Van többféle ferde mosoly, amelyek kiegészítik a szabályos és ünnepélyes hangulatokat. A mosolyok másik nagy csoportja az úszkáló, a hegyvidéki és a szellős mosoly, melyek néhány éve egy csoportba tartoznak és célszer? velük egyszerre foglalkozni.
Mindannyiukban közös, hogy nem a szájon, hanem inkább az emlékezetben, vagy a feltáró-leíró elemzések sorai közt fordulnak elő. Ezek a mosolyok bearanyozzák a testet és igen jó hatással vannak az emésztésre, valamint a közérzetre. Az ilyen jelleg? mosolyok eléréséhez komoly felkészülésre, tanulásra és rendszeres gyakorlásra van szükség.
Vannak persze egészen más módon osztályozható szájhúzódások is, így például a kerekes vigyor, a mentelmi zavar konkrét íve, és a halfogyasztásból illetve a pingvinvadászaton megszokott mosolyok. Ezek a jelenségek igen jót tesznek a bőrnek, az arcot tisztítják és könnyítik, gyorsítják az általános regenerálódásban, valamint arra is kiválóan alkalmasak, hogy elfogadtassák és elterjesszék a szokatlan helyzetek felmérésének intellektuális előkészítését a koponya alatti rész legfelső üregeiben.
Persze a mosolyok mellett, azokkal szinte párhuzamosan a szendvicseknek is több fajtája létezik, például a húsos, a sajtos, a zöldséges, a kicsi, a közepes, illetve a közepesnél nagyobb méret? szendvics, és egyaránt beszélhetünk finom, ízletes, kesernyés, elrontott, és nagyszer? szendvicsekről.
A mosolyok esetében a nyaraló és bérház körül kóválygó mosoly egy külön csoport, mely egy több évtizede jelentkezett és mára nagyjából felkutatott és feltérképezett mosolyfajta, melynek egyik egyedülálló és különös ismertetője a körkörös vidámság. E mosoly hatásmechanizmusának részletes vizsgálatakor, illetve az eddig megfigyelt találgatások és megkülönböztetések eredményeképpen kénytelenek voltunk levonni azon következtetést, hogy erre a mosolyra komoly hatása van a szendvicseknek és a bútorszállításnak, csekélyebb mértékben pedig a nap és a csillagok állása valamint a falusi tojások fehérjetartalma is nagy mértékben befolyásolhatja a kutatott jelenséget. Az egyszer? és komplex mosolyok elemzésekor érdemes a mechanikai, a tudományos és a nyelvészeti eszközök hatásos használata mellett, olykor a saját tapasztalatunkra, illetve képzeletünkre hagyatkozni.
A logika felosztása
A logikát tudományos nézeteink keveredése és személyi szabadságunk demonstrálásának szándékával vezérelve feloszthatjuk több alcsoportra, név szerint a logikus logikára, a szárnyaszegett logikára, a barackos elméleti logikára és a tüskekő logikára. A hetvenes évek óta késsel és csipesszel is tovább boncolhatónak bizonyul a logika.
A logikai melléklet és mellétalálat manapság elég ritkán bizonyul a tárgyak logikus közepének, így a logikával kapcsolatos fejtegetéseink csak egy kis szikrát adhatnak egy olyan barátságos logika-sziget felépítéséhez és tárgyi környezetének megalapozásához, melyben mindannyian sokat gyönyörködhetünk majd. Ezért kezdetnek mindenképpen érdemes a barackos és a tüskekő csoporttal foglalkoznunk, bár kellőképpen hasznos lehet számunkra, ha szemügyre vesszük az udvaron keresztül futó és a kertek alatt cammogó logikát is. Az udvaron keresztül futó logika tulajdonképpen mindazon ismereteink halmaza, mely a gyerekkorban illetve a felnőtté válás küszöbén értek bennünket. Ezek a logikai tendenciák később állnak össze ha első ízben nem is megemészthető, de mindenképpen tovább elemezhető, boncolható és álláspont meghatározásra felhasználható rendszerezett csoporttá.
