HAMVAS BÉLA
Napló 1950-51*
1950.
VII. 3-4. éjszaka,
A sátáni (ördögi) kísérlet, hogy az egész életet önmagamban éljem le. Ebből adódik a zárkózottság, bezártság, saját életembe, a fösvénység, a pedantéria, a merevség Senkinek nem adok magamból időt ebből adódik az időzavar megtartani, magamnak megtartani, felhasználni (mire?) hogy az enyém legyen kiélvezni egyedül enni saját életemből egyedül ülök az asztalnál Persze, aki meg akarja tartani, elveszti Nem tud áldozni egyetlen pillanatot sem. Időfösvénység időgyűjtés befőzni, eltenni, megaszalni lekvárt főzni belőle kivonatot konzerválni Ezzel szemben az, akinek egész élete idejének (önmagának életének) elszórása. Ma éjszaka intenzíven átéltem, hogy életemmel, időmmel, önmagammal ugyanazt teszem és folytatom, amit 1944-ig tettem a külső-ben, ha ezt így folytatom, ennek vége ugyanolyan sőt súlyosabb katasztrófa lesz és lehet, és ezt likvidálni kell. 44 előtt is ez állott a dogok mögött. Most ez (kegyelem, Szent Szellem) világosságot nyert. Mindazt számon tartani, ami az enyém Persze a lemondás iskolája 44-ben megkezdődött, drasztikusan. A szegénységre való berendezkedés. De az életgörcs megmaradt. Most, hogy intenzíven életem középpontjává tettem az életnek önmagában való teljes ürességét (Leben ist kein Wesen) ez a gondolat felszínre hozta ezt az alapvető beállítást önzés zártság (hazugság, hogy a zárt helyzetemet védjem) egész élettechnika, amely azért fejlődött ki, hogy életemet, időmet védjem persze, nem az élet ez önmagában, hanem már egy magasabb szellem által kvalifikált világ (és sugárzás), amelyben egyedül sütkérezem Ez így nem megy tovább K. esete panasza, hogy élete semmibe szóródik. Pedig ő ez által napról napra több és erősebb és világosabb. Mert aki elveszti, megnyeri. Többet nyer. És aki megtartja, elveszti, vesztésben van. Ezt a vesztés ki kell küszöbölni Halál utáni veszély: az egész egyszerre kihull belőlem elveszett, azt hittem, megtartom, és elveszett. Az olyan élet és ember, mint Kent. Egész életét Learnek adta, két marokkal. Kőkemény, nyugodt, világos, egyenes, tiszta. Nagyság. Szépség. És ő tudja egyedül: Ripeness is all. A magány problémája. A mai korszak, amely az embereket a magányból kiugratja és kiparancsolja. A magány immoralitása. Aszociális. Társadalmon kívül. Egész életem: magány keresése és élvezete. Onánia. Közösségmentes atmoszféra. Selbstgenügsamkeit. Ezt Böhme nem ismeri. Fiziognómiai leírás. Darstellung. A magány Egyház-ellenessége. Soledad. Molinos. Az ön-megváltás bűne. Kísérlet? Protestantizmus ellen. Az egész együtt. Az egyéni üdv. Aprés moi le déluge. Magányőrület üdv mennyország. Wordsworth. Modern magányosok. Ezzel szemben a szentek: San Juan Loyola A keleti magányosok. Kereszténység. Házasság. Magány a házasságban. Magány a művészetben. A filozófia mint a magány-üdv megnyilatkozása. Kent. Kent tehetsége. Tehetséges ember? Fel se merül. Milyen hely illeti meg? Akár így, akár úgy: ezt kell csinálni. A tehetség üdv-szituáció? Megvizsgálni: romlott, léha, aljas, de tehetséges. Létérték üdvszituáció üdvrang? Kisebb, mint a kenti helyzet. Mivel nagyobb? A dicsőség távlatával, a tehetség fényével nagyobb Kent. Nem a tehetség ellen (géniusz ellen nem!) de a humánum rangja a legnagyobb rang. Ha kérik, odaadni. A mesteri fokozat: az egész életet állandóan feloldott (nyílt kibeszélhető) állapotban tartani: ez az aurum potabile. Nyújtani. Ez magasabb rang, mint a tehetség. A magány (tehetség) bűne. Lehet bűnös és sötét, és az embert elgáncsolhatja. Kísértés - a tehetség mint kísértés. Kent a derék ember. Mit jelent létérték szempontjából ez a derékség? Kinek van nagyobb hite. Kent a felnőtt, az érett ember, akadály nélkül foglalja el helyét a Paradicsomban (nem bukdácsol és vezekel). (Dante: Paradiso.) A technika: magányból naponta 10 perc kötelező: orosz élmény, 1942. A fellélegzés: az ima magánya. Az ima magányát állandósítani. Soledad. Imát realizálni. San Juan. Hit. Dante: Paradiso XXIV. A láthatatlanban való bizonyosság. (Pál, Zsid. XI.) Kent hite. Gloriage. (Az anyák áldozata. A csendeseké.) * 1950. VII. 4.
Az emlékeket gyűjtő ember, aki így őrzi meg idejét, életét, katalogizálva, nem ér rá mással foglalkozni, mint önmagával. Gyűjtés. De inkább az értelme. Poshadt és fülledt magány. Az aszkézis és önmegváltás értelmetlensége. Ezzel szemben az emberi zártságba való betörés és felbontása és az Egyház alapjainak (feltételének) megteremtése. Ezért az eljövendő igazabb, mint a múlt volt. Érteni. Ez a Feuer-Finsternis, amely kihozza az Egyház Licht-jét, és hozza! * 1950. VII. 12.
