/98 (EK). sz. rendelete a vadon élo állat- és növényfajok részére az egyedeikkel folytatott kereskedelem szabályozása révén biztosított védelemrol
(OJ 1998. L 279)

Hivatkozási számok bizonyos veszélyes vegyi anyagok exportjának bejelentéséhez
(OJ 1998. C 217)

A Bizottság 1998. júl. 16-i, 1525/98 sz. rendelete az élelmiszerekben lévo bizonyos szenynyezo anyagok maximális szintjének meghatározásáról
(OJ 1998. L 201)

A Bizottság 1998. szept. 4-i, 98/66 (EK). sz. irányelve az élelmiszerekben alkalmazott édesítoszerek tisztaságára vonatkozó 95/31 (EK) sz. irányelv módosításáról
(OJ 1998. L 257)

Az Európai Parlament és a Tanács 1998. okt. 15-i, 98/72 (EK). sz. irányelve a nem-színezék és nem-édesíto élelmiszeradalékokról szóló 95/2 (EK). sz. irányelv módosításáról
(OJ 1998. L 295)

A Régiók Bizottságának véleménye „A helyi és regionális hatóságok és az Európai Unió fenntartható közlekedési stratégiája" c. dokumentumról
(OJ 1998. C 180)

A Tanács 1998. okt. 1-jei, 2196 sz. rendelete, amely a Közösség pénzügyi segítségnyújtásával foglalkozik olyan innovatív tevékenységek részére, amelyek a kombinált szállítás elterjedését szolgálják
(OJ 1998. L 277)

A Tanács 1998. szept. 24-i, 2135/98 (EK). sz. rendelete a közúti közlekedési adatrögzítő berendezésekről
(OJ 1998. L 274)

Metaadatok - Több mint éppen adatok az adatokról

A metaadatok tárgykörében megtartandó konferencia a metaadatok tárolásának fejlődésével, a metaadatok előállításával és integrációjával, valamint konvergenciájával és felhasználásával foglalkozik. A konferencia legfobb célja a metaadatok jobb kezelési eljárásainak feltárása annak érdekében, hogy hatékonyabb üzleti rendszereket lehessen létrehozni.

Továbbképzo tanfolyamot szerveznek a nukleáris balesetek késoi fázisaiban felmerülo vészhelyzetek kezelésével kapcsolatban. A tanfolyam címe: "Decision support for off-site emergency management in the later phases of a nuclear accident". A tanfolyam szervezését támogatja az Európai Bizottság az európai sugárvédelmi oktatási és képzési program (European Radiation Protection Education and Training programme, ERPET) keretében.

Az ECOSUD '99 konferenciát, amely a második nemzetközi konferencia az ökorendszerekről és a fenntartható fejlodésrol, a Wessex Institute of Technology (UK), valamint a University of Jaume I (Spanyolország) szervezi.

"Envirosense", valamint ipari lézerek és felügyeleti eljárások
("Envirosense" and industrial lasers and inspection)

Nemzetközi szimpóziumok
München, Németország, 1999. június 14-18.

Nemzetközi szimpóziumokat rendeznek az ipari lézerekrol és felügyeletrol, valamint az "envirosense" tárgykörben. A konferenciát ugyanott tartják mint a LASER '99 rendezvényt, szervezését pedig támogatja az Európai Bizottság XII. Foigazgatósága, az Európai Optikai Társaság (European Optical Society), valamint a Nemzetközi Optikai Mérnöki Társaság (International Society for Optical Engineering).

A fórum célja, hogy kapcsolatot hozzon létre az ipari szakemberek, a fizikai, kémiai, biológiai és muszaki tudományok képviseloi, továbbá a mérésügyi szabványok nemzetközi infrastruktúrájának fejlesztéséért felelos mérésügyi szakemberek között.

Kongresszust és kiállítást rendez az európai intelligens szállítási rendszerek szervezete (ERTICO). A rendezvényt támogatja az Európai Bizottság, a holland szállítási minisztérium, valamint az "Intelligent Transport Systems (ITS) Netherlands" nevu szervezet. A szervezok számítanak azoknak a szállítási politikában vezeto döntéshozó szakembereknek, közigazgatási és más döntéshozó szakembereknek a részvételére, akik érdeklodnek az ITS iránt.

CORDIS Focus, No. 120 és121, 1998.11.02., ill. 16.

Financing HI-Technology in Europe
London, Egyesült Királyság, 1999. február 16-17.

Knowledge Management Workshop
München, Németország, 1999. március 2-3.

World Sustainable Energy Day 1999
Wels, Ausztria, 1999. március 4-5.

Search and Documentation Working Methods at the EPO
(EPO=European Patent Office)
Hága, Hollandia, 1999. március 15-18.

SUSTAIN’99: The World Sustainable Energy Fair
Amsterdam, Hollandia, 1999. május 25-27.

IT’S in Europe’99
Amsterdam, Hollandia, 1999. június 14-17.

Office for Official Publications, Luxembourg, 1996

A kiadvány mintegy 700 érdekképviseleti csoport felsorolását tartalmazza, amelyek a gazdaság, az oktatás, a szellemi élet, stb. területén tevékenykedo legkülönfélébb szervezetek európai érdekképviseleti szerveként tevékenykednek

Technology stimulation measures for SMEs 1994-96.

Project synopses
Office for Official Publications, Luxembourg,1998

Az észak-angliai innovációközvetíto központ ismertetoje

Activities in favour of SMEs and the craft sector

Office for Official Publications, Luxembourg, 1998

Tudományos együttmuködésünk fejlődése az Európai Közösség országaival. Belátható közelségbe került a magasabb szintu együttmuködés A konvergencia kezelése az Európai Unióban Osztrák-Magyar Információs Nap az OMFB-ben Az osztrák-magyar információs nap Környezetvédelmi szekciójának ülése Nemzetközi innovációs központ Otaniemiben Az Európai Bizottság új elektronikus kereskedelmet és Internet szolgáltatásokat érintő irányelvet készít elo Az új technológiák segítik a fogyatékosok jobb foglalkoztatását. Az OMIKK EU-INFO Hírlevele az Internet hálózaton is elérhető, az OMIKK World Wide Web címlapján (homepage) keresztül. Az OMIKK magyar nyelvu címlapjának hívószáma (URL-je): http://www.omikk.hu/omikk/magyar/cimlap.htm
A homepage lekérdezésével Önök megismerhetik ill. igénybe vehetik az intézmény különbözo szolgáltatásait; a hírlevelek a Digitális könyvtár pont alatt találhatóak.

* * *