Alföld - 48. évf. 8. sz. (1997. augusztus)
Két öreg király
és egy gyalog
érkezett.
Mutatványosok.
A végjátékot adják
elő a kocsma mellett,
mint tavaly,
tavalyelőtt,
azelőtt.
Tavaly elkártyázták
a benzint
az előadás után.
Nem kártyáznak már
az idén.
Az egyikük asszony,
de királyt kell játszani,
mert a másik férfi
túl alacsony.
Voltak ők harmincketten,
jártak ők karavánnal.
Akkoriban voltak
variációk.
Voltak traktorok
és lakókocsik,
a négy ló üresen
kocoghatott velük.
Teljes életet adtak.
Királyaik színész-
királyok voltak, de még
a parasztjaik is
prolik.
Az egyik fehér bástyát
néha még meg is
szállta valami.
Tartott misét,
ha kedve volt.
Csak a szerelmeik,
a szerelmeik...
Akik a sakkot választják -
ne legyen gyerekük.
A sakkot választották,
és a pár gyerek
elhalt
vagy megszökött.
A végjátékot adják.
Két király
és egy gyalog.
Ha ketten maradnak:
döntetlen.
Ha éppen nálunk lesz ez,
nálunk maradnak,
ha a szomszéd faluban,
akkor ott.
Irigyeltük vagy szerettük
őket, vagy mindegy volt
ha jöttek.
Nem tudom.