1. A lovagi irodalomban és ikonográfiában
a
Grál... tulajdonképpen természetfölötti tárgy, amelynek fő értékei
a következők: táplál (az élet adománya); megvilágosít (spirituális megvilágosodás);
legyőzhetetlenné tesz. A többé-kevésbé végletes, komolyan nem vehető
magyarázatokon kívül a Grálnak Albert Béguin így foglalta össze a lényeget: A Grál lényegénél fogva egyszerre jelképezi az emberekért keresztre feszített Krisztust, az Utolsó Vacsorán használt edényt (vagyis a Krisztus által a tanítványoknak elhozott isteni kegyelmet), végül a misekelyhet, ami a Megváltó valóságos vérét tartalmazza. A kelyhet tartó asztal tehát a háromféle értelmezési mező szerint: a Szent Sírkő, a tizenkét apostol asztala és az oltár, ahol a mindennapos szentséget kiszolgáltatják. Ez a három valóságszint -- a Keresztrefeszítés, az Utolsó Vacsora és az Eucharisztia -- egymástól elválaszthatatlan; a Grál szertartása egyik kinyilatkozatásuk, általa válik lehetővé az áldozásban Krisztus személyének megismerése és a Megváltó Áldozatban való részvétel. 2. De a Szent Grál keresése e belső
élet körülményeinek ritka együttállását követeli meg. A külvilágban végzett
tevékenységek akadályozzák a szükséges kontemplációt és eltérítik a vágyat.
Amit keresünk, egészen közel van, mégsem látjuk. A spirituális valósággal
szembeni elvakulás drámája annál intenzívebb, minél inkább hisz saját törekvésének
és tevékenységének őszinteségében a kereső. Ebben a helyzetben ugyanis
az ember jobban figyel a keresés anyagi feltételeire, mint a spirituálisokra.
Az elérhetetlen Grál utáni kutatás jelképezi a spirituális kalandot és
az interioritás követelményét, mivel egyedül így nyílhat 3. Az európai középkori irodalom Szent Grálja, a folytatók szerint, a kereszténység előtti kelta vallás két talizmánjának: a Dagda üstjének és az uralkodói hatalom kupájának leszármazottja. Az egyik kereszténység előtti kép -- a Grál legjobb előképe -- a mágikus és veszélyes lándzsa, amely szikrákat hány, valamint magától gyilkol, ha nem tartják állandóan vérrel teli üstben. A lándzsa azután egybeolvadt a Krisztus életét kioltó római katona lándzsájának képével. A keresztény Grál másfelől szintén a hatalom és a tökéletesség szimbóluma; keresés tárgya, amely nem kínálja fel magát az első jöttmentnek. A kereszténység előtti állapotban -- úgy tűnik -- a kelta hagyomány minden aspektusát tartalmazza és összefoglalja. 4. A jungiánus elemzés számára a Grál azt a belső teljességet szimbolizálja, amit az emberek mindig is kerestek. |