PAPIRSZELETKÉK
VÁZLATOK ÉS TANULMÁNYOK
Mindennek megvan a maga ideje és azon a napon, amikor a művészek és az ízléssel rendelkező emberek meggyőződtek róla, hogy a világ legjobb vázlatai sem érnek fel egy jó képpel, azon a napon a közvélemény még egyszer észre fog térni.
Eugene Fromentin
*
Az eszmétől a vázlatig csak egy lépés, a vázlattól a képig legalább száz lépés.
* *
*
Minden kompozíció többé-kevésbbé a laikusok számára készül. A művész voltaképpen csak a tanulmányt szereti. Beéri avval, ha a természet legintimebb titkait ellesheti. Egy kompozíciónak az eszmei tartalma, mely a laikus számára mindent jelent, nem kárpótolja a művészt a finom és intim életnek azért a mennyiségéért, mely a vázlat és a kompozíció közt útközben mindig elvész és amelyet a laikus csak azért nem sajnál a legnagyobb fájdalommal, mert halvány sejtelme sincs róla.
Auguste Rodin
*
Tanulmányokban az ember mindent gondosan úgy szokott lefesteni, amint látja. Az ember minden habozás nélkül zöld mezőket, melléje kék levegő-reflexes vizet, fehér homokpadokat, kék levegőt rak egymás mellé, úgy, amint éppen maga elolt látja. A festészetben a legislegfőbb dolog a forma, s éppen azért a természetről voltaképpen csak rajzokat volna szabad készíteni. Tanulmányokat egyáltalában csak azért volna szabad csinálni, hogy az ember a dolgok lényegének a mélyére hatoljon, s formájukat és jellemzésüket elsajátítsa, azután azonban nem is volna szabad többé reájuk nézni.
Arnold Böcklin
*
Amit leginkább az emlékezetükbe szeretnék vésni, az az, hogy tanulmányaikat, amikor csak lehetséges inkább fessék, mint sem rajzolják.
Joshua Reynolds
*
Menzel Adolf ellensége volt a képek számára készült olajvázlatoknak, azokkal ellentétben, akik azt állítják, hogy az első vázlat mindig a legjobb: neki az volt a nézete, hogy az ember kezdetben mindig a legnagyobb szamár.
*
A tanulmányfestést be kellene tiltani. A műteremben amúgy is valami egészen más lesz belőle, mert a taulmányt alig használhatja az ember. A tanulmányfestés művésztechnikai szempontból is badarság. Az, aki mindig csak a pillanatnyi látszatot festi le, nem tanul semmit és a legközelebbi alkalommal megint csak tehetetlen.
Arnold Böcklin
*
A művésznek sokszor nagyobb hasznára van egy, a természetben látott jelenet emléke, mint a helyszínén készült legszorgalmasabb vázlat.
Jervis M. Ender
*
Sokszor jár az ember a természetben kövek, fák és bokrok közt, anélkül hogy valami lerajzolásra méltót találna és egyszerre meglepi valami teljesen jelentéktelen dolog (egy bozót, mely szemben áll a levegővel, vagy más ilyesféle). Ha az ember aztán ilyenkor azt a kérdést veti föl: miért van az, hogy itt így kell szólnom: ez olyan szép, hogy szebbet egy képen se kívánhatok - - az ilyen kérdés megoldásából többet tanul az ember, mint az örökös tanulmányfestésből
Arnold Böcklin
Közli: T. H.
|