KÖLDÖKÖN ÁTKÚSZÓ
vörös drót.
Két kéznyi hallgatás.
Szemhatár,
bőrfalak.
Üres szemüregnek
nyíló színtelenség.
A levetett zoknikon túl
láthatatlan
ásványvizesüveg.
AKÁR A PENGÉK,
csapódnak egymásnak
a síkok.
Áttéttel, átvitel, kapocs.
Fehér sóhajtásban,
kapunyílásban álló,
még megfeszítetlen
történetek.
LEGBELSŐ HANG.
A kontrolltalan állat.
Amíg a húrok közé fekszem,
hallgasd ki, mit beszélnek
a kőpadlón kaparászó körmök.
A LEFEJTETT RÉTEGEK
alatti további
semmi.
Kitöltetlen táncmozdulat,
visszaforgatott
kalapácsütés.
AMI A NAPOT az éghez
forrasztotta, most elveszti
az önkontrollt
Görbe almafa-kéz
számol
világ-szőlőszemeket