Christine Koschel
Berlini éhség-óra
Éhség-óra hogy nézzen rá az ember
hogy ne ránduljon görcsbe
a szégyentől a gyomra?
ám ettől még a falat
sőt a következő is
forró bizonyossággal
lesikamlik a torkán
S ha eltűnődne tán - hogy is
van ez az élet kenyerével -
korlátai közé behegesztve
a korlátlan éhezéstől
pompásan elnémulva
egy morzsát sem áldoz
a bőségesnél is TÖBBből
Képdivatok divatképek
A fotózás legtrendibb szabályain iskolázva
nem lehetsz más csak szigorúan blasé vagy glacé -
ki kit visz a kifutón? -
láthatatlan kezek által
hosszú pórázon tartott női csontvázak lépdelnek elő
betanult metronómritmusra riszálva csípőjüket
a kulisszák mögül: megannyi nemes játékszer
monoton kórképe a csontjára csupaszított nőnek.
Járás
A béna csípőből
felrázott
sorvadt gyereklábon
próbálgatja a lépést a fiú:
talpzsibogás
a tűleveles fövenyen
smaragdzöld
tengeri horizont…
Új szerződés
Szentjózanul
kibontani a veledszületett szót
a hang színét a kimondatlanét -
amit egy kolibrimadárember
hozott világra.
Idők tanúja
A szálkásfenyők
- örökzöld szélporozta fák - tövében
fehér nedveik illatában
a gyantás sebhelyek alatt
óriási árnyékukban szabadon
rókafaroknyi tűleveleik cirógatásában
te és én fennszülöttek
imbolygunk messze
rajtuk is túl
az irizáló nappal felé
elvéve az éjtől a fellépés lehetőségét -
négyezer éves fa olyan akár egy piramis
fiatalos sziluettje
ágszintről ágszintre
a fénybe szabadul - mélyre hatoló
inas karógyökereivel - az időjárás
páratlan tanúja ég és föld között
HALASI ZOLTÁN FORDÍTÁSAI
Lettre, 66. szám
Kérjük, küldje el véleményét címünkre: lettre@c3.hu
|