Ahogyan a korábban csak nonprofit célra használható hálózatok (mint például az Internet) kezdenek egyre inkább elüzletiesedni és ahogy a politikusok (és a hozzájuk kapcsolódó hatalmi szervek) kezdik felismerni, hogy a Hálózat egy cenzúrázhatatlan és ellenôrizhetetlen kommunikációs csatornát biztosít mindenkinek, úgy válik egyre fontosabbá és vitatottá az információk titkosításának kérdése. Errôl szól az O. H. mostani fô cikke. A "hónap találata" is egy üzleti vállalkozást ismertetô részlet az EFF kalauzából, mely már magyarul is olvasható (lásd a hírek között). A levelezôcsoportok rovatában ezúttal az emberi agy és lélek kutatásával foglalkozó listák között válogattunk.
A nyilvános, tömegeket kiszolgáló hálózatokon korábban nem sokat törôdtek az egyes felhasználók személyi jogainak és a levéltitkok megôrzésének kérdésével; a hálózatok biztonsági problémáival foglalkozók inkább csak a számítógépes rendszerek megvédésére helyezték a hangsúlyt az illetéktelen felhasználás ellen. Természetesen a gépek operációs rendszerei lehetôvé teszik, hogy egymás online tevékenységét ne lássák az egyes felhasználók, de ez korántsem jelent "fizikai" védelmet és a megfelelô jogokkal rendelkezôk (pl. rendszergazdák) vagy az ügyeskedôk különösebb gond nélkül "átnézhetnek" valaki válla fölött, s megleshetik, hogy mire használja a hálózatot.
Az utóbbi évek felfedezéseinek és fejlesztéseinek köszönhetôen ez a helyzet gyökeresen megváltozhat. Sikerült olyan titkosítási módszereket kifejleszteni, melyeknél az információk rejtjelezéséhez használt kulcs nyugodtan közzétehetô és így bárki képes kódolni az üzeneteit, de a titkosírás visszaalakításához szükséges kulcsot csak a címzett ismeri. Ezeknél az ún. "nyilvános kulcsú" (vagy a feltalálói nevébôl rövidített RSA) megoldásoknál olyan matematikai algoritmusokat használnak, melyekkel elérhetô, hogy egy szuperszámítógépnek is több ezer évbe kerülne a visszafejtés.
Egyre több hálózati alkalmazásnál használják az RSA eljárást az üzenetek magánjellegének megôrzéséhez (pl. a Lotus cég Notes rendszerénél). Az Interneten a PGP (Pretty Good Privacy) nevű, nyilvános kulcsú titkosítást biztosító szabad szoftver használata terjed, melyet Philip Zimmermann készített, s melynek terjesztését eredetileg csak az USA-n belül engedélyezték, de gyorsan kijutott az országból és ma már a világ több FTP archívumából letölthetô. (Egy érdekesség: A program összes korábbi verziói 1994. szeptembertôl nem hajlandók visszakódolni a titkosított üzeneteket, ezentúl csak a legújabb, 2.6-os kiadás használható.) A PGP "digitális aláírást" is lehetôvé tesz, amivel igazolni lehet egy elektronikus üzenet hitelességét (pl. online vásárlásnál).
Az amerikai kormányzat nemzetbiztonsági érdekekre és a bűnözés elleni harcra hivatkozva szeretné elérni, hogy csak egyetlen ilyen, a sajtóban "Clipper chip" néven emlegetett (hardveres) titkosító megoldást használjanak az állami intézményeknél és csak ezzel a rejtjelezô eszközzel ellátott számítógépek gyártását engedélyezzék. A Clipperbe beépített titkosító kódokból egy-egy másolatot az USA valamelyik kormányzati hivatala ôrizne és ezzel szükség esetén bárki online tevékenységét "le lehetne hallgatni".
A szabad kommunikáció jogáért harcoló szervezetek - köztük az EFF - az elmúlt hónapokban világméretű mozgalmat indítottak ennek a tervnek a bevezetése ellen. Errôl és a titkosítás egyéb kérdéseirôl többek között az alt.security.pgp, a sci.crypt, az alt.privacy.clipper, a comp.org.eff.talk Usenet hírcsoportokban és az EFF Gopherén (gopher.eff.org) lehet olvasni.
Everybody's Internet Update
An online publication of the Electronic Frontier Foundation
Update Editor: Adam Gaffin
AREN'T YOU HUNGRY? CYBEREATS TO GO
Pizza Hut got some national attention recently when it opened up an online pizza-delivery service on the Internet. Alas, it currently only serves the anchovy-mad masses of Santa Cruz, California (the Santa Cruz Operation, best known for its Unix software, helped set up the server), but if it takes off, Pizza Hut could expand it nationwide.
If you want to get a taste of online food service, point your World-Wide Web browser at http://www.pizzahut.com. Fill in the form that pops up. Unless you put in a Santa Cruz phone number, you'll be told you can't actually use the service. But then you'll get the chance to click on "demo" and fill out a mock order form. Experience the joy that only comes from building your own pizza. Extra pepperoni? No problem!