A kertek alatt cammogó logika azonban nem rendelkezik az előbb említett tulajdonságokkal, ez leginkább immanens lehetetlenségéből és az újkori deklaratív megközelítések erőteljes befolyásának köszönhető. Ez a fajta közelítés inkább a felismerések és a megismert érzések összességének felderítéséből származik, illetve lassanként magába s?ríti mindazt a szellemi erőfeszítést, a tanulási folyamatok azon végső részeit, mikor az elvárásokból és előfeltevésekből tapasztalat és élmény szerveződik. Ennek a csoportnak meghatározó tulajdonsága továbbá, hogy nem alkalmas a mozgó tárgyak és képek befogadásának strukturálására, illetve nem köthető az elmesélt és újra átélt élmények összehasonlító bírálataiban sem vezérfonálnak, sem vezető elméleti forrásnak. Erre sokkal inkább alkalmas a logika egyik ókori iskolájának tézise, mely szerint a száraz és nedve, illetve a víz alatti és a víz tetején lebegő logikát is meg kell különböztetnünk egymástól. Ez a hozzáállás persze felveti egy másféle osztályozás, de legalábbis új logikai csoportok létrehozásának kényszerét.
Magyarázatul szolgálhat, hogy a költészetnek és az emberi agynak a viszonya ezt a felosztást egyesek szerint hosszú idő óta szükségessé teszi. Ezért érdemes egy pillanatra górcső alá vennünk ezen elmélet gyakorlati hasznát illetve az újonnan kiválasztott logikai csoportosítások különböző jellemzőit. A víz alatti illetve a víz tetején lebegő logika első eredményei és presztizse mindenképpen az irodalomból, ezen belül a költészet hagyományaiból származik és fontos gyökereit is ott találhatjuk meg. Ennek gyakorlati haszna egyrészt az évfordulókon, így például névnapokon és születésnapokon jelentkezik, másrészt a táncolásban és a futásban illetve más intenzív testmozgásban is felfedhető.
A száraz és a nedves logika leginkább az építészetben, bányászatban és geográfiában lehet segítségünkre, bár a  háziasszonyok sütés közben, a különböző áfonya alapú mártások készítésekor is hasznát vehetik.
Ebből a néhány gondolatból is láthatjuk hogy a logika ilyen jelleg? és ideológiájú felosztása felelősségteljes, de játékos elmélyülést is igénylő feladat, melynek megvannak a maga érdesek és izgalmas oldalai, ezért mindenképpen ajánlatos az alapcsoportosítások egy részét akár tiszta matematikai vagy más kulturális formában is magunk elé képzelni. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy ne lenne érdemes az emberi logikát önállóan, mint intakt fogalmat egészben és oszthatatlanul is ábrázolni, de ezzel együtt mindenképpen hangsúlyozni kívánjuk azon szándékokat, melyek ellenzik a logika testi és gondolkodásbéli eltéréseinek bemutatását is. A nedves, a vízen lebegő illetve a barackos logika szabályai, amellett hogy sokban eltérhetnek egymástól és nagy körvonalakban új, esetleg teljesen különböző elbírálási illetve vizsgálati felületeket hozhatnak létre, azért mégis elfogadják, és lehetővé, vizsgálhatóvá teszik, ha például valaki elindul otthonról és elfelejt magával táskát, kulcsot vinni vagy otthon felejt egy fontos iratot, esetleg a pénztárcáját.
A logika ezen csoportosításai szerint ezek a tettek illetve cselekedetek nagymérv? hiánya vagy hiányossága nem csak elfogadható lesz immár, hanem egyúttal beépülhet a korszer? vizsgálódás eredményeinek tárházába és része lehet a hagyományosan tudományos illetve irodalmi témaköröknek is.
Az élet felosztása
Az életet fel lehet osztani nyugodt életre, hullámzó életre és kedves életre. A nyugodt életen belül megkülönböztethető a fodros létezés, a teljesen ideges létezés, mely részben a húspogácsa-evéssel kapcsolatos vizsgálódás szemlélete és bemutatása.