* 1950. augusztusszeptember
Sal
(erő) (alak) A bűn (a saturnusi: nehézség, akadály), amelyen rongáltságunkról tudomást szerezhetünk, és azt kijavíthatjuk. Luther: tapfer. * 1950. IX. 23.
* 1950. IX. 24.
Pneumatika.
Legyen bolond folytatás: az igehirdetés bolondsága elveti az észt.
(I. Kor. 1, 19-22.) Szent Pál azt mondja, ha tökéletesek lennénk, látnánk, és ha tökéletesek leszünk, látni fogunk, mint ahogy azok, akik tökéletesek, látnak. A hit egyfajta nem tökéletes, hanem homályos látás. Adott nekik kábult szellemet, nem látó szemeket, nem halló füleket mind a mai napig. (Róm. 11, 8) Az ép és éber szellem lát. A kábult szellem és a nem látó szem hisz. Aki pedig szellemét elveszti, vak, hitetlen. Sötétség. A hitehagyás az, amikor valaki a számunkra lehetséges látást (a hitet) elhagyja. Az Upanisádok azt mondja, csak az éber szellem lát. Ez az éber látás a vidya. Ugyanaz a szó, ami a latin videre vagy a görög idea és eidos. Tudás és látás és látvány, vagyis éber szellem. A kihalt szellem ezzel szemben avidya, a vakságban, a tudatlanságban és az alvásban szenved. A hit a kettő között áll, úgy, hogy aki hisz, az lát, de zavartan, és minél inkább hisz, annál világosabban, minél kevésbé, annál homályosabban. Szent Ágoston is ezt mondja. Newman kardinális szerint a hitet a kábultságtól az emeli ki, hogy a valósággal hangoltságban (assent) van. A hitetlen álomképek közt tévelyeg (az Upanisádok azt mondja, ez a maya). A hit még nem teljes éberség, de van assent-je. Már dereng. Szent Pál tovább megy. Életünk legfontosabb táplálékát a hit szerzi meg. Az igaz ember hitből él. (O dikaioz ek pistewz xhsetai.) De Szent Pál még tovább megy. Csak az szól, aki hisz. Hittem, azért szóltam. (II. Kor. 4, 13) A hitehagyás az, amikor elvesztem a látást és megvakultan álomképek közé merülök; amikor a valósággal való hangoltságomat elvesztem; amikor tudatlanná válok; amikor elvesztem a szót; amikor életem legfontosabb táplálékát elvesztem. A kárhozat fia csak és egyedül akkor jöhet el, ha elkövetkezik a hitehagyás. A hitehagyott nem hogy nem lát, hanem esetleg, az eszeveszett, abban a révületben él, hogy az angyal jelent meg. * 1950. IX. 25.
Az a maya, hogy a pénz hatalom, teremtő mágikus erő, amely a dolgokat számomra jelenlevőkké teszi, birtokomba hozza (birtok és mágia a tulajdon mágiája), holott (Guénon: a pénz intervenció) a teremtő mágikus aktus a szó. A pénz eldologiasított logosz? A démoni papírpénz. A papírpénz és a könyvnyomtatás. A szóinfláció kezdete. A szekularizált szó az újkori nyelvek papírpénznyelvek. A nemes valuta. Az arany. A kinyilatkoztatás szava. Aranyfedezet. Az aranyat nem lehet megkerülni, ahogy a kinyilatkoztatás logoszát nem lehet. Varázshatalom de démonikussá lett mágikus erő a pénz, amely nem teremt már, csak a meglévőt birtokomba (tulajdon) hajtja. Logosz arany sperma. (Pénz.) A sperma csak arany alakjában szakrális logosz-analógia (analogon). Spermainfláció és a gumi. Mennyország bűne: logoszt, aranyat, spermát magamnak megtartani. (Onánia és fösvénység és magány.) A mágikus tulajdon a teremtő hatalom. Logosz-paradicsom negatívuma. Aki megtartja, elveszti. Aki a szót megtartja, elveszti a beszédet. Pál a kétféle beszédről. (Nyelvbeszéd retorika?) A szóval való visszaélés (l. jegyzet.) A személy és a szó. A személytelen és az ál-szó (hazugság) stb. Tulajdon és mágia. * 1950. [december]
Csak másodsorban fegyveres erő fenntartása, elsősorban a primer élettényezők birtokbavétele (táplálék, lakás, ruha). Így tehát a klerikalizmus a primordiális életfenntartó tényező (szellem) birtokbavétele (neki nincs szüksége gazdasági tényezőkre fontosabb, véglegesebb hatalom a tényleges és végleges hatalom, a tényleges élet/üdv/tényezők birtokbavétele).
Nos tehát: a 17. században nem gazdasági és nem politikai és nem katonai,
hanem szellemi aktus: Descartes. A klerikalizmus legyőzése,
hogy a szellemet csikarja ki (a klerikalizmus módján). Ez a kérdés alig
van megvizsgálva: a racionalisztikus tudomány a klerikalizmus helyett
véglegesebb hatalmi módszer (en masse létformák) kidolgozása. A primer
életfenntartó nem a táplálék, ruha, stb., hanem a szellem, vagyis
aki a szellemet diktálja, annak eo ipso a többi mind kezében van. Ez természetesen
sohasem történhet meg a primer szellem bizonyos elváltoztatása
(célszerűsítése, meghamisítása) nélkül. A klerikalizmus is, a szcientifizmus
is. A szellem hatalmi ösztön eszköze (főeszköze) lesz. Miért? Mert önmaga
nem tudja magát irányítani. * 1951. március 20.
* 1951. [június vége]
|