Magyar pályázók részvételi lehetoségei az Európai Unió kutatási és technológiai fejlesztési programjaiban

Az EU újabb - végso finomítások elott álló - keretprogramja gyakorlatilag az élo- és élettelen természettudományoktól kezdve a muszaki fejlesztéseken át az élet minoségének javítására irányuló szolgáltatások megvalósításáig, korszerusítéséig ível. A program szerkezete azonban eltér az elozo programok szerkezetétol annyiban, hogy nem diszciplináris felépítésu, nem egyes feladatok parciális megoldását tuzte ki célul, hanem összetett, közös erofeszítéseket igénylo, komolyabb hordereju, európai szintu komplex megoldások megvalósítását, és az ezekre való törekvéseket támogatja. Ennek keretében különös figyelmet fordít olyan globális problémák megoldásához való európai hozzájárulás támogatására, mint az élovilág, a környezet védelme, az információs társadalom további fejlodésének elosegítése, a gazdasági növekedés fenntartása és az ésszeru energiafelhasználás módszereinek elterjesztése. Különös gondot fordít a program a vállalkozások, elsosorban a kis- és középvállalkozások támogatására, és a már elért kutatási eredmények széles köru hasznosításának ösztönzésére.

Maga a program mindezeket a magasztos célokat tematikus csoportokra és specifikus programokba szervezett, a prioritásokat kifejezo mintegy húsz, hosszas elokészíto munka eredményeként kidolgozott "akció" formájában teszi közérthetové és kezelhetové a megvalósításban maguknak részt kéro pályázók számára. Megjegyzem, hogy azért nem említem név szerint az egyes tematikus csoportokat és akciókat, mert egységes magyar elnevezésük, "hivatalos" fordításuk most van folyamatban - és értelmezési okokból ez sokszor nem egyszeru. Célszerunek tartjuk ugyanis, hogy minden résztvevo és minden hivatal következetesen ugyanazt a kifejezést használja.

Pályázni a tervek szerint negyedévenként kiírt és közzétett pályázati felhívásokra beadott pályamunkák formájában lehet, amelyeknek beadási határideje általában a kiírástól számított három hónap - de a feltételek ettol természetesen egyes esetekben eltérhetnek.

A pályázati felhívásokat az EU hivatalos lapjában teszik közzé, amelyik az Unió valamennyi hivatalos nyelvén egyidejuleg megjelenik. Ugyancsak ebben a lapban jelenik meg magának a keretprogramnak a szövege is. A hivatalos lap hazánkban több helyen, így például az angol nyelvu változat, az „Official Journal" az OMIKK-ban is hozzáférheto. Tudomást szerezhetünk továbbá a kiírásokról az Interneten, az EU CORDIS információs szolgálatának honlapján keresztül, jelen Hírlevél nyomtatott és elektronikus kiadásaiban, az Országos Muszaki Fejlesztési Bizottság kiadványaiból és természetesen az Európai Unió Magyarországi Innovációközvetíto Központjától (EU MIK/FEMIRC Hungary) is. Ez az Unió információs hálózatának tagjaként muködo, több partnerbol álló konzorcium a fentieken túlmenoen részletes tájékoztatás nyújtására is szolgál, többek között ezért hozták létre.

Az egyes pályázatok feltételei eltéroek lehetnek. Általános szabályként azonban elmondható, hogy a kutatások nemzetközi együttmuködési jellegét biztosítandó, pályázatot csak legalább ketto, nem azonos országban bejegyzett, egymással függo viszonyban nem álló intézmény, hivatalos kifejezéssel élve "jogi személy"-bol álló konzorcium nyújthat be. Lényegesnek tartom megemlíteni, hogy a pályázatok elbírálásánál elonyt élvezhetnek a több, tapasztalatok szerint 5-8 tagból álló, az eredmények hasznosításában közremuködni képes, ipari partnereket is magába foglaló konzorciumok által benyújtott pályázatok. A pályázatok részletes feltételeit és a benyújtandó pályázat tartalmi részére vonatkozó tudnivalókat ún. "Információs csomag" tartalmazza, amit a pályázat kiírásával egy idoben hoznak nyilvánosságra. Ez a csomag általában elektronikus és nyomtatott formában egyaránt hozzáférheto. A nyomtatott változatot díjtalanul bocsátjuk a pályázni kívánók rendelkezésére - amíg a készlet tart - eredeti, utána másolt formában. Erre korábban már volt példa. Érdekességként említem meg, hogy szó van pályázatok tisztán elektronikus úton való benyújthatóságáról is, bár egyes jogi és hitelesítési kérdéseket még nem sikerült ezzel kapcsolatban megnyugtatóan rendezni.

Egyébként - ez fontos - a kutatási és fejlesztési projektek költségeinek maximálisan a felét lehet pénzügyi támogatásként az Uniótól megkapni, ugyanakkor a létrehozott szellemi tulajdon teljes egészében a pályázókat illeti meg.