Minél tovább rangsoroljuk és osztályozzuk a társadalom által meghatározható életek típusait, annál nagyobb esélyünk van, hogy bejuthassunk a helyes életet keresők és a fontos kérdéseket hatásosan megválaszolók körébe, illetve, hogy közelebb kerüljünk az ilyen jelleg? kultúrák környezetéhez. A fontos élet mellett - melybe beletartozik a fodros élet, a nyugalmas élet és a teljesen ideges létezés -, megkülönböztethetjük a konkrétan és tervszer?en kifinomult létezés direkt, absztrakt és terjengős csoportjait.
A felosztás érdekessége, hogy minden ilyen csoport részleteiben különös és kedvező feltételek vannak a regenerálódásra valamint a rekreációra. Ha minden ilyen élettípusban rendkívül kellemesen és kényelmesen érzi magát az élet teljes keresztmetszetet feltárni kívánó vizsgálódó, akkor arról is megbizonyosodhat, hogy a léten belül egészen más felosztások alapján, például a korcsoportok, az állatfajok, a testmagasság és a szélütés, valamint a gyomor ideiglenes állapota szerint is megkülönböztethetőek az alkalmi egyedek, és az ő személyes túlélési történetük, lelkiállapotuk, érzés és gondolkodásmódjuk aktív fázisai szerint is megkülönböztethető válik a világ belső struktúrája.
Manapság kutatott jelenségünk részletes felosztása legalább annyira kapcsolódik az egy főre eső élelemfogyasztáshoz, mint a nyelvelmélet illetve a szavakra és hangokra való szegmentálást elősegítő, a mentális folyamatot elemző, feltáró stratégiák összességének vizsgálata. Mert az itt megfigyelt jelenség éppúgy fordulatot vehet akkor is, ha az illető belép a boltba és megkezdi a bevásárlást, vagy éppen a színház illetve a filmszínház jegypénztára előtti sorban ácsorog és jegyet kíván venni.
Ezek a helyzetek és szándékok nagyjából egyenrangúak és összehasonlíthatók. Nem kell feltétlenül a különbözőségükre, az eltérések minőségére és a nehézségekre gondolni, hiszen a formai buktatók határozottan nélkülözik illetve egyáltalán nem feltételezik sem a spirális sem a spirituális percepció hatékonyságát, sem az ezzel járó felismerés jelleg? kognitív élmények kialakulását, vagy az ezzel együtt járó előnyöket. Tehát be kell látnunk, nem szükséges feladni semmiféle csoportosítás szándékát a hétköznapi, vagy a tudományos, illetve irodalmi területeken. Az számíthat elsőbbségre vagy nyereségre, aki megfelelő eredményt ér el a sokszín? lehetőségek jellegi hovatartozását bemutató vizsgálatokban születő fejlemények és következtetések befogadásában.
Mai bölcsességeink viharos és előkészítetlen feltételezései könnyen sodorhatnak bennünket egy újonnan keletkező dologi vákuumszféra megalkotásának folyamatába, bár ezalatt rendszeresen és jelentékeny számú esetben vezetnek oda, hogy nem kell egyértelm?en koncentrálnunk vagy egyértelm?en állást foglalnunk bizonyos szemiotikai kérdésekben. Hiszen azon kulturális régiókban és kulturális rétegekben, ahol nincsenek kialakult interpretációs szabályok illetve csak elvétve jelentkeznek a megértést irányító interpretációs és dramaturgiai sémák, ott többnyire a bevezetőben feszegetett klasszifikációs analízis nagy áttörést lehetővé tévő szabad pályája, vagyis egy önfejlesztő, és befogadó orientált, befogadó által irányítható folyamat indulhat el, mely a továbbiakban tetszőleges formában folytatható.
A megértés tisztázatlansága tehát tágítható, megszakítható és elérhető keretek között zajlik, ráadásul hatékony módon tágíthatók.