Magyar Könyvszemle 114. évf. 1998. 2.szám Vissza a tartalomjegyzékhez
Az 1970-es években az Orosz Nemzeti Könyvtár (akkori Lenin Könyvtár) célul tűzte ki, hogy külföldi résztvevőkkel együttműködve [189 létrehozza a cirill és glagolita régi könyvek egyetemes katalógusát (Svodnyj katalog). A munka nagy lendülettel indult (voltak magyar munkatársak is: Bor Kálmán és a e sorok írója), de a kezdeti eredmények közzététele után elakadt.
Františka Sokolová (Prága, Szláv Könyvtár) most közzétette a Csehországban összegyűjtött adatokat; a glagolita nyomtatványokat 1800-ig, a cirill betűseket 1825-ig vette számba.
Könyvének bevezetője és rövidítésjegyzéke cseh, orosz és angol nyelven íródott, a katalógus cseh nyelvű. A könyvek bibliográfiai leírásai megfelelnek a legmagasabb követelményeknek, minuciózusan pontosak. A szerző részletesen tárgyalja a marginális és possessori bejegyzéseket, az illusztrációkat és a kötéseket is. A többes példányokat (az Osztrogi Biblia esetében például hármat) Sokolová egyenként ismerteti.
Végeredményben 17 glagolita könyv 27 példányáról és 314 cirill betűs mű 333 példányáról tájékozódhatunk a katalógusból. Az annotációkban tételszámozott bibliográfiákra, illetve a példányt ismertető szakcikkekre hivatkozik.
A magyarországi kutatás számára a Brassóban, Balázsfalván, Nagyszebenben, Nagyszombatban, Szászsebesen és Budán nyomtatott cirill betűs könyvek adatai tanulságosak. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda tizenhárom nyomtatványáról szerzünk tudomást, vannak köztük igen ritkák, illetve unikumok, például Jovan Rajič Cvetnik című munkája, amelyet a délszláv retrospektív nemzeti bibliográfia sem jegyez.
A liturgikus könyveken kívül a katalógus az egyházatyák és doktorok szláv nyelvekre lefordított műveit, nyelvtanokat, valamint az orthodox teológiai irodalom klasszikusait és az óhitűek számára írt munkákat tartalmazza.
Sokolová három mutatót készített: összesített szerzői-, év-, illetve címmutatót, nyomdahelymutatót és lelőhelymutatót; ez utóbbiból éppen a könyvek sorszáma hiányzik.
A tételszámozott bibliográfiák jegyzékében nincs benne az RMNY és a Petrik, annak ellenére, hogy az annotációkban a szerző hivatkozik rájuk. Feltétlenül szükség lett volna nyelvi mutatóra is. Mindeme hiányosságok ellenére Františka Sokolová műve a szlavista könyvtörténet komoly nyeresége, méltó a Szláv Könyvtár hagyományaihoz, és a magyar szakemberek is haszonnal forgathatják.
Ojtozi Eszter [191