Hazai támogatás ebben az, hogy a kormányzat hozzájárul a keretprogram költségvetéséhez - amennyiben a kérdés anyagi támogatásra vonatkozott. Nem hiszem, hogy ezen felül további hazai központi támogatásra számíthat a pályázó. Regionális, helyi vagy más források igénybevételét azonban nem zárják ki a pályázati feltételek. Alapveto erkölcsi és gazdasági kötelezettségünknek érzem viszont, hogy a keretprogram forrásaiból minél mélyebben merítsünk, hozzuk "haza" az állam által befizetett összegeket.

Fontos lenne viszont olyan átmeneti finanszírozási alap megteremtése, ami áthidalja a munka megkezdése és az EU támogatás beérkezése közti, idonként több hónapos idoszakot. Ez különösen az állami költségvetésbol muködo felsooktatási és egyéb intézményeket érinti. Ez már sok gondot okozott eddig is az EU projektek hazai résztvevoinek.

Erre számos lehetoség van. Ezek közül néhányat már említettem, amelyek a pályázatról szóló információkra illetve dokumentumok beszerzésére vonatkoznak.

Lényeges segítséget jelent a partnerkeresési szolgálat, amelyhez igénybe tudjuk venni az Unió egyes adatbázisait, az Innovation Relay Centre hálózat többi 62 tagjának segítségét, különösen a holland IRC közremuködését, az EU MIK konzorcium tagjainak adatbázisait, személyi kapcsolatait és ismereteit. Meg tudjuk vizsgálni a tervezett kutatás szabadalmi/szellemi tulajdonjogi helyzetét - amit egyébként az Unió is megtesz, csakhogy akkor már késo.

Jelentos közremuködés a pályázatírási tanácsadás. Az még nem elég, ha a tervezett kutatási téma vagy feladat jó, számos egyéb kérdésre is kell az EU prioritásai és céljai tekintetében értelmezheto választ adni. Kisebb nyelvi problémák megoldásában, egyes kifejezések értelmezésében, az "Eunglish" nyelvezet feloldása tekintetében hisszük, hogy tudunk segíteni.

Annak ellenére, hogy gyakorlatilag minden információ a "hálón" rendelkezésre áll, nagyon fontosnak tartom a személyes kapcsolatokat a pályázókkal a pályázatírás egyes szakaszaiban. Terveink között szerepel magyar nyelvu tájékoztató szerkesztése is. És utoljára, de nem utolsósorban 1999 januárjától az EU MIK konzorcium "hivatalos" tagja lesz az OMFB is, ami jelentos mértékben hozzájárul a hazai erofeszítések összehangolásához.

Összesen 236 új projekt indul be rövidesen az 1997 szeptemberében kiírt pálzázati felhívás eredményeként, összességében 110,5 millió ECU támogatással az EU Nem-nukleáris Energia kutatási programja részét képezo THERMIE demonstrációs program keretében.

A projektek a tiszta és hatékony energiafelhasználást célzó új technológiák és alkalmazások fejlesztésére irányulnak. A 116 demonstrációs projekt mellett 120, a K+F tevékenységhez kapcsolódó projektet - úgymint tanulmányok összeállítását, konferenciák szervezését - is támogat az EU. Demonstrációs projekteket az alábbi témakörökben támogatnak:

ésszeru energiafelhasználás (43 projekt, 29,4 millió ECU): folyamatintegráció, energiagazdálkodás, a hulladékok csökkentése/újrafelhasználása, futoanyagelemek a szállításban és az elektromos jármuvekben, épületek új, optimalizált energetikai technológiái;

megújuló energiaforrások (38 projekt, 23,4 millió ECU): szélturbinák alkalmazása nem szokványos helyeken, új fényelektromos alkalmazások, környezeti terhelést csökkento intézkedések kis vízeromuveknél, új geotermikus alkalmazások;

fosszilis tüzeloanyagok (35 projekt, 43,6 millió ECU): földgáztechnológiák, partközeli és mélyvízi technológiai alkalmazások, korszeru körfolyamatok új széneromuveknél és vegyestüzelésnél, a hatékonyság növelése és a hulladékok korszeru felhasználása eromuvekben.

Forrás: CORDIS adatbázis, a Bizottság 1998. aug. 25-i IP/98/778 sz. sajtóközleménye

A Lipcsében 1998. november 3-6. között megrendezésre kerülo INNOVATION '98 elnevezésu innovációs vásár ideális találkozóhely és fórum mindazok számára, akik részt vesznek az innovációs folyamatban; kiváló lehetoség ügyfelekkel, szállítókkal, valamint partnerekkel való kapcsolattartásra és új kapcsolatok felvételére.

A szakmai szekciók a következok lesznek:

Biotechnológia,
Környezetvédelmi technológiák,
Automatizálás,
Új anyagok,
Mikrorendszerek technológiái,
Információs és kommunikációs technológiák,
Muszaki és menedzsment szolgáltatások,
Technológiatranszfer,
Marketing a tudomány és a technológia területén,
Tanácsadás az innováció területén,
Partnerkacsolatok kialakítása,
Pénzügyi koncepciók.

