Magyar Könyvszemle 114. évf. 1998. 2.szám Vissza a tartalomjegyzékhez
Bocatius János Diariuma. Bocatius János műveinek kritikai kiadásában Diarium címmel jelentek meg az általa Calendarium historicumba írt feljegyzések. A kiadás készítőjének az eredeti kézirat nem állt rendelkezésére, ezért 18. századi másolatokból dolgozott. E másolatokban a bejegyzések „szerzőit” monogramok jelölik. Ezeket figyelembe véve a kritikai kiadásba harminc Bocatius által írt bejegyzés került be.[1]
A 18. századi másolatokból, az azokhoz írt rövid tudósításokból tudtuk, hogy többen is naplóként használták Paul Eber Calendarium historicum címmel Wittenbergben 1564-ben megjelent művének egyik példányát. A kötetet az első bejegyzőről Briccius Kokavinus naplójaként emlegeti a szakirodalom. Bocatius János után Melchior Matthaei és mások szintén szaporították a feljegyzések számát. A 18. században készült másolatok egy része a kötetben található sorrendet (= az év napjainak sorrendjét) követi, máshol az évek is elkülönülnek. A tartalomból hozzávetőlegesen megállapítható volt, hogy melyik bejegyzőnek mikor lehetett birtokában a kötet. Feltűnő a másolatokban, hogy néha olyan időre vonatkozó bejegyzések mellől is hiányoznak a bejegyző személyét feltüntető monogramok, amikorról a tulajdonost ismerjük.
Nemrég a miskolci Evangélikus Gyülekezet Könyvtárában előkerült az eredeti kéziratot tartalmazó kötet.[2] Ebből nemcsak az derül ki, hogy a 18. századi másolatok nem mindig szó szerint tartalmazzák a szöveget, hanem az is, hogy a kötet tulajdonosai nagyon gyakran régebbi eseményeket is feljegyeztek. Vagyis a későbbi tulajdonosok az előző tulajdonos idején történt eseményeket is rögzítettek. A bejegyzők közt gondos paleográfiai mérlegelés ellenére maradtak számunkra azonosítatlan személyek, Szerencsére Bocatius János jellegzetes írását jól el lehet különíteni a többitől. A tartalomból teljesen egyértelmű, hogy melyik íráskép az övé. (Ezt Bocatius máshonnét származó írásával való egyezés is támogatja.)
A kézírás alapos átvizsgálásának eredményeként a kritikai kiadásban közölt 30 bejegyzésnek több mint a fele nem Bocatius kezétől származik, ezeket törölnünk kell annak neve alól. Egy bejegyzés a kiadásban kétszer szerepel, 1594 és 1595. június 20-i dátumnál, ráadásul a 18. századi másolatok Habetur Epperiessini delectus civium formája nehezen értelmezhető. Olvasatunkban ez deletus civium, a dátum egyértelműen 1595.
Az elhagyások, szövegváltozatok, dátumváltozás, sőt eddig nem közölt bejegyzések indokolják, hogy újra megjelentessük Bocatius János hiteles bejegyzéseit. Bocatius 1594–1595-ben birtokolta a kötetet. Mindössze egyetlen datált korábbi adat származik kezétől, első személyben saját születésének pontos idejét rögzíti. A szakirodalom az 1594-1595-ös feljegyzéseket azok tartalma [137 alapján már szétválogatta. Mi most ettől eltekintünk, először az évvel ellátott adatokat, majd az év nélkülieket közöljük betűhíven.[3]
Végül közzéteszünk egy verset, melyet Széchy Tamás († 1618) írt a feljegyzések közé. A szakirodalom Széchy Tamásnak tulajdonít két magyar nyelvű verset.[4] Bocatius és Széchy kapcsolatát őrzi egy Bocatius-vers.[5] Lehetséges, hogy a Széchy által beírt vers e kapcsolat „eredménye”, azt Széchy a kötetbe esetleg akkor jegyezte be (mintegy emlékkönyvbe), amikor az Bocatius tulajdonában volt.
1569 [25. Dec.][6] Hoc die secunda hora pomeridiana natus et ego (Joannes Bocatius) per Dei gratiam adhuc vivo. Anno a Christo nato 1569.
