Hosszú sétám végén
 

Hosszú sétám végén ma sem
várt rám senki, de ha most
indul egy elképzelt hajó,
én nem fogok hiányozni róla,

és a fedélzetet úgy szólítják majd,
mint engem. „Ablakomat egy kuporgó
város hullámai mossák.”
Sok mindenre mondhatnám: enyém,

és még többre, hogy enyém volt.
Ne haragudj rám kérlek,
én mindenről tudni akartam, de
csak annyit súgtak nekem, hogy

„a folyosó végén balra
nincs semmi,
az lehet a te szobád”.