Nyugat · / · 1931 · / · 1931. 14. szám · / · Babits Mihály:
Igy tünődöm s izgalom fog el:
nem, nem! menni s cselekedni kell!
Harcot a Harc ellen! és a Tett
gyilkos lelkét tettel ölni meg,
mig az egész földön kitűzik
a szent Restség fehér zászlait,
hogy galambok módján lengjenek
jámbor csirkeházaink felett,
hol szelid szárnyasként, jámboran,
- mint aki jámbor, de szárnya van -
megbuvunk majd... S tárom a kaput:
buzaföld közt fut elém az ut.
Ki az őre a kalászhadak
aranylándzsás dandárainak,
hogy mind veszteg áll és titkosan
mégis mintha menne, ugy suhan,
menne, mint a Vezér tervelé,
szélben, évben, dus kaszák elé?