Ebben az évben a hatodik alkalommal rendezik meg Lipcsében az innovációs vásárt. A szakmai program keretében a hagyományos kiállításon túl különös figyelmet szentelnek a "Megújuló nyersanyagok" és a "Fényelektromosság" témakörökben rendezendo speciális programoknak, valamint a tudományos szféra és az ipar közötti kapcsolatok erosítésének.

Újdonság az "Alapítók & Innovációk" kockázati toke börze is.

A BIK, a Telekommunikációs és Számítástechnikai Vásárt az INNOVATION '98 vásárral párhuzamosan rendezik.

Információk a Lipcsei Vásárról az alábbi címen:

http://www.leipziger-messe.de/Orientierung/orientierung0.htm

További információk az INNOVATION ‘98 -rol:
Leipziger Messe GmbH:
http://www.innovationsmesse.de

A sajtó számára: Heike Fischer, Press

A kiállítók számára: Assistant Wieland Kniffka, Project Manager
Tel: ++49 341 - 678 8186
Tel: ++49 341 - 678 8407
Fax: ++49 341 - 678 8182
Fax: ++49 341 - 678 8282
E-mail: h.fischer@leipziger-messe.de
w.kniffka@leipziger-messe.de

Forrás: CORDIS adatbázis, valamint az IRC Saxony.

Carolyn Hall, a Charlice International munkatársa olyan innovációs projektet (Project Management of Product Innovation in Smaller Enterprises, PROMISE) koordinál, amely keretében a nagyobb cégeknél termékfejlesztésben már bevált vállalati projekt menedzsment eszközöket adaptálják a kis- és középvállalkozási (KKV) szektorra.

A projektben hat, a korszeru menedzsment módszerek alkalmazásában potenciálisan érdekelt kis- és közepes vállalkozás vesz részt, 2-2 írországi, olaszországi és brit vállalkozás, a nemzeti közvetíto szervezetek folyamatos támogatásával, valamint szakérto partnerek közremuködésével. A projektben részt vevo vállalkozások mérete és tevékenységi köre széles területet fog át, így egyikük az Italmiko, egy gombaalapú élelmiszereket gyártó olasz cég, másikuk a Cylon Controls Ltd, egy épületenergetikai rendszereket gyártó ír vállalkozás. Mind a hat cég egy újonnan kifejlesztett menedzsment eszközkészletet próbál ki termékfejlesztési stratégiájában. Carolyn Hall kiemeli, hogy az eszközök akkor hasznosak a kis- és középvállalkozások számára, ha azok elég egyszeruek a gyors megértéshez és adaptációhoz.

A PROMISE eszközkészlet középpontjában a projekt egyes fázisai közötti "kapuk" állnak. A termékfejleszto projektek közös vonása az, hogy tipikusan négy fo fázisuk van: a termékfejlesztési koncepció, megvalósíthatóság, tervezés és fejlesztés, valamint a forgalmazás. A kapuk olyan formális felülvizsgálati pontok, amelyeken összemérheto az eredményesség az elozetesen meghatározott követelményekkel. A felülvizsgálat eredményétol függoen zöld lámpát kap a projekt, ha a következo fázisba léphet, sárgát, ha még további munka szükséges a következo szakaszba lépéshez. A piros lámpa azt jelenti, hogy az egész projektet azonnal el kell vetni további pénz és ido pazarlása elkerülésére.

Egy speciális szoftver, amit - Gateway Design Tool-nak neveztek el, irányt mutat a KKV-knak egy-egy termelési eljárás fejlesztése során, és arra is ösztönöz, hogy már korai szakaszban vonják be a fejlesztés felülvizsgálatába a vállalat minden érintett részébol a megfelelo munkatársaikat.

A kipróbálók széles köru képzésben részesülnek és Hall asszony várakozásai szerint a rendszert elso alkalommal használó cégek eloreláthatólag külso segítséget is igényelnek majd. Ugyanakkor úgy véli, hogy a termékfejlesztési területen egy vagy két napos intenzív képzés elegendo lesz majd a vállalatok szakemberei számára. Néhány, a termék kipróbálásába bevont cég már önállóan alkalmazza a módszert új termékprogramjaira, így például a dublini székhelyu Cylon Controls Ltd.

A termékeit csúcstechnológiával eloállító Cylon Controls-nál hónapokban mérheto az innovációs ciklus, de a tapasztalatok szerint az új szoftver ugyanolyan hatékonyan alkalmazható a rövidebb fejlesztési ciklust igénylo termékek esetében is. Így például a kísérletben részt vevo Berkshire China, egy háztartási eszközöket gyártó kisebb cég, néhány nap alatt felülvizsgálta termelési ciklusát, és kisebb módosításokat hajtott végre. Kissé eltéroen alkalmazták a módszert, de felismerték, hogy az eddigi ad hoc termékfejlesztésüket logikus döntéshozatallal helyettesíthetik, ha az új rendszerrel dolgoznak.

A PROMISE program 1999 márciusában zárul le, és várhatóan olyan eszközöket eredményez majd, amelyeket a tanácsadók, szakértok, innovációs szakemberek széles körben használhatnak. A módszer szélesebb köru elterjesztésében és hasznosításában az IRC hálózatnak jelentos szerep jut.