1594 [9. Mai.] Anno 1594 circiter horam 4. pomeridianam ortum est incendium in suburbio Epieriensi ad occasum plateae, vulgo die Zigeiner gass, ubi duo horrea usque ad fundum combusta sunt, domuncula ad civitatem vergens vicina, aegre conservata est, tecto jam combusto.
1595 [20. Jun.] Habetur Epperies deletus civium [15]95.
[11. Oct.] Anno 1595. Celebrata est Epperiessini Synodus, in qua perlectis articulis fidei praelegit Archidiaconus quosdam aphorismos pacis retinendae gratia inter politicos et Ecclesiasticos. Illis cum politici subscribere nollent discessum est re infecta.
Sine anno
[5. Mai.] Suspendit se familia Barabasch circa merididiem vento se.....ndi[?] nimium flante.
[5. Mai.] Disputatio cum Anababtista.
[9. Mai.] + Suscipio infantem in baptismo.
[28. Mai.] A senatu accipio florenos 26. pro rebus ad nuptias meas coemendis.
[17. Jun.] Ex Curia accipio 5. florenos 32. denarios.
[21. Jun.] Vt faustum atque felix sit, celebravi cum Elisabetha mea Belsiana nuptias, et hospites ad 13 mensas collocatos largiter cibo potuque excepi.
[23. Jun.] Joannis Tanheuser domum fulmen ingenti fragore percussit, non autem fuit urens.
[24. Jun.] Joannes Thoraconymus celebrat nuptias cum Catharina relicta Francisci Pap.
[28. Jun.] Michael Seldnerianus cum Ferberiana nuptias celebrat, qvibus ego cum mea Elisabetha interfui. Nocte hac occisus est filius Christophori Czilky Michael.
[3. Jul.] Incepi aegrotare frigus circa pectus primo persentiscens, post septimanam tamen utcumque per Dei clementiam eluctatus sum.
[3. Jul.] Appulit Archidux Austriae Maximilianus, eques, et hic pernoctauit: cui carmen gratulatorium a coena coram obtuli, altero die iussus redire, quod faciens mane summo spectator fui missae in aedibus Seldneri in vestibulo [138
hypocausti superioris celebratae, qua peracta Germanice me Archidux est allocutus, iubens pro labore dari praemium 14 florenos Vngaricos.
[30. Jul.] …abit Ioannes Engelman Iglouiensis. [Initium adnotationis in margine scriptae decisum est?]
[1. pagina Augusti] Catharina .....[?] celebrat nuptias.
[4. Oct.] Bartphae celebratur Synodus cui et ipse cum Notario, Ekardo Sartor, Sautero, Georg[io] Stalo, Joh[anne] Mihal interfui.
[12. Dec.] Sepelitur Lucas Feri Tricesimator Apoplexia prostratus.
[17. Dec.] Stephanus Botzkaj Legatus Transsylvanus, advenit cum 7. curribus, dimissus 19. Decembris.
*****
[28. Mai.]
O lumen Patriae Matthia maxime Regum
Ille tuus Pannon, theuthona jura colet.
Hungara Germano tradetur Sceptra tyranno
Sceptriger et Reno subditus Ister erit.
Ignibus unda prius miscetur, sidera terrae
Jupiter has gentes, quam sociare queat.
Thomas Zechy scribebat.
Szelestei N. László
[1] Bocatius, Joannes: Opera quae exstant omnia. I–III. Ed. Franciscus Csonka. Poetica [1–2]. Prosaica. Bp. Akadémiai Kiadó, 1990–1992. A Diarium kiadása a prózai művek közt, 83–85.
[2] Jelzete: J. VII. 342. A nyomtatáskor szabadon maradt írófelületet üres levelek közbekötésével bővítették (az eredeti kiadói kötés elkészültekor) már Wittenbergben.
[3] 1998-ban a Kéziratos források a 16–18. századból című kötetben (Universitas Kiadó) a tervek szerint megjelenik a diárium teljes szövege. Dőlt betűvel állnak a kézirat rövidítésének feloldásai.
[4] Vö. Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. III. Bp. 1994. 1921–1922. (Horváth Iván)
[5] Bocatius: i.m. (1. sz. jegyzet) nr. 742.
[6] A bejegyzések a szögletes zárójelben megadott napoknál találhatók az évfordulós eseményeket feltüntető nyomtatványban.