And actually, for all the publicity, Pizza Hut was not the first. That honor goes to Celia's Chinese Kitchen in Boulder, Colo., which lets you order either via a World-Wide Web form or e-mail. Of course, it helps to be in the vicinity of Boulder (mooshi chicken doesn't travel well in parcel post). To take a look at the menu for Boulder's only dimsum eatery, set your World-Wide Web browser to http://celias.com/celias/index.html, or send some e-mail to menu@celias.com (orders go to orders@celias.com). Oh, they're closed on Sundays.
Several restaurants in Boston and Cambridge, Mass. are now also reachable via the Web at http://bighorn.terra.net/ResTERRAnt (yes, you read right; it's a service of a company called Terra Net). This is actually an Internet-to-fax gateway: you fill out an order, it gets sent to the eatery's fax machine. Those on a diet should check out the menu for the Potluck Cafe in Boston, which features such appetite suppressants as lizard-brain soup and bat's liver.
levelezôcsoportok
LISTNAME NODE ID
ADDICT-L KENTVM
Academic & Scholarly Discussion of Addiction
APB-L LAVALVM1
Advancement of Paradigmatic Behaviorism
APSSCNET MCGILL1
American Psychological Society Student Caucus
BRAIN-L MCGILL1
Mind-Brain Discussion Group
COGSCI-L MCGILL1
Cognitive Science Centre
COGNEURO PTOLEMY.ARC.NASA.GOV
Cognitive Science and Neuroscience
CREA-CPS NIC.SURFNET.NL
Creativity and Creative Problem Solving
EADP-PILOT MAILBASE.AC.UK
European Association of Developmental Psychologists
EAWOP-L HEARN
European Association of Work and Organizational Psychology
FAMLYSCI UKCC
Family Science Network
IAPSY-L ALBNYVM1
Interamerican Psychologists List (SIPNET)
IOOBF-L UGA
Industrial Psychology Forum
INTUDM-L UTEPA
Using Intuition in Decision Making
MPSYCH-L BROWNVM
Society for Mathematical Psychology
PSYCGRAD UOTTAWA
Psychology Graduate Students Discussion Group
PSYCH-DEV-EUROPE MAILBASE.AC.UK
European-based Developmental Psychologists
PSYCHE-D NKI
Interdisciplinary Study of Consciousness and the Brain
PSYLAW-L UTEPA
Psychology and Law, International Discussion
PSYSTS-L MIZZOU1
Psychology Statistics Discussion
SCR-L MIZZOU1
Study of Cognitive Rehabilitation
SPORTPSY TEMPLEVM
Exercise and Sports Psychology
Az American Petroleum Institute Central Abstracting and Indexing Service két fontos adatbázist készít már évtizedek óta a szénhidrogén-termelô és -feldolgozó ipar számára. Az APILIT a téma szakirodalmát dolgozza fel, míg az APIPAT a petrokémiai iparban bejelentett szabadalmak adatbázisa. (Van már egy harmadik "testvér" is egyébként, APIBIZ néven az üzleti vonatkozású hírekrôl, aminek korábban P/E News volt a neve.) A feldolgozott részterületek a következôk: üzemanyagok, kenôanyagok, egyéb petrokémiai termékek, szintetikus üzemanyagok, energetika, környezetvédelem, olajfinomítás, olaj- és gázszállítás és -tárolás, stb.
A bibliográfiai adatbázis mintegy 200 nyomtatott forrást indexel, köztük folyóiratokat, konferencia anyagokat, vállalati kiadványokat és disszertációkat, sôt átvesznek rekordokat más online adatbázisokból is, például a Chemical Abstracts és a Petroleum Abstracts anyagából. Az APILIT jelenleg kb. 520 ezer tételt tartalmaz, havonta aktualizálják, a legrégebbi adatok még 1964-bôl származnak. A visszakeresést nagyon részletes indexek, vegyületkódok és keresztutalások segítik.
A szabadalmi adatbázis 1982 óta az egész világon bejelentett szabadalmakat tartalmazza, korábban csak a nyugati országok dokumentumai kerültek bele. A következô referáló kiadványokból válogatják össze az anyagát: Derwent Chemical Patents Index, Derwent European Patents Report és Chemical Abstracts. Az APIPAT-ban most kb. 240 ezer rekord van, szintén 1964-tôl.
Az American Petroleum Institute online adatbázisait csak a nyomtatott kiadványok elôfizetôi érhetik el teljes jogúan, sôt ôk díjkedvezményt is kapnak. A többi felhasználó évente összesen csak max. két óráig használhatja ôket és nem tudja kiíratni a publikációk kivonatait sem.
Az adatbázisok árai (a nem-elôfizetôk számára):
Használati díj: 4.67 dollár/perc
Egy teljes tétel kiíratása: 1.30 dollár
A Központi Könyvtár online és CD-ROM szolgáltatásairól a 13-27-es melléken és a földszinti terminálszobában lehet felvilágosítást